
Fotó: Veres Nándor
Több mint hétszáz Hargita megyei cég van a felszámolás valamely formájában, háromszáz kereskedelmi egység pedig adóátütemezést kért. Összesen hatvanmillió lejes adóhátralékot görgetnek maguk előtt a még működő cégek. Ez az összeg 2005-ben 180 millió lej volt.
2014. október 21., 10:192014. október 21., 10:19
2014. október 21., 10:192014. október 21., 10:19
„A megyében bejegyzett vállalkozások adóhátraléka beállt egy állandó szintre: a legutóbbi hónapban hatvanmillió lej volt a működő cégek elmaradása. Ez nem tud alacsonyabb szintre csökkenni, mert a kereskedelmi társaságok életében folyamatosan történnek melléfogások, törések” – állította Kedves Imre, a Hargita megyei közpénzügyi vezérigazgatóság vezetője, aki összehasonlításként hozzáteszi: 2005-ben még összesen 180 millió lej volt a cégek adóhátraléka.
Cégek felszámolás alatt
Több mint hétszáz olyan cég van a megyében, amelyek jelen pillanatban a felszámolás valamely formájában vannak. „Az utóbbi időben többüknek is nehézségeket okozott az adótörlesztés, ezért amikor már nem tudnak fizetni, felkínáljuk a lehetőséget arra, hogy átütemezhessék tartozásukat. Több mint háromszáz cég élt is az adóátütemezéssel. Ez azért is jó, mert a cég kap egy kis levegőt: kisebb lesz a fizetendő összeg nagysága, a fizetési ütem is másabb lesz” – magyarázta. Arra azonban minden cégnek felhívják a figyelmét, hogy átütemezéskor garancia kell legyen a hátuk mögött.
„Mindig jelezzük, hogy a kurrens tartozást a cégnek fizetnie kell. Ha az átütemezés alatt nem tud fizetni, akkor a garanciába tett javakat eladásra kell felkínáljuk. Amennyiben olyan javakat jelölt meg garanciaként, ami számára a működés alapfeltételeit jelenti – a nyomda esetében például a nyomdagép, a szállítónak az autók –, akkor rögtön megbénítottuk. Ezért mindig szólok, hogy olyan javakat jelöljenek meg, amely nem létfontosságú munkaeszközök”.
Hol rontották el?
Hol hibáznak a cégek, hogy ide jutnak? – kérdeztük. „Sok oka van: akár a szerződések megkötésénél, vagy a fizetési mérleg követésénél. Nem igazán látom minden cégnél az összhangot a könyvelőség és a vállalkozás vezetője között. A vállalkozó nem figyel oda arra, hogy mit mond a könyvelő, a könyvelő nem figyel oda, hogy a vállalkozó mit csinál az aktákkal. Lehet, hogy szól a könyvelő, hogy baj van, a vezetőséget viszont nem érdekli. Az okok tehát sokrétűek. Induljunk ki abból, hogy a törvények eléggé változnak, a szabályzók, árrések is gyakran módosulnak.”
Reakció a válságra
Hargita megyében több mint tizenkétezer vállalkozás van, ezek jelentős része kisvállalat, csak 350 közepes vállalat van, amelyek a közepesek között is kicsinek számítanak. „A kisebb cégek a gazdasági válságra jól tudtak reagálni: például első körben megszabadultak a felesleges munkaerőtől. Ugyanakkor nem volt nagy hitelállományuk, amelyek megroppantották volna őket. Azt is el kell itt mondanunk, hogy továbbra is megvannak a régi nagy adósaink, amit örököltünk: például a nagy állami vállalatok, amelyek felszámolás alatt vannak.” A rendelkezésre bocsátott adatokból azt látjuk, hogy a három legnagyobb tartozó cég már csődbe is ment: első a balánbányai bányavállalat (134 millió lejes tartozás), ezt követi a fantomszámlákat gyártott Iliudicris nevű cég (21,5 millió), illetve a Neptun Impex (20,7 millió).
A gazdaság kitörési lehetőségei
A közpénzügyi igazgatóság vezetőjénél rákérdeztük arra is, hogy meglátása szerint melyek azok az ágazatok, amelyekben a megye erősebb lehetne? „Jó lenne, ha a nyersanyagot fel tudnánk dolgozni, például a fa esetében, és kész termékként értékesítenénk. Valamikor meg is voltak a bútorgyáraink. Nem vagyunk erősek az állattenyésztésben sem: látom ugyan, hogy elindult egy folyamat, de ez még nem az, amit ki lehetne hozni. A turizmus tekintetében is látok kitörési lehetőséget. Az a turizmus, hogy kaját és szállást biztosítunk, már nem igazán megy. Fel van pumpálva a turizmus élelmezési és elszállásolási része: tele vagyunk panziókkal és vendéglőkkel, a panziók sok esetben kocsmákká vedlettek. Gondok vannak az útjaink állapotával is. Össze kellene kötni azokat az utakat, amelyek turistahelyekre vezetnek. Egy jó példa: a Kirulyfürdőre vezető utat szépen rendbe hozták, a turisták számára használható. Az ehhez hasonló utak elkészítését kell segíteniük a megyei és községi önkormányzatoknak” – fejtette ki. Kedves az ősi mesterségek felelevenítésében is kitörési lehetőséget lát. Mint mondja, a zsindelykészítést kevés szaktudással fel lehetne eleveníteni.
Közúti baleset történt Maroshévízen csütörtök este, ahová a helyi tűzoltók vonultak ki tűzvédelmi biztosításra, műszaki mentésre és elsősegélynyújtásra. Egy nyergesvontató és egy személyautó ütközött, egy ember a járműbe szorult.
Emlékprogramokkal készülnek az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára Gyergyószéken: Gyergyószentmiklóson filmvetítés, kiállítás, fáklyás felvonulás és koncert szerepel a műsorban, Gyergyóremetén pedig megemlékezést és több filmvetítést tartanak.
Három lakóház tetőszerkezete kapott lángra szerdán reggel Galócáson. A tűzoltók körülhatárolták a tüzet, és dolgoznak az oltáson. Személyi sérülés nem történt.
Ingyenes textilhulladék-gyűjtési akciót szervez Gyergyószentmiklós önkormányzata az RDE Harghita Kft.-vel együttműködve október 20–22. között.
Továbbra is várják az adományokat a gyergyószentmiklósi Békény utcai alszegi csengettyű modernizálására. A becslés szerint tízezer lejre van szükség ahhoz, hogy a kis harangot már a jövő évi húsvéti ünnepek idején automata rendszer szólaltassa meg.
Majdnem pontosan ugyanannyi adomány érkezett az ötödik Fuss Neki! Gyergyó közösségi adománygyűjtő mozgalomban, mint tavaly: a szervezetek összesen 244 826 lej támogatást kaptak. Ez a kitűzött célösszegnek mintegy fele.
Várják a népzene és a népi tánc kedvelőit, valamint azokat is, akik még nem tudnak táncolni, a gyergyószentmiklósi Őszi Táncházba, ahol pénteken gyerekeknek és felnőtteknek is szerveznek programot.
Több mint háromszáz munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely–Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu–Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Jövő héten elkezdik Gyergyószéken a lakossági hulladékgazdálkodási szerződések megkötését. A szolgáltató elsőként Gyergyószentmiklóson kezdi meg a munkát, majd a környező településeken is sorra kerülnek a háztartások.
Az aradi vértanúk emléknapján, október 6-án a gyergyószentmiklósi római katolikus temetőben emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírjaira.
szóljon hozzá!