Bálint Lajos érsekre emlékezett az Alma Mater

Az iskola kápolnatermében a tizenötödik emléktáblát avatták fel, amely Bálint Lajos érsek emlékezetét fogja hirdetni. Varga László iskolaigazgató köszönetét fejezte ki Bara Bélának és Csiszér Lajosnak, akik kezdeményezték a tábla elhelyezését, valamint Dóczy Andrásnak, aki a kivitelezésben nyújtott segítséget. Az ünnepségen közreműködött a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium kórusa.

A néhai érsek 1940–1948 között volt diákja az iskolának, ezeket az éveket Bara Béla egykori osztálytársa idézte fel.

A plakettet Tamás József püspök áldotta meg, aki ismertette az iskola egykori tanulójának életpályáját. Bálint Lajos érsek 1929. július 6-án született Csíkdelnén. 1957. április 28-án szentelte pappá Márton Áron püspök. „Isten hívó szavára olyan időben válaszolt igennel, amikor semmiképpen sem volt kedvező, kecsegtető időszak az egyház számára” – emelte ki Tamás József. Pappá szentelése után 1957-1962 között segédlelkészként szolgált Sepsiszentgyörgyön, majd 1962–1968 között plébánosként Futásfalván, a következő tíz évben Csíkszentdomokoson teljesített szolgálatot. 1978–1981 között Székelyudvarhelyen működött, ahol egyben a kerület főesperese is volt. „Többet látták munkásruhában, mint reverendában” – tartja róla az emlékezet. 1990. április 29-én vette át a gyulafehérvári egyházmegye vezetését, a beiktatási ceremóniát  a csíksomlyói kegytemplomban tartották. 1991. nyarán a Szentatya őt nevezte ki Gyulafehérvár első megyés érsekének, ám megromlott egészségügyi állapota miatt 1993 végén lemondásra kényszerült. 2010. április 4-én, húsvét vasárnapján hunyt el Székelyudvarhelyen. Végakarata szerint szülőfalujában helyezték örök nyugalomra szülei mellé.

„Az ezeréves erdélyi püspökség első érseke az iskola volt tanítványa 1940–1948 között” – olvasható az emléktáblán. Az ünnepség közös imával, az emlékezés koszorúinak elhelyezésével és az ősi székely himnusz eléneklésével ért véget.