Fél évezredes kegyszobor

Nagy tekintélye van a csíksomlyói kegyhelynek a székely nép és a világon szétszóródott magyarok életében. A Boldogságos Szűz Máriába vetett bizalom a kegyhelyen erőt és reményt adott és ad a kegyhelyre zarándoklóknak – hangsúlyozza Urbán Erik ferences testvér. A kegytemplom igazgatójától megtudtuk, a kegyszobor megalkotásának ötszázadik évfordulója alkalmából jubileumi Mária-évet hirdetnek a ferencesek.

„A szobor alkotásának ötszázadik évfordulója alkalmából jubileumi Mária-évet hirdetünk a kegyhelyen 2014. szeptember 14-től 2015. szeptember 15-ig. A jubileumi év minden egyes napjára a szentatya, Ferenc pápa teljes búcsút engedélyezett a szokott feltételekkel” – tájékoztatott Urbán Erik ferences atya. A csíksomlyói kegytemplom igazgatója kiemelte, a kegyhelyen az említett időszak eseményeit ennek fényében szervezik. Mint kiderült, több szervezett formában zajló zarándoklat is lesz, illetve jövő tavasszal a kegyszoborról szóló konferenciát tartanak, mely alkalomból egy tanulmánykötetet is összeállítanának. Tervben van egy időszakos kiállítás létrehozása is a Csíki Székely Múzeummal közösen olyan tárgyakból, amelyek a kegyszoborhoz kötődnek. Így például közszemlére tennék azt a püspöki levelet, amivel csodatevővé nyilvánítják a kegyszobrot, néhány fogadalmi tárgyat, kelyheket, miseruhákat, illetve olyan ruhadarabokat, amelyekkel öltöztették a kegyszobrot.

Egyre népszerűbb a kegyhely

Idén úgy tűnik, hogy sokkal több volt a zarándok a kegyhelyen a korábbi évekhez képest – említette a ferences testvér. Erik atya úgy véli, Csíksomlyó kezd egyre inkább beépülni a köztudatba a Székelyföldön és határon túl. Mind többen érkeznek a szervezett világi és kifejezetten liturgikus programokra, ezek közül az egyik legnépszerűbb az első szombati Mária-köszöntő.

A legdrágább kincs

A csíksomlyói kegytemplom - pápai kisbazilika legdrágább kincse az Oltáriszentség után a Szűzanya csíksomlyói kegyszobra. A körülbelül ötszáz éves, reneszánsz stílusú kegyszobor hársfából készült. Alkotója ismeretlen, magassága 2,27 méter. A világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú. Királynőként is ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tarja Szent Fiát, a világ Megváltóját. 1798-ban, Batthyány Ignác erdélyi püspök idején az egyház Csodatevő, segítő szent Szűznek nevezte el.

A ferencesek szerint a kegyszobor a Mária-zarándoklatok középpontjában áll. Régi szokás, hogy a zarándokok, miután a kegyszobor előtt Máriához, Isten Anyjához könyörögtek, megsimogatják a kegyszobor lábát, hozzáérintik ruhájukat és kegytárgyaikat. Így óhajtják kiesdeni maguk számára az Istenanya áldását. A századok folyamán a kegyszobornál sok csoda történt, sok ima meghallgatásra talált.

Mottó és logó is született

A jubileumi Mária-év lógóját Xantus Lehel tervezte. A kék szín a Szűzanyára utal, illetve a máriás kegyhelyre, melybe a jubileumi év mottója van beleírva: „Oltalmad alá futunk”. A barna szín a ferencesekre utal, melybe a jubileumi évszámok vannak beleírva és a jubileumi ünnep időtartama. A kegyszobor középen, arany színben kapott helyet.