
Fotó: Czont Léda
Gyakorlatilag semmilyen haszna nem volt az Zöld Erdély Egyesület által péntekre összehívott kászonaltízi lakossági fórumnak, amelyen a Kászonimpéri Közbirtokosság területén lévő kőbánya nyitása elleni aláírások sorsa volt a téma.
2012. augusztus 24., 16:282012. augusztus 24., 16:28
2012. augusztus 24., 19:512012. augusztus 24., 19:51
Sajtóközleményt küldött szét Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke csütörtökön, amelyben arról számolt be, hogy az ügyészség lezárta az egyesület 2008-ban kezdeményezett aláírásgyűjtése elleni vizsgálatot. A hírre egy lakossági fórumot is kezdeményeztek, amelyet pénteken tartottak a kászonaltízi művelődési házban.
Az előzmények
Négy évvel ezelőtt egy magyarországi vállalkozó, Papp László kőbányát szeretett volna nyitni a Kászonimpéri Közbirtokosság területén. A nyitás előtt azonban a kászoniak a bánya környezetromboló hatására hivatkozva úgy döntöttek, nem akarják a bányát, ezért a Zöld Erdély Egyesület közbenjárásával aláírásokat gyűjtöttek a bányanyitás ellen. Össze is gyűlt több mint 1200 szignó, a íveket pedig minden érintett félnek továbbították. Az ügyészség időközben vizsgálatot indított az ügyben, mert egy feljelentés érkezett hozzájuk, amely értelmében az összegyűjtött aláírások között egyesek hamisnak bizonyultak. „A nyomozás végén az ügyészség megállapította, hogy a feljelentésnek nincs alapja, ezért az ügyet lezárta. Egyesületünk ugyanakkor azon az állásponton van, hogy a bányanyitást szorgalmazó magyarországi vállalkozó és a helybéliek között kialakult konfliktushelyzetet csak akkor lehet lezárni, ha mindkét fél részéről lesz kompromisszumkészség” – vélekedett a pénteki fórumon a civil szervezet elnöke, Kovács Zoltán Csongor.
Kevés résztvevő a fórumon
A fórum azonban nem az az esemény volt, amelyen megegyezés születhetett volna, ugyanis a Kászonimpéri Közbirtokosság vezetői nem is jelentek meg. Amúgy összesen alig több mint huszonöt személy vett részt a beszélgetésen.
„Én hétszáz kilométert utaztam, hogy a fórumon részt vehessek, a közbirtokosság vezetői viszont nem voltak hajlandóak eljönni a falu másik feléből” – kezdte felvezetőjében Papp László vállalkozó, akinek ügyvédje is ott volt a megbeszélésen.
„Az ügyészség álláspontját megfellebbeztük, mert megalapozatlannak tartjuk indoklását. Amennyiben nem történik egyezség a közbirtokosság és az általam képviselt vállalkozó között, akkor ki fogjuk meríteni az összes törvény adta lehetőséget. Szerintünk az aláírásgyűjtésekkor magánokirat-hamisítás történt, amely befolyásolta a bányanyitási törekvéseket” – fogalmazott a magyarországi vállalkozó jogi képviselője.
Papp visszaemlékezései
A néhány jelenlévőnek Papp László röviden vázolta, hogy miért feneklett meg a bányanyitás. „Az impéri közbirtokosság évekkel ezelőtt eldöntötte, hogy saját erőből megnyitja a kőfejtőt. Be is szereztek minden engedélyt, ám időközben rájöttek, hogy önerőből nem tudnák finanszírozni a kőfejtő gépek megvásárlását, ezért úgy döntöttek, hogy inkább bérbe adják a kőbányát. Ekkor jöttem én a képbe, vállalva, hogy az én cégem fogja megnyitni a bányát. A már kiváltott engedélyeket a saját cégemre kellett átíratni, és ekkor kezdődött az ellenállás: érdekes módon az urbanisztikai engedélyt nekem már nem bocsátotta ki a Kászonaltízi Polgármesteri Hivatal” – idézte fel Papp László. A vállalkozó kifejtette: több alkalommal is megpróbált tárgyalóasztalhoz ülni az új impéri közbirtokossági elnökkel (a régi vezetőséget a közbirtokossági tagok még az ügy kirobbanásakor leváltották), de mindeddig nem sikerült.
Kászoni vélemények
Telefonon kerestük Sántha Andrást, az impéri közbirtokosság jelenlegi elnökét, aki azzal indokolta távolmaradását, hogy Bukarestbe kellett utazzon. „Természetesen részt vettem volna beszélgetésen, de túl későn tudtam meg, hogy péntekre szervezik azt, és már nem tudtam lemondani a programomat” – tisztázta Sántha.
A bányanyitást ellenzők egyik vezetője, Sztojka Tamás szerint Papp László „lelki háborút” folytat a helyi közösséggel szemben. „Meddig kívánja mindezt folytatni?” – tette fel a kérdést Sztojka, a kászoni körzeti orvos.
„Az már jó hír, hogy a vállalkozó úgy látja, a közbirtokosság vezetőivel való tárgyaláson múlik, hogy folytatják-e a pereskedést vagy sem. Én mindenképp arra kértem az érintett feleket, főleg az impéri közbirtokossági tagokat, vegyék rá a közbirtokossági vezetőiket a tárgyalásra. Mindenképp tárgyalásokra van szükség. Én mint polgármester, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület negatívan viszonyulunk a bányanyitáshoz, mert figyelembe vesszük a mintegy 1200 ellenző aláírást” – magyarázta András Zoltán, Kászonaltíz polgármestere.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.
Begyűjtötték a lakossági észrevételeket, fel is dolgozták annak érdekében, hogy a csíkszeredai városi tömegközlekedés járműveinek végleges menetrendjét kialakítsák. Ezt várhatóan március elején vezetik be.
szóljon hozzá!