
Noha az idei szűrési kampány még nem ért véget, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy elenyésző számú kevésvérűségben szenvedő lovat kell vágóhídra szállítani Hargita megyében. Az illetékesek szerint a betegségek száma csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt években. Ehhez hozzájárul az is, hogy a kényszerlevágások után megfelelő kárpótlásban részesülnek a tulajdonosok.
2014. március 11., 19:182014. március 11., 19:18
2014. március 11., 20:012014. március 11., 20:01
„Kimondottan jó hírnek számít, hogy az eddig leszállított 9400 vérmintából mindössze két esetben állapítottunk meg kevésvérűséget” – tájékoztatott Ladó Zsolt. A Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője szerint ez az adat pozitív fejleménynek számít, hiszen tavaly még harminc beteg egyedet regisztráltak a mintegy 16 ezres állományból. „Reményeink szerint ebben az évben a tavalyihoz képest sokkal kevesebb esetünk lesz” – fogalmazott az igazgató, aki arra is emlékeztetett, két évvel ezelőtt még félszáz beteg lovat kellett vágóhídra vinni a megyében.
Tavasz előtt kell megelőzni a betegséget
Ladó hangsúlyozta, nem véletlenszerű a szűrési kampány időzítése. „Főleg a rovarok által terjesztett betegségről van szó, ezért inkább tavasz előtt kell visszaszorítani a beteg állatok számát” – nyomatékosított. Az igazgató szerint a pozitív fejlemények az állandó szűrés mellett a tulajdonosok hozzáállásának is tulajdoníthatók, hiszen a gazdák megértették, hogy beteg állatot nem lehet a gazdaságokban tartani, jobb minél előtt megszüntetni a gócpontokat.
Napirenden vannak a kártérítések kifizetésével
Mint ismeretes, a fertőzött lovak piaci értékét a prefektusi hivatal által létrehozott bizottság állapítja meg, a kártalanítást legtöbb kilencven nap után kapják meg az érintettek. „Napirenden vagyunk az ezzel kapcsolatos kifizetésekkel” – fogalmazott Ladó. Az intézményvezető úgy értékelte, a betegség visszaszorítása annak is tulajdonítható, hogy a beteg állatok tulajdonosai kivétel nélkül megkapták a kártérítést. „Jó pár évvel ezelőtt csúszások voltak a kifizetésekben, ezért a gazdák nem szívesen váltak meg lovaiktól, így maradtak gócpontok. Mára sokat változott a helyzet, a tulajdonosok piaci áron kapnak kártérítést, így egészséges állatokat vásárolhatnak a levágottak helyett” – magyarázta az illetékes. Az állat-egészségügyi hatóság vezetőjétől azt is megtudtuk, a rendőrséggel kötött egyezmény alapján a forgalmi csomópontoknál és a megyehatárokon rendszeresen ellenőrzik az állatszállítmányokat. „A törvénytelen állatmozgások visszaszorításával is kézben tudjuk tartani ezt a betegséget” – jelentette ki az igazgató.
Mi a fertőző kevésvérűség?
Az egypatások (ló, szamár, öszvér) kevésvérűsége fertőző, többnyire idült, vérszegénységgel, gyengeséggel, ödémaképződéssel járó betegség, amely akár már heveny szakaszában az állat elhullásához vezethet. A betegség a fertőzött vér által terjed, főleg rovarok (legyek, lódarazsak, szúnyogok, kullancsok) terjesztik, megfertőzik az egészséges állományt is. Fertőzés előfordulhat fedeztetés, valamint állatorvosi beavatkozások (pl. tömegoltások) során is, amennyiben nem tartják be a megfelelő higiénés előírásokat. A fertőzött állat élete végéig hordozza a vírust, ezért környezetére állandó veszélyt jelent.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
szóljon hozzá!