Elmérgesedő vita a kászonújfalvi közbirtokosság ügyében

Még mindig nem zárult le a kászonújfalvi közbirtokosság körüli vita. A szervezet májusban megtartott tisztújító közgyűlése után alakult ki a patthelyzet, mikor is a választás levezetésének módját kifogásolva a bírósághoz fordult az egyik elnökjelölt, László Albert.

„A csíkszeredai bíróság döntése értelmében a közgyűlés törvénytelen volt. A nem jogerős döntést megfellebbezte az akkor megválasztott elnök, Fülöp Attila, noha azelőtt azt ígérte, elfogadja a bíróság döntését, függetlenül attól, kinek kedvez az” – mondta lapunknak László Albert. Hozzátette, a másik fél az utolsó pillanatban nyújtotta be a döntéssel kapcsolatos fellebbezését, beláthatatlan ideig hosszabbítva ezzel a vitás helyzetet.

„A tavaly jogtalanul megválasztott vezetőség foggal-körömmel ragaszkodik a pozíciójához. Ami az alapszabályzatban le van írva, azt ők teljesen figyelmen kívül hagyják” – nyomatékosított László. Elmondása szerint a bírósági döntés egyértelműen kimondja, a választói közgyűlés nem volt határozatképes, a megválasztott vezetőtanács tagjai pedig nem közbirtokossági tagok. „Ha mindez nagyobb nyilvánosságot kapott volna, és az emberek tudnák a valós helyzetet, akkor most nem itt állnánk. Az eddigi vezetőktől azonban nem lehetett elvárni, hogy mindent az emberek orrára kössenek, hiszen minél tudatlanabb a tömeg, annál jobban lehet a zavarosban halászni” – véli László Albert. Kifejtette, a másik fél mindenképpen azt szeretné elhitetni a közbirtokosság tagjaival, hogy a közgyűlést fellebbezők miatt húzódik a szervezet működésképtelensége.

„Ők úgy szeretnék beállítani a dolgot, hogy mi vagyunk a problémák okozói. Közben a mostani, nem legitim vezetőség húzza az időt. Reméltük, annyira egyértelmű lesz a döntés, hogy nem fellebbezi meg senki. Hát megtették...” – méltatlankodott az elnökjelölt, aki szerint nagy tétje kell legyen valaminek, hogy ennyire harcolnak az érintettek. „Senkit nem akarok vádolni. A közbirtokossági tagok viszont tudomásul kellene vegyék, hogy mi, azaz Tulit András, László András és jómagam, nem érezzük felelősnek magunkat ezért az állapotért. Mi csak a törvényességhez ragaszkodunk attól a pillanattól, hogy megfellebbeztük a választás egész folyamatát. Azóta, ami történik, csak időhúzás egyesek részéről. A gond az, hogy majd nem ők isszák ennek a levét, hanem a következő vezetőség és a közbirtokossági tagok” – jelentette ki László.

Fülöp Attila: nem volt semmilyen ígéret

„Nem volt arról szó, hogy elfogadjuk a bíróság döntését. Mi azt kértük László Albertéktől, hogy vonják vissza az óvást, és egyezzünk meg. Ám ezt ők visszautasították, mivel céljuk, hogy teljesen félreállítsanak minket. Arra hivatkoznak, nincs semmi közünk az egészhez, mert nem vagyunk közbirtokossági tagok. Ezért fellebbeztük meg a bírósági döntést” – reagált megkeresésünkre Fülöp Attila. A tavaly májusban megválasztott közbirtokossági elnök szerint, ha a két fél között megszületett volna az egyezség, akkor mindenképpen új választást írtak volna ki. Így most már meg kell várni a törvényszék jogerős ítéletét, amely feltehetően lezárja ezt az egész ügyet. „Addig azonban a közbirtokosság továbbra is működésképtelen marad” – nyugtázta Fülöp, hozzátéve, bármi is történjék a közeljövőben, mindenképpen új választást kell kiírni a közbirtokosságon belül.

Kártérítések és börtönbüntetések

Mint arról már többször beszámoltunk, nem a vezetőtanács megválasztása az egyetlen problémája a kászonújfalvi közbirtokosságnak. Történt ugyanis, hogy az említett közbirtokosság által a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségtől (APIA) a 2008-as évre igényelt területalapú támogatás kapcsán az ügynökség megállapította, hogy az a terület, amely után támogatás adható, sokkal kisebb, mint amelyre igényelték. Ezért a kifizetési ügynökség 2009. júniusi határozata több évre szóló pénzügyi szankciót állapított meg a közbirtokosság számára, és három évre megvonta a területalapú támogatást. Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) szerint azért, hogy továbbra is részesüljenek az uniós támogatásból, az akkori elnök és az egyik vezetőtanácsi tag 2009 márciusában három bérbeadási szerződést kötött három olyan céggel, amelyekben a két személy adminisztrátori funkciót töltött be. Ezt a szerződést 2009 májusában benyújtották a kifizetési ügynökséghez, majd a három cégnek kifizetett területalapú támogatást szinte teljes egészében átutalták a közbirtokosságnak. Hasonló módon jártak el 2010-ben is. Mivel időközben vizsgálat indult, a 2010-re szóló támogatást az ügynökség már nem fizette ki. Két per indult. Az egyikben jogerős ítélettel felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a szóban forgó két személyt. Egy másik peres eljárásban a három cég és a közbirtokosság a vádlott, és komoly pénzügyi vetülete van. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla legutóbb hozott döntése értelmében a cégek mintegy 207 ezer lej kártérítést kell fizessenek az APIA-nak, a közbirtokosság esetében ez az összeg 38 ezer lej körüli. Mindezek mellett a három cégnek összesen további 60 ezer lejes büntetést is kell fizetnie.