Csak papíron sok a medve?

Három megyét, Hargita mellett Vráncsa és Kovászna megyét is átfogja az a pályázati program, melynek során már három éve vizsgálják a szakemberek az itt élő barnamedve-populációt. A Life Ursus projekt keretében az éves vadszámlálásokon alkalmazott módszereknél pontosabb adatokkal szolgáló eljárásokkal kutatják és elemzik a medveállományt már 2010 óta.

A pályázati program nagy része már lezajlott, év végén fejeződik be, majd a három megye környezetvédelmi ügynökségei, valamint a projektben részt vevő civil szervezetek szakemberei által elkészített jelentést beküldik a környezetvédelmi minisztériumba, és amennyiben az új vizsgálati módszerek kedvező elbírálást kapnak, a jövőben ezeket is alkalmazni fogják az éves vadbecsléseken a medvék számának pontosabb felmérése érdekében.

A munka nagy része terepen zajlik, öt új módszert próbáltak ki a program során, ezek között egyszerű, illetve technika- és felszerelésigényes kutatási eljárások egyaránt vannak – mondta el Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa, a projekt Hargita megyei vezetője. A nagyvadak megjelölése, GPS-nyomkövetős nyakörvvel történő ellátása mellett a jelenleg alkalmazott nyomszámlálás továbbfejlesztett változatát is alkalmazták a szakemberek.

Az új módszerek részét képezik automata kamerás számlálások is, amelyek során a terepen, az előre meghatározott próbanégyzetekben elhelyezett automata kamerák által rögzített felvételek alapján, különböző matematikai algoritmusok segítségével becsülik fel a medvék számát, de a bocsos anyamedvék számából is hasonló következtetéseket lehet levonni. Háromszögelési módszert is alkalmaztak az állományfelmérési kísérletek során, ilyenkor a terepen kijelölt, 3x3 kilométeres háromszögek határain talált jelek, nyomok alapján végeztek számításokat a medvék számára vonatkozóan – avatott be a részletekbe Szabó Szilárd.

Jelentősek az eltérések

A szakemberek által elvégzett kísérletek meglepő eredményekkel szolgáltak, mint azt Szabó Szilárdtól megtudtuk, az éves vadszámlálási adatok és az új módszerek eredményei között jelentős az eltérés: a próbaterületeken átlagban 30–40 százalékkal kevesebb a medve, mint amit az éves vadbecslések eredményei mutatnak. Az eltérés legjelentősebb oka a jelenleg elfogadott vadszámlálási módszerek pontatlansága lehet.

A szakemberek egy része már korábban is feltételezte, hogy a medvék mozgása miatt egy részüket többször is megszámolják az állomány felmérése során, ezt a feltételezést erősítik a Life Ursus projektben használt GPS-nyomkövetők adatai is – tudtuk meg Szabó Szilárdtól. A GPS-adatok szerint ugyanis a medvék esetenként öt vadászterületet is bejárnak két nap alatt, így nem lenne meglepő, ha a vadbecslés során több vadászterületen is feljegyzésre kerülnének.

A vadszámlálási adatok jelentősége azért is fontos, mert a környezetvédelmi minisztérium ezek figyelembevételével határozza meg a kilőhető medvék számát egy-egy vadászterületen, így amennyiben a szaktárca elfogadja az új számlálási, becslési módszereket, az a medvekilövési keretekre is hatással lehet.

Ezek meghatározásánál egyébként ettől az évtől a területen élő medvék által okozott károk számát is figyelembe veszik, így a vadásztársulatok számára is fontosabbá vált, hogy a károsultak jelentsék a medvék által okozott károkat, másrészt a gazdák is kezdték felismerni, hogy működik a kártérítési rendszer, így nem tartják hiábavalónak az esetek jelentését – fejtette ki a szakember. Úgy véli, a medvék által okozott károk száma nem nőtt jelentősen, csak az említett okok miatt egyre több kerül nyilvántartásba, és ez lehet az oka annak is, hogy egyre több ilyen esetről hallani.

A vadászok és a károsult gazdák egy része más véleményen van, gyakran mondják, hogy elszaporodtak és már nem félnek az embertől, illetve a civilizációs zajoktól a medvék, a vadásztársulatoknak pedig az okoz gondot, hogy a szaktárca ritkán, esetenként még ember elleni medvetámadás esetén sem ad ki rendkívüli kilövési engedélyt.

Udvarhelyszéken legutóbb tavalyelőtt történt hasonló eset, akkor különleges engedély hiányában éves kilövési keretéből kellett kilője a területen illetékes vadásztársulat azt a medvét, amely Abásfalván saját kertjében támadott meg egy székelyudvarhelyi idős férfit.