A felújítás során derült ki, hogy hány éves a tusnádi templom antik csillárja

Legkevesebb százhuszonhat éves a tusnádi templomban használt világítótest – legalábbis erre enged következtetni az azon levő bojtban talált irat, amelyet 1890. december 13-án datáltak.

Szabó Kamilla-Mária

2016. december 27., 18:462016. december 27., 18:46

Mint arról többször beszámoltunk, két éve zajlik belső felújítás a tusnádi templomban, amelynek során felújították a teljes templombelsőt. Az utolsó teendők között a két csillár takarítását és a nagyobbik újrahuzaloztatását is betervezték. Az utóbbi munkát a tusnádi plébánia a Gordius kötélgyár alkalmazottaira bízta, akik a csilláron lévő bojt kibontásakor egy iratra bukkantak. Annak egyik oldalán a budapesti Polák Lajos posztókereskedő és zsinórkészítő második kerületi üzletének névjegye látható, míg a hátoldalon a bojt készítésének ideje és a készítő neve szerepel – osztotta meg velünk Csont Ede, a helyi plébános. Annak értelmében bizonyos András nevezetű gombkötő segéd keze munkája a bojt, amelyet 1890. december 13-án Budán készítettek.

A helyreállított régi bojt eredetét igazoló iratot pedig megtartotta a plébánia, mintegy a csillár készítési idejének is bizonyítékául. A csillár elkészítésének 126. évfordulóján kapott új külsőt, amelyet már karácsony előtt visszahelyeztek a templomba. A lelkipásztor érdeklődésünkre az előzményekkel kapcsolatban elmondta, a világítótest leszerelése után azon gondolkodtak, hogy a felfüggesztését biztonságosabban kellene megoldani, illetve az elektromos vezetéket is jó lenne elrejteni.

A tusnádi Imets Attila és Barabás Attila jöttek azzal az ötlettel, hogy egy sodronydrótot és a villanyvezetéket együtt kellene kötélbe fonni, mert az úgy nagyobb terhelést megbírna. Az ők javaslatukra keresték fel a Gordiust, akik vállalták, hogy ingyenesen, ajándékként befonják a sodronydrótot és a vezetéket, illetve a kötél végén levő bojtot is megtisztítják és hozzátoldják az új kötélhez. Amikor az elkészült kötélért ment a plébános, akkor a munkások azzal fogadták, hogy megtalálták az előző kötélgyártó névjegyét belerejtve a bojtba.

„A cím alapján utánanéztek az interneten, de azon a címen Budapesten ma már kötélfonó nem létezik. Pedig jó lett volna megtudni valamit arról, aki az első kötelet fonta” – fejtegette a plébános.