Drakula bárhol lehet – de Erdély nélkül nincs Drakula

Sajnos ez a reflex sok területen érvényesül mifelénk.

A mi esetünkben a Mini Erdély Parkkal sok városunkbeli még ma is úgy véli, hogy „holmi műanyag dobozokat” tettünk ki a Szejkén az oldalba, amiből csak „profitálunk”. Hasonló a helyzet a Bogár Parkkal, amiről azt gondolják, hogy „Kínából hozott műanyag rovarok” vannak benne.

És akkor jön a valóság:

Ezeket a maketteket nem lehet fából, betonból vagy szalmából elkészíteni, mert az időjárás egy éven belül tönkretenné őket – és bezárhatnánk a parkot.

Nemrég megnyitottuk Románia első Golyócska Élményparkját is. Nyilván ez is egy újabb „felesleges bútordarab” sokak szerint – de a gyerekeknek ez figyelmet ad a gravitációra, eltereli őket a mobiltelefonról, és a természetbe hívja vissza őket.

Szóval ideje lenne a horizont mögé is néznünk – mert a világ nem ott ér véget, ameddig a szem ellát.

A csíki Drakula Park alkotóinak nagy felelősség van a kezében, ez kétségtelen. De ha az alábbi Drakula-elemzést – amit a Legendárium szemszögéből készítettem – elolvassák, talán egy „i”-re felkerülhet a pont. Persze, csak ha a szekér nem kerüli meg a lovat.

Én ezt az egészet pozitívan látom. Mert

Ha pedig a csíki Drakula Park úgy lesz felépítve, hogy tematikailag megmutatja a világnak: Erdély népei, kultúrája és mítoszvilága hogyan járultak hozzá Drakula megszületéséhez, akkor az már önmagában egy jó irány – és egy fontos lépés afelé, hogy hírünk menjen a nagyvilágba.

Vajon miből építkezett ez az újkori mítosz? És mi köze ehhez a románoknak, magyaroknak, székelyeknek és szászoknak – azoknak a közösségeknek, amelyek Erdély történelmét és mítoszvilágát évszázadokon át formálták?

Egy soha meg nem tett utazás – Bram Stoker és Erdély

Bram Stoker nem járt Erdélyben, ám könyvek, tanulmányok és személyes beszélgetések alapján lenyűgöző képet rajzolt róla. Fontos ihletője volt Vámbéry Ármin, magyar orientalista, aki a magyarok és székelyek keleti eredetéről beszélt az írónak. Ennek hatására

Drakula: Attila örököse, székelyként

A regény egyik legérdekesebb momentuma, hogy Drakula gróf székelynek vallja magát, és egyenesen Attila király leszármazottjának nevezi magát:

„What devil or what witch was ever so great as Attila, whose blood is in these veins?”

Egy másik részlet:

„We Székelys have a right to be proud, for in our veins flows the blood of many brave races who fought as the lion fights, for lordship.”

„Joggal lehetünk büszkék mi, székelyek, mert ereinkben sok bátor nép vére csörgedezik, akik úgy harcoltak, ahogy az oroszlán harcol, az uralomért.”

Stoker világosan érzékelteti Erdély népeinek együttélését is:

„In the population of Transylvania there are four distinct nationalities: Saxons in the South, and mixed with them the Wallachs \[Romanians], who are the descendants of the Dacians; Magyars \[Hungarians] in the West, and the Székelys in the East and North.”

Vlad Țepeș: erdélyi származású vajda

Vlad Țepeș, Havasalföld vajdája 1431. november 8-án született, feltehetően Segesváron. Apja, II. Vlad Dracul akkor Zsigmond magyar király támogatását élvezte, Segesváron tartózkodott, ahol birtokot és jogokat kapott. A város katonai és politikai központ volt.

Ez a magyar–havasalföldi kapcsolat kulcsfontosságú volt Vlad hatalmi karrierjében. Bár elsődleges bizonyíték nincs,

Ezért nem szemben állunk vele, hanem mellette járunk. És rajta keresztül mutathatjuk meg a saját világunkat is.

Végszó – mit mond Drakula Erdélyről?

„Transylvania is not England. Our ways are not your ways, and there shall be to you many strange things.”

Ez a mondat mindent elmond. Erdély más. És éppen ezért különleges.

Most a mi dolgunk elmesélni, honnan is jött Drakula – és mit mesél valójában rólunk a világban.

A szerző Fazakas Szabolcs a szejkefürdői Mini Erdély Park megálmodója és tulajdonosa