Bizonytalan a gyorskorcsolyapálya jövője

A Csíkszeredai Sportklub négy éve elhunyt egykori igazgatója, a korábbi kiváló jégkorongozó és edző, Antal István volt a megálmodója és a kezdeményezője a műjeges pálya létrehozásának. Az Országos Sportügynökség 2007-ben indította el a beruházást, amelynek nagy része már 2009-ben kész volt, de azóta sem sikerült befejezni.

A munkálatok során a pályának új betonalapot öntöttek, öntözőrendszer, csatornázás készült, a hűtéshez szükséges, lefektetett vezetékrendszer hosszúsága meghaladja az 50 kilométert. Fagyasztáshoz szükséges berendezéseket szereztek be, a munkálatok összértéke elérte az ötmillió lejt. A pálya viszont azóta sem működik, és ennek fő oka, hogy leállt a finanszírozás. Tavaly a villanyhálózathoz történő csatlakoztatást és más átkötéseket kellett elkészíteni ahhoz, hogy ki lehessen próbálni a műjegesítést is.

A munka elkészült, de a szükséges összeget nem tudta kifizetni a sportminisztériumhoz tartozó Csíkszeredai Sportklub, mert csak ennek a 80 százalékát, 128 000 lejt kapták meg  – tudtuk meg Hodos Lászlótól, a klub vezérigazgatójától. Az igazgató szerint átveszik idén a pályát, a hiányzó pénzt a minisztérium biztosítja, és a próbaüzemelés is megtörténik, ehhez még hűtőfolyadékot is be kell szerezni. Kérdés viszont, hogy a több éve lefektetett vezetékrendszer, amely jelentős hőmérséklet-különbségeknek volt kitéve, hogy viselkedik majd.

Kivitelezési hibák, hiányzó feltételek

Hodos László úgy véli, a kivitelezés minősége nem megfelelő, mert a betonborítás nem olyan anyagból készült, amely a hőmérséklet változásai nyomán kitágul, illetve összehúzódik, ezért felpattogott. A működtetéshez először hitelesíteni kellene a pályát, ezt a hazai, vagy nemzetközi szakszövetség teheti meg, enélkül még edzést sem lehet tartani a sportolók számára ott. A Jégpálya negyed felőli pályakanyarhoz túl közel helyezkedik el az a betonburkolat, amely a gépház felől érkező hűtőfolyadék számára a vezetékeket takarja. „Itt ha kisodródik valaki a jégről, életveszélyesen megsérülhet az ütközéstől” – vélte az igazgató.

További megoldatlan probléma a jégfelület karbantartása. „Legalább egy-két jégtisztító gépet (rolbát) kellene beszerezni ahhoz, hogy a gyorskorcsolyázáshoz megfelelő minőségű jeget lehessen biztosítani, de kellene egy traktor is, amely összegyűjti a havat. Mi történik akkor, ha egy nagy havazás történik, ki fogja megoldani a jég tisztítását, milyen gépekkel, munkaerővel?” – tette fel a kérdést Hodos. Szerinte a tervezéskor sem gondoltak erre, mert lehetett volna egy tetőrendszert is építeni a jégfelület fölé, amely felfogja a havat. Hasonlóképpen nehéz feladat a műjegesített gyorskorcsolyapálya üzemeltetése, mivel a berendezés működtetése jelentős összegbe kerül, és ezt csak minisztériumi támogatással tudnák biztosítani.

Tartalék- és szükségmegoldások

A nemzetközi szabványoknak megfelelő pályához szükség van öltözőkre, illetve olyan útvonalra is, amelyen az edzők körbejárhatják a pályát. A tereprendezés, amely az eredeti tervekben szerepel, szintén nem történt meg. A klubigazgató szerint megpróbálnak beszerezni olyan szintetikus burkolatot, legalább a pálya egy-két sávjára, amelyen a klub sportolói nyári időszakban is edzhetnek. Téli időszakban pedig viszonylag kis költséggel természetes jeget is lehet készíteni a pályán, amely ha hideg az idő, hosszabb ideig használhatható.