
Noha az idei szűrési kampány még nem ért véget, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy elenyésző számú kevésvérűségben szenvedő lovat kell vágóhídra szállítani Hargita megyében. Az illetékesek szerint a betegségek száma csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt években. Ehhez hozzájárul az is, hogy a kényszerlevágások után megfelelő kárpótlásban részesülnek a tulajdonosok.
2014. március 11., 19:182014. március 11., 19:18
2014. március 11., 20:012014. március 11., 20:01
„Kimondottan jó hírnek számít, hogy az eddig leszállított 9400 vérmintából mindössze két esetben állapítottunk meg kevésvérűséget” – tájékoztatott Ladó Zsolt. A Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője szerint ez az adat pozitív fejleménynek számít, hiszen tavaly még harminc beteg egyedet regisztráltak a mintegy 16 ezres állományból. „Reményeink szerint ebben az évben a tavalyihoz képest sokkal kevesebb esetünk lesz” – fogalmazott az igazgató, aki arra is emlékeztetett, két évvel ezelőtt még félszáz beteg lovat kellett vágóhídra vinni a megyében.
Tavasz előtt kell megelőzni a betegséget
Ladó hangsúlyozta, nem véletlenszerű a szűrési kampány időzítése. „Főleg a rovarok által terjesztett betegségről van szó, ezért inkább tavasz előtt kell visszaszorítani a beteg állatok számát” – nyomatékosított. Az igazgató szerint a pozitív fejlemények az állandó szűrés mellett a tulajdonosok hozzáállásának is tulajdoníthatók, hiszen a gazdák megértették, hogy beteg állatot nem lehet a gazdaságokban tartani, jobb minél előtt megszüntetni a gócpontokat.
Napirenden vannak a kártérítések kifizetésével
Mint ismeretes, a fertőzött lovak piaci értékét a prefektusi hivatal által létrehozott bizottság állapítja meg, a kártalanítást legtöbb kilencven nap után kapják meg az érintettek. „Napirenden vagyunk az ezzel kapcsolatos kifizetésekkel” – fogalmazott Ladó. Az intézményvezető úgy értékelte, a betegség visszaszorítása annak is tulajdonítható, hogy a beteg állatok tulajdonosai kivétel nélkül megkapták a kártérítést. „Jó pár évvel ezelőtt csúszások voltak a kifizetésekben, ezért a gazdák nem szívesen váltak meg lovaiktól, így maradtak gócpontok. Mára sokat változott a helyzet, a tulajdonosok piaci áron kapnak kártérítést, így egészséges állatokat vásárolhatnak a levágottak helyett” – magyarázta az illetékes. Az állat-egészségügyi hatóság vezetőjétől azt is megtudtuk, a rendőrséggel kötött egyezmény alapján a forgalmi csomópontoknál és a megyehatárokon rendszeresen ellenőrzik az állatszállítmányokat. „A törvénytelen állatmozgások visszaszorításával is kézben tudjuk tartani ezt a betegséget” – jelentette ki az igazgató.
Mi a fertőző kevésvérűség?
Az egypatások (ló, szamár, öszvér) kevésvérűsége fertőző, többnyire idült, vérszegénységgel, gyengeséggel, ödémaképződéssel járó betegség, amely akár már heveny szakaszában az állat elhullásához vezethet. A betegség a fertőzött vér által terjed, főleg rovarok (legyek, lódarazsak, szúnyogok, kullancsok) terjesztik, megfertőzik az egészséges állományt is. Fertőzés előfordulhat fedeztetés, valamint állatorvosi beavatkozások (pl. tömegoltások) során is, amennyiben nem tartják be a megfelelő higiénés előírásokat. A fertőzött állat élete végéig hordozza a vírust, ezért környezetére állandó veszélyt jelent.
Újabb kezdeményezéssel segíti a rászorulókat a Gyulafehérvári Caritas: hétfőn megnyitotta a Szent Márton Éttermet, amelynek bevétele a gyergyószentmiklósi szeretetkonyha működését támogatja.
Két személyautó ütközött össze szombat hajnalban Gyergyószentmiklóson, a balesetben egy 72 éves nő megsérült, az egyik sofőr leheletében pedig alkoholt mutatott ki az szonda.
Hosszú, akadályokkal teli évek után végre elindulhatott a tevékenység a gyergyócsomafalvi Csalóka Óvodában. A 118 éves egykori községháza épülete teljesen megújult, és ma már korszerű, biztonságos környezet fogadja a gyerekeket.
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Gyergyószentmiklós viseli Magyarország külhoni ifjúsági fővárosa címet idén, amelyet Cegléd testvérvárossal párban nyert el. A kitüntetéssel járó 100 millió forintos támogatás konkrét fejlesztéseket hoz: például ifjúsági központ épül.
Súlyos tűzesethez riasztották a tűzoltókat: Salamáson lángra kapott a helyi rendőrőrs épülete. A tűz az épület tetőszerkezetét és a manzárdot érinti, mintegy 200 négyzetméteres felületen.
szóljon hozzá!