Halálra ítélt magyar diáktanácsok?

„A magyar DT-knek megvan a múltjuk, illetve az a képességük és tudásszintjük, hogy önmagukat hatékonyan megszervezzék” – fogalmazott a kialakult helyzetről Kelemen Réka. A Hargita Megyei Magyar Diáktanács (HADIT) elnöke zavarónak nevezte, hogy az alulról történő építkezést „keresztbevágták” egy központilag kitalált rendszerrel, mellyel együtt, a kényszer hatása alatt létrejött vagy újjászületett diákszervezetek még támogatásban is részesülnek az állam részéről.

„A legnagyobb baj azokban a vegyes tannyelvű iskolákban van, ahol nem hagyják működni a magyar diáktanácsokat, be akarják olvasztani őket az újonnan létrejött struktúrákba” – magyarázta az elnök. Rögtön hozzátette, Hargita megyében szerencsére, ilyen még nem fordult elő. „Nálunk még nem olyan veszélyes a helyzet, hiszen a tanfelügyelőség, illetve a sport- és ifjúsági igazgatóság is támogat minket” – említette Kelemen Réka. Véleménye szerint a problémák akkor merülnek fel, mikor egy többéves, hagyományos rendezvénybe, programba akar majd beszállni a Hargita Megyei Diáktanács (HMD), kisajátítva a HADIT eddigi munkáját.

Van magyar képviselet is megyeszinten

A HADIT elnök beszélgetésünk során elismerte, valóban hallani sem akartak arról, hogy magyar részről bárki részt vegyen a HMD tavaly ősszel lezajlott választásán. Végül sorozatos beszélgetések révén meggyőzték őket arról, jó lenne, ha magyar diákok is részesei lennének a diáktanácsnak. Ekkor viszont már azt a célt tűzték ki maguknak, hogy a HMD-elnök magyar legyen. A román iskolák képviselői viszont nagy erőket mozgattak meg a választásokra, mi több, azt megelőzően élesen kritizálták a magyar elnökjelöltet, felróva neki, hogy nem tud eléggé románul ahhoz, hogy a központban megfelelően képviselje a megyei középiskolásokat.

Végül a HMD elnöke egy román nemzetiségű diák lett. Mint azt Kelemen Rékától megtudtuk, a megyei szervezet egyébként már több éve létezik, ám jóformán semmilyen tevékenységet nem fejtett ki. „Eddig nem tudunk olyan programról, amit ők szerveztek volna meg. Kétéves a mandátumuk, elgondolkodtató, érdemes-e magyar diákot jelölni a következő választáson” – jelentette ki a HADIT elnöke.

Tönkretette azt, ami eddig működött

Kelemen Réka elmondása szerint a minisztériumi rendelet szigorúan leszabályozza a diáktanácsok működését, megszabja, kik és milyen körülmények között lehetnek a vezetők. Ugyanakkor országos méretű, Bukarestben kitalált programokat kényszerít a diákokra. Ennek hozadéka annyi, hogy éppen a tevékenykedni kívánó diákok elől veszi el a lehetőséget, hogy részt vegyenek a munkában. Másik negatívuma, hogy a központilag irányított választás sok esetben szétverte azokat a középiskolai diáktanácsokat, amelyeket maguk a tevékenykedő diákok hoztak létre. Ennek köszönhetően aktív szervezet nélkül maradt jó néhány Hargita megyei középiskola.

Illegitim képviselet a MAKOSZ

„Így nem tudjuk eléggé hatékonyan ellátni a diákok érdekképviseletét” – nyilatkozta érdeklődésünkre Török Czirmay Zoltán. A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöke kiemelte, a magyar diáktanácsok jelenleg nem legitimek a szakminisztérium szemében. A MAKOSZ álláspontja szerint a román és a magyar diáktanácsoknak külön országos érdekképviseletük kellene legyen, nem szabad kényszerrel egybeolvasztani őket. Ezzel kapcsolatban javaslatot is küldtek a szaktárcának, amit reményeik szerint belefoglalnak az új tanügyi törvény metodológiájába. A MAKOSZ-elnök elismerte, mióta megjelent a rendelet, több helyen is próbálják beleolvasztani a magyar DT-ket a román szervezetekbe.

Hibás a rendelet

„Sajnos, a tanügyminisztérium teljesen centralizálta és leszabályozta a diáktanácsok működését. Ebben jó néhány hiba van” – mondta Csedő Zsófia. A Hargita Megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság aligazgatója szerint a rendelet kidolgozásakor senkivel nem konzultáltak az illetékesek, és ez lett az eredménye. „Minél előbb azt szeretnénk, hogy decentralizálódjon mind a tanügy, mind az ifjúsági rész, mert az a tapasztalatunk, hogy Bukarestben nem látják a helyi problémáinkat, és nem azokra keresnek megoldást, hanem próbálják országos szinten kezelni a dolgokat. És tudjuk, hogy minden megyében mások a prioritások, a társadalom is másképpen viszonyul az ifjúság problémáihoz” – tette hozzá az illetékes, aki szerint ebben a formában teljesen értelmetlen a rendelkezés.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a szabályozásról Ferencz S. Alpár is. Hargita megye főtanfelügyelője szerint a román megyékben jól működhet a rendszer, viszont a magyarok lakta vidékek esetében más a helyzet, itt a MAKOSZ-t is be kellett volna vonni, integrálni kellett volna tevékenységét.