Furcsa lehet, de korántsem példa nélküli a rideg állattartás

Múlt év végéig, a mínusz 15-20 Celsius-fokokban, a szabad ég alatt tartotta szarvasmarhái nagy részét az ajnádi Szőcs József – állítja az illető egyik szomszédja, aki megsokallta az állatok rossz körülmények között tartását. Emellett nehezményezi a nyári melegben az udvarába, házába átterjedő bűzt, valamint a rágcsálók elszaporodását is, amelyeket mind a disznók, mind pedig a szarvasmarhák nem megfelelő tartásával, a farm lakóházakhoz való túlzott közelségével magyarázza. Meglátása szerint a megoldás az lenne, ha a gazda farmját máshová költöztetné, távolabb a lakóházaktól.

Az elégedetlenségét már jelezte a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél, illetve a Hargita Megyei Állat-egészségügyi igazgatóságnál is, ennek következtében a múlt év végén az igazgatóság szakembere és egy állatorvos a helyszínre ment. Azt követően – a panaszos elmondása szerint – egy műanyag borítású pajtát készített az érintett gazda, jelenleg is ott tartja fiatal szarvasmarháit, mivel csak az anyaállatoknak és a disznóknak van hely az istállóban. A szomszéd azonban úgy látja, az a pajta sem megfelelő az állatok tartására.

Püsök László, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, ismeri az említett esetet, terepszemlét is tartottak a gazdánál a múlt év végén. Hozzátette, már vidékünkön sem ritka, hogy az ajnádi gazdához hasonlóan kihajtják itatni, vagy hogy naponta több órát a szabad levegőn tartják az állatokat. Sőt arra is van példa, hogy az istálló ajtaja mínusz 20 fokban is nyitva van, hogy a szabadban tartott – úgynevezett ridegtartású – állatok oda mehessenek, ahova akarnak – így látni olyant, hogy a tehenek a karámban, a havon fekszenek a legnagyobb hidegekben.

Felkerestük az állattartó Szőcs Józsefet és családját, akik körbevezettek ajnádi gazdaságukban: először az istállóban lévő szarvasmarhákat, disznókat mutatták meg, majd a karámban lévő állatokhoz kísértek. „Ha állatokat tartok, akkor megfelelően gondoskodok is azokról” – hangsúlyozta a családapa. Megjegyezte azt is, hogy tavaly tízezer lejre vásárolt abrakot a szarvasmarháknak. Mint elmondta, magyarországi példa szerint szabadon tartja állatait, azaz nem istállóban megkötve, hanem szabadon karámban, úgy hogy a tinók szabadon mozoghatnak, ehetnek, hiszen előttük van a széna, az abrak és a víz is. Éjszakára viszont védett helyre terelik azokat.

A teljes történet a Csíki Hírlap január 6-án, szerdán megjelenő lapszámában olvasható.