Japánsztrájk kezdődhet az egészségügyben

Fenntartják követeléseiket az egészségügyben dolgozók koalíciójának tagjai, továbbra is igénylik az ágazat számára a bruttó hazai össztermék hat százalékának a kiutalását, illetve a rezidens orvosok béreinek az emelését – tájékoztatott Pázmán Enikő, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke.

Mint ismeretes, az orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerészi, pszichológusi kamarák, az egészségügyben dolgozó biológusok és biokémikusok szervezete, a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség és az orvosok szakszervezeti tömörülése hozott létre koalíciót a kormány által az egészségügy számára kiutalt finanszírozás növelése, illetve az orvosok elvándorlásának a megállítása céljával. A koalícióhoz csatlakozott szervezetek sorát kiegészítette az általános asszisztensek és bábák szakmai szervezete és a megyei mentőszolgálatok egyesülete – mondta el Pázmán Enikő. Az orvosi kamara Hargita megyei szervezetének elnöke ismertette, a koalíció a héten tárgyalásokra várja a hatalom képviselőit, ha viszont nem történik előrelépés, akkor további tiltakozási formákhoz folyamodnak.

Az egészségügyben dolgozók koalíciója eddig Bukarestben szervezett tüntetéseket, a tervek szerint jövő héttől, október 14-től japánsztrájkba kezdenek, ha követeléseik teljesítése érdekében nem történik előrelépés. A Sanitas alelnöke, Marius Sepi azt nyilatkozta, aláírásgyűjtésbe is kezdenek egy általános sztrájk kirobbantása érdekében. November elején kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, ha ez sem hozza meg a várt hatást, akkor nem riadnak vissza az általános sztrájktól sem – közölte.

Az egészségügyben dolgozók követeléseivel kapcsolatosan Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter a központi sajtónak azt nyilatkozta, nem megvalósítható, hogy az egészségügyre fordítsák a bruttó nemzeti össztermék hat százalékát. Azonban hozzátette, hogy 2016-ig fokozatosan növelik az ágazatnak nyújtott finanszírozás részarányát. A miniszter szerint az sem lehetséges, hogy megkétszerezzék a rezidens orvosok fizetését, ehhez ugyanis – mint kifejtette – évente közel ötvenmillió euróval kellene több pénz, az egészségügynek jövőre elképzelt költségvetés pedig nem olyan, mint amilyen büdzsét szeretnének.