Hátráltatott terménybetakarítás

Az összterület mintegy hatvan százalékáról sikerült betakarítani az őszi gabonát – tájékoztatott az elmúlt hetek fejleményeiről Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint a gond az, hogy az elmúlt hetekben kevés volt az aratásra alkalmas nap, így kissé megkéstek ezekkel a munkálatokkal a termelők. „A múlt héten keddtől csütörtökig ideálisak voltak a körülmények, sokat lehetett haladni a betakarítással. Utána viszont a csapadék ismét megnehezítette a kombájnok munkáját, hiszen amelyik nap esik, nem nagyon lehet a földekre menni” – magyarázta az igazgató.

Elmondása szerint a sokévi átlaghoz képest mintegy tíznapos késés tapasztalható az őszi gabonafélék betakarításánál, ez viszont egyelőre nincs hatással a minőségre. A szakember szerint az átlagtermés 3,2 tonnára tehető hektáronként, vannak azonban olyan parcellák is, ahol a vihardöntések miatt mintegy 15-20 százalékos vesztességgel számolnak a gazdák.

Gyengébb minőség

„Főleg a búza esetében a minőség országos szinten gyengébb a tavalyihoz képest” – nyomatékosított az intézményvezető. Ez főleg az idei időjárási körülményeknek tulajdonítható, hiszen nagyon ritkán fordul elő, hogy a csapadék mennyisége három hónapon át meghaladja a négyzetméterenkénti száz literes mennyiséget. Hargita megyében az elmúlt három hónap ilyen volt: májusban, júniusban és júliusban is túllépte a száz literes mennyiséget a megyében mért átlag.

„Magyarországon például pontos kimutatások készülnek arról, hogy a learatott búzának hány százaléka alkalmas étkezési célra és mennyi takarmányra. Náluk rendszerint az előbbiből volt több, ebben az évben viszont megfordult az arány, a betakarított mennyiség közel ötvenöt százaléka csupán takarmányként hasznosítható” – részletezte az igazgató.

Hozzátette, noha Romániában nem készülnek ilyen kimutatások, a szakemberek ehhez hasonló tendenciát jósolnak. „Ez viszont hatással van a termelők bevételére is, hiszen a takarmánybúzának jóval kisebb a kereslete és az ára is, főleg, hogy kiváló kukoricatermés ígérkezik” – hangsúlyozta Török.

Beérett a tavaszi gabona is

A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta, a tavaszi árpa és búza is beérett már, így vannak olyan területek, ahol ezeknek az aratását is elkezdték. Előbbi kultúrát mintegy 5728 hektárról kell learatni, tavaszi búzát pedig közel ezer hektáron vetettek el idén.

Akár pánikhangulat is lehet a burgonyatermesztők között

Arról már korábban beszámoltunk, burgonya esetében az elmúlt két évtized pityókatermését hozó, 2011-es évben feljegyzetthez hasonló, rekord-közeli termés várható Hargita megyében. Ez 21-22 tonnás hektáronkénti termést jelent, de a mennyiség idén nagyon változhat aszerint, hogy a gazdák mekkora jelentőséget tulajdonítottak a permetezésnek. A csapadékos időjárás ugyanis a burgonyának és a burgonyavésznek is kedvezett, így azok, akik védekeztek az utóbbi ellen, akár 30-40 tonnás hektáronkénti termést is remélhetnek, ám a gazdáknak mintegy harmada csak 8-10 tonnányira számíthat, ráadásul a vész által érintett pityókaföldekről származó burgonya tárolása is nehéz lesz, ugyanis az télen könnyen megromlik.

Török Jenőtől megtudtuk, néhány alcsíki parcellán már elkezdték a burgonyaásást, a rekord-közeli termés reményét azonban jelentősen beárnyékolják az árakkal kapcsolatos információk. „Több olyan jelzés is érkezett, hogy még a kilónkénti hatvan banit sem adják meg a kereskedők, van olyan termelő is már Háromszéken, aki negyven baniban kényszerült eladni terményét” – emelte ki a szakember. Mint fogalmazott, egyfajta pánikhangulat is eluralkodhat a termesztők között, hiszen a burgonyavész okozta problémák miatt sokan szeretnének minél előbb megszabadulni terményüktől, ezt pedig ki is használják a kereskedők. Az igazgató szerint ahhoz, hogy egy burgonyatermelő befektetése legalább megtérüljön, kilónként 65-70 bani közötti áron kellene értékesítsen.