Kaszálótisztítás Geszti Péterrel

Az egykori Rapülők énekese, Geszti Péter, aki a jelenleg Erdélyben turnézó Gringo Sztár együttes alapítója is, a helyi szervezőknek köszönhetően betekintést nyerhetett a csíki és a gyimesi gazdálkodás rejtelmeibe.

A hírességet elkísérte Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, aki ugyancsak derekasan kivette a részét az évszaknak megfelelő munkából, a hegyi legelőn álló bokrok kivágásából. A jelképes akcióval a hagyományos családi gazdálkodás fennmaradását kívánják elősegíteni – tájékoztatott Rodics Gergely, a Pogány-havas kistérség ügyvezető igazgatója. Felhívta a figyelmet, a kis léptékű családi gazdálkodás végveszélyben van, ám az anyagi megélhetést segítő támogatások mellett a gazdálkodás presztízsének növelése nagyban erősítheti az emberek önbecsülését és a fiatalok számára bátorítást jelenthet, hogy ne forduljanak el a mezei munkáktól és az állattartástól. A cél érdekében hívtak meg közismert személyiségeket, akik kiállásukkal kifejezhetik, hogy ez a gazdálkodási forma mennyire fontos és hasznos a társadalom széles rétegei számára, mind a falusiaknak, mind a városiaknak egyaránt.

Geszti Pétert és az őt elkísérő kis lelkes csapatot Ferencz Csaba, Csíkpálfalva község polgármestere pohárka pálinkával fogadta a Gyimesi-hágón. A kemény fizikai munkához elkelt az erősítő itóka, ugyanakkor a hűvös szélben kissé fel is melegítette az embert. Geszti viccesen meg is jegyezte: „a kamionokat is pálinka hajtja ezen a vidéken”.

A hangulatos fogadtatás után mindenki szerszámot – kapacsákányt, fejszét, vasvillát – ragadt kezébe és elindult a hegyoldalon található kisebb csipkebokrokat kivagdosni. A kaszálótisztításban jártas személyek technikai útmutatókkal látták el a hírességet. Miközben fogyatkoztak a bokrok, folyt a hangulatos beszélgetés. A hely szelleméhez méltón rögtönzött történelemórára is sor került, ugyanis 1944 őszén egy maroknyi magyar honvéd Sebő Ödön főhadnagy vezetésével azon a helyen tartóztatta fel három hétig a megszálló vörös hadsereget. A dicső tett emlékére kopjafát és egy tájékoztató táblát állított az utókor. A hegyoldalban a lövészárkok nyomai a mai napig fellelhetők.

A tetőre érve, ahol rögtönzött pihenőt tartott a csapat, a Gyimesi-medence csodálatos látványa adott új erőt a léleknek. Geszti Péter megjegyezte: „érzelmi hullámvasút átmenni az erdélyi tájakon, városokon és emberekkel találkozni. Magyarországon nagyon sokan nem tudnak semmit Erdélyről, de ami itt látható, azt elmesélni nem lehet, azt látni kell. A magyar–magyar kapcsolatokat kulturális szintre kell terelni. Ezt a fajta kapcsolaterősítést segíti elő a Nemzeti Vágta is”.