A kultúra az egyik legfontosabb erőforrássá válik
A krízis veszélyeiről, ugyanakkor az abban rejlő esélyekről tartott előadást pénteken Csíkszeredában Kiss Ulrich jezsuita atya (fotó). Az értekezést szép számú hallgatóság követte figyelemmel.
Létai Tibor
2012. április 14., 19:392012. április 14., 19:39
2012. április 16., 06:412012. április 16., 06:41
„Ki beszél itt krízisről? Mindenki. De látjuk-e az esélyeket, melyeket épp a krízis nyit meg előttünk? Létezik-e fejlődés krízis nélkül? Nem, nem létezik – így szól a hiteles válasz! Csak növekedés létezik, és ha az megtorpan, máris eléggé félrevezető módon, krízisről beszélünk” – véli Kiss Ulrich, aki Berlinben született 1945-ben, és hatévesen az iskolában tanult meg magyarul, amikor diplomata édesapját hazarendelték Magyarországra. Egy németországi magyar gimnáziumban érettségizett, majd Belgiumban végzett, mint közgazdász. 1968-ban részt vett a chartres-i ifjúsági zarándoklaton, ahol megerősítést nyer a papi hivatása, de csak húsz évvel később, 1988-ban lépett a jezsuita rendbe, addig menedzser volt a kozmetikai iparban, Párizsban.
Kiss Ulrich csíkszeredai előadásában a többi között rámutatott arra, hogy az emberek, a társadalom folyamatosan kríziseket gyárt, a létrehozott rendszerekben halmozottan jelenik meg a válság, amihez nagyban hozzájárul a társadalmi nevelés, oktatás. Az iskolai rendszerben megölik a kreativitást, önző, individualista fiatalokat nevelnek. A krízis a fejekben alakul ki, az emberek ellenállnak a változásnak, az új felé nem nyílnak meg, mindenáron meg akarják őrizni a régit.
A jezsuita atya megjegyezte, a gazdaságot három tényező határozza meg: a demográfia (mennyire képes egy adott nemzet reprodukálni önmagát pozitív értelemben), az iskolázottsági szint (jó iskolarendszer), valamint az egészségügy. Ezek stratégiai fontosságúak, minden más mellékes. Egy értelmes, intelligens, ráadásul szellemi korlátok által nem rendszabályozott népesség a számarányán felüli, többszörös cselekvésre képes – nyomatékosította Kiss Ulrich. Útmutatásként hozzáfűzte: a fejünkben lévő korlátokat át kell ugrani. A globalizációs folyamatok ellenére a kultúra az egyik legfontosabb erőforrás, stratégiai ágazat lesz, a legnagyobb baj akkor van, ha önként és dalolva lemondunk saját kulturális kincseinkről.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Ezer székely leány és még annál több
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Ezer székely leány és még annál több
András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda
Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon
Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban
Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában
Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek
Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel
Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!