
Fotó: Kristó Róbert
A szórványmisszió másfajta evangelizációt kér – vallja munkájáról Bakcsy Gábor. Az alcsíki református gyülekezet lelkipásztora szerint az egyházközség a lélekszám drasztikus csökkenése mellett is életképes, híveinek pedig fontos az önálló státus fenntartása.
2014. február 24., 21:022014. február 24., 21:02
A gyergyói gyülekezet után az alcsíki szórványmisszió volt a második, amely kivált a csíki körlelkészségtől és önállósult – mondta bevezetőként Bakcsy Gábor. A Csíkszentmártoni Református Szórvány Misszió Egyházközség lelkésze közölte, kezdetben 534 lélek alkotta az alcsíki gyülekezetet, amelyhez Úz-völgye is tartozott mintegy százötven hívővel. A lelkipásztor magyarázata szerint az utóbbi régióban a sok felső-háromszéki vendégmunkásnak köszönhetően volt olyan sok protestáns, ám az ott működött fűrésztelepek felszámolásával az emberek zöme hazatelepedett, így ott már nem tartanak nyilván reformátust.
Egyre apadó lélekszám
Az alcsíkiak lelkésze 1987-ben érkezett a gyülekezetbe. Bevallása szerint akkor még 348 lelket tartottak nyilván, a kilencvenes évek elejére ez a szám már 331-re csökkent. „Sajnos a gyülekezetünk egyre csak apad. 2012-ben kerültünk először 200 lélek alá, az idei januári adatok szerint 187-en vagyunk, ez 138 családot jelent mintegy tizenöt településen” – osztotta meg a statisztikai adatokat Bakcsy. A lelkész úgy vélte, esetenként változik az, hogy mekkora lélekszám szükséges egy egyházközség fenntartásához. Alcsík viszonylatában külső segítségre is szükség van az életben maradáshoz.
„Én már évek óta nem tudom felvenni a fizetésemet. Az emberek év végén fizetik az egyházadót, azokból az összegekből kisebb dolgokat meg tudunk valósítani, ám támaszra és segítségre szorul az egyházközségünk. A püspökségtől kapunk missziós segélyt, emellett a magyarországi emberi erőforrások minisztériumától is támogatást a szórvány egyházközségeknek fenntartott keretből” – írta le a jelenlegi helyzetet a lelkipásztor. Elmondása szerint az egyházközségben mintegy három éve nem volt keresztelő. Konfirmálás tavaly volt ugyan, nyolc fiatal vált egyházilag felnőttkorúvá, a következő két-három évben viszont ez sem lesz.
A végvárak a legfontosabbak
„Sajnálatos, hogy megszűnt a felcsíki szórványmisszió, főleg, hogy a miénknél nagyobb lélekszámú volt. Meg vagyok győződve, hogy lett volna valami megoldás az ottani helyzetre is” – említette Bakcsy. Hozzátette, az egyházi vezetők felelőssége a szórvány egyházközségek életben tartása. A lelkész elmondta, a brassói egyházmegye esperese szerint is az egyház felelőséggel tartozik azokkal szemben, akik kevesen vannak. „Megtizedelődtek a gyülekezetek, több a kisebb egyházközség, ám meg lehet találni a megoldásokat a fenntartásra, hiszen minden ember egyaránt fontos” – fogalmazott Bakcsy.
Másfajta evangelizáció kell
Az alcsíki lelkész elmondta, a szórvány egy kicsit másfajta evangelizációt igényel, hiszen hagyományos istentiszteletet ritkán lehet tartani, inkább a személyes találkozás az, ami jellemzi a mindennapokat. „Ez a személyes találkozás talán sokszor többet ér, mint egy istentisztelet, amelyből esetenként nem sok marad meg az embernek” – véli, kiemelve, a hívők tulajdonképpen el is várják, tőle, hogy rendszeresen felkeresse a családokat, még akkor is, ha vegyes felekezetűekről van szó.
Nehéz helyzetben is fejlődő infrastruktúra
A lelkipásztortól megtudtuk, az alcsíki szórványmissziónak egy-egy imaháza van Tusnádfürdőn és Csíkszentmártonban, utóbbi településen lelkészi lakással együtt. Az elmúlt években komoly javításokat sikerült eszközölni, mind a két ingatlan tetőszerkezetét felújították, ehhez a megyei önkormányzat, a püspökség, a közbirtokosságok, illetve a csíkszentmártoni községvezetőség nyújtott támogatást. Bakcsy azt is elmondta, a hétvégi szolgálatok évtizedek óta kialakult rend szerint zajlanak, minden vasárnap Alcsík két-három, egymás mellett fekvő településére látogat el. Ahol nincs imaház, ott a helyi tanintézetekben zajlanak az együttlétek. A legnépesebbek a tusnádfürdői istentiszteletek, ahol tavasszal és nyáron számos turista is ellátogat az imaházba. A nyári hónapokban a büdösfürdői vendégeknek is megadatik a lehetőség, hogy a katolikus kápolnában református istentiszteleten vegyenek részt.
Van élet az egyházközségben
„Hiszem azt, hogy lesz egy kis erősödés” – osztotta meg reményeit az alcsíki lelkész. Elmondta, ugyan szükségük van az egyházkerület segítségére, illetve más forrásokra is a fennmaradás érdekében, a szórvány kérdését azonban nem szabad anyagi kérdéssé tenni. „Azért dolgozunk, azért vannak az imaházaink, hogy azokat megtöltsük élettel és lelkekkel” – nyomatékosított Bakcsy. Leszögezte, az a tény, hogy az egyes települések istentiszteletein majdnem a teljes helyi közösség részt vesz, azt mutatja, hogy a kis alcsíki gyülekezet élni akar. „Ahogy annak idején a babiloni fogságból hazatért egy mag és az megerősödött, úgy remélem, itt is lesz erősödés és lesz élet továbbra is. Szeretném, ha valakinek át tudnám adni a hivatalt, amikor nyugdíjba megyek” – zárta a beszélgetést a református lelkész.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Nyissuk ki a szívünket az Ég felé a csíksomlyói nyeregben, ahol az Ég és a Föld szinte összeér – tanácsolja az idei pünkösdi búcsú szónoka, Székely János, szombathelyi megyés püspök, aki csütörtökön este a zarándokvonattal érkezett Székelyföldre.
Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.
Felavatták pénteken a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határnál. A romjaiból újjáépített erődítmény átadását ünnepséggel tették emlékezetessé, a helyiek pedig azt remélik, hogy a létesítmény fellendíti a térség turizmusát.
Készen áll a zarándokok fogadására és az ünnepi események biztonságos lebonyolítására a csíksomlyói nyereg.
Pontokba szedett választ küldött a Székelyhonnak a Labdarúgó Profi Liga (LPF) főtitkára, angol nyelven. Justin Ștefan az FK Csíkszereda elnökével készült interjúnkra reagált.
Különjárattal segíti a pünkösdi búcsúra érkező mozgáskorlátozott zarándokok kijutását a nyeregbe a Hargita Megyei Sérültek Egyesülete.
Vármegáldás, zarándoklat és ünnepi szentmise is szerepel az idei gyimesbükki pünkösdi programban, amelyre a Kárpát-medence számos pontjáról érkeznek vendégek.
Románia legkisebb lakosságú megyeszékhelyének újonc magyar csapataként a román közegtől gúnyt, megvetést és állandó támadást kaptunk – nyilatkozta sommásan az elmúlt idény kapcsán Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke. Interjú egy emlékezetes idényről.
szóljon hozzá!