A csíksomlyói pünkösdi búcsú közelmúltja és jelene

Csíksomlyón pünkösdkor elsősorban a hitben és lélekben feltöltődni kívánó vallásos emberek gyülekeznek. Az egyházi esemény közelmúltjáról és jelenéről Mohay Tamás néprajzkutatóval, az ELTE BTK Néprajzi Intézete vezetőjével beszélgettünk, akinek egyik fő témája a búcsú kutatása. A fotók a néprajzkutató, antropológus felvételei, melyeket 1985-ben készített a pünkösdi búcsún.

Szőcs Lóránt

2012. május 25., 12:052012. május 25., 12:05

2012. május 27., 21:152012. május 27., 21:15


– A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás (Történet, eredet, hagyomány) címmel jelent meg könyve 2009-ben a L’Harmattan Kiadónál, amelyben a búcsú múltját kutatja. A kötetet akkoriban be is mutatták Csíkszeredában, és ott megjegyezte, hogy hamarosan a búcsú jelenkoráról is jelenik meg hasonló könyv. Mikorra várható az említett kötet?

– A búcsú jelenkorával 1990-ben kezdtem alaposabban foglalkozni, amikor a politikai fordulatot követően első alkalommal lehetett azt újra szabadon megtartani. Tíz évig folyt a munka, elég intenzív formában, többször is diákok bevonásával, összehangolt megfigyelésekkel. Úgy terveztem akkoriban, hogy ez lesz az első kötetem, amelyet a búcsúról megírok, és a történeti témát hagyom későbbre. Mégis megfordítottam a sorrendet, mert a múlt szinte magával sodort. Így 2000 után a jelenkorra vonatkozó intenzív kutatást félretettem, inkább csak rajta tartottam a szememet az eseményeken. A búcsújárás 1990-től a 2000-ig tartó korszakáról és annak előzményeiről szóló kötetem reményeim szerint jövő évben készülhet el.

– Gondolom, hogy ha a búcsú múltjával foglalkozott, akkor azt is vizsgálja, hogy mi történt 1949-es betiltását követően?

– Az a beszorítottság, ami a szocializmus évtizedeiben a búcsút jellemezte, egyúttal egy feszítő erőt is jelentett, és a kilencvenes években részben ezért születhetett újjá annyira intenzíven a vallásos ünnep. Hasonló ez egy vulkánhoz, amelyben az erők lefojtva, a felszín alatt dolgoznak, felgyűlnek, és aztán látványos dolgok következnek, csak itt ez nem pusztító, hanem lélekemelő volt. Igaz, hogy ez a négy évtized is külön szakaszokra bontható: volt, amikor erősebben hatott a tilalom, máskor kimerült annyiban, hogy a hatalom éreztette a jelenlétét, a titkosszolgálat emberei ugyanis mindig figyelték az eseményeket.

– Kérem, részletezze ezeket az időszakokat.

– 1949-től kezdődően a búcsú nagyon útban volt a kommunista hatalomnak. Komoly politikai veszélyforrásnak tartottak minden vallási összejövetelt, ahol nagyobb tömeg gyülekezhetett. Minden eszközzel próbálták megakadályozni és ellehetetleníteni a búcsút is. A körmenetet és a templomon kívüli eseményeket betiltották, Csíksomlyón katonai gyakorlatokat szerveztek, repülőgép-bemutatókat tartottak, rengeteg megfigyelőt küldtek ki. Levéltárakban megtaláljuk a marosvásárhelyi bányászok jelentéseit, akiket már 1949-ben kiküldtek Csíksomlyóra, ezeknek egy részét Gagyi József antropológus is közölte.

Nemcsak közvetve, hanem olykor közvetlenül is közbeléptek, arról is van tudomásunk, hogy a hatalom emberei leszedték a zarándokokat a vonatról, mielőtt Csíkszeredába érkezhettek volna. A következő hullám az ötvenes években következett be, az 1956-os magyarországi forradalom ismét romániai megtorláshullámot váltott ki és a búcsú visszaszorításával járt.

Érdekes viszont, hogy 1957-től már megengedték, hogy egy ferences barát Csíksomlyón szolgálhasson. Daczó Lukács atya akkor nem hordhatott rendi ruhát, de fontos, hogy a hívőket már egy ferences fogadhatta. Továbbra is tiltották a szervezett zarándoklást, illetve a templomon kívüli rendezvényeket, Zsögödben pedig külön fesztivált rendeztek.

Az 1968-as közigazgatási változás, a megyésítés után megint egy más korszak következett. Mondhatjuk úgy is, hogy „ki kellett találni” Hargita megyét, hisz megszűnt a Maros-Magyar Autonóm Tartomány, Csík vármegye pedig már rég nem létezett. Többek között szerették volna növelni az új megye turisztikai vonzerejét, ennek az egyik összetevőjét képezte, hogy kihasználva a kegytemplom nagyszerű hangszerét, orgonakoncerteket szerveztek Csíksomlyón. Ami még fontosabb, hogy a hatvanas évek végén felújították a Csíksomlyói Kálváriát, továbbá 1969-ben egy másik ferences atya is az egykori szerzethez tartó épületekbe költözhetett, noha csak mint kántor. Márk József atyáról van szó, aki azóta is ott él, és most ő a csíksomlyói búcsú jelenkorának legjobb ismerője.

1981-ben Kerényi Imre rendező és Balogh Elemér dramaturg tömörített változatban színpadra vitte a Csíksomlyói Passiót. Az előadás, melynek ősbemutatóját a Budapesti Várszínházban tartották, hatalmas sikert aratott, több évig telt házas közönséget hozott. A nézők figyelme Csíksomlyó felé fordult, általában azok, akik a táncházmozgalomban is aktívan részt vettek, ettől fogva kezdtek a búcsúra járni. Nem olyan nyíltan tették ezt, mint a mai zarándokok, de fontos, hogy el tudtak jutni a nagy vallásos ünnepre.

– Ha jól tudom, Ön 1985-ben jött legelőször a csíksomlyói búcsúra…

– Számomra nagyon megkapó volt, hogy már 1985-ben sok ezres tömeget találtam Csíksomlyón. Feltöltött lelkileg, hogy dacára annak, hogy a hatalom emberei intenzív megfigyelés alatt tartották az eseményeket – engem kétszer is igazoltattak, másodszor a jegyzeteimet, negatívjaimat és a kazettáimat is elvették –, itt egy valódi búcsújárás történik, és a Mária-tisztelet kitüntetett módon, lelkileg igen mélyen valósul meg.

Persze, hiányzott néhány fontos formai elem. Szervezetten nem valósulhatott meg a körmenet, a zarándokok nem hozhattak magukkal egyházi lobogókat, kereszteket. Nem jöhettek a keresztalják Csíksomlyóra. Mindazonáltal kisebb-nagyobb csoportokban az emberek végigjárták a körmenet és a kálvária útvonalát is, és részt vettek a szertartásokon, gyóntak, áldoztak. A legtöbb esemény a templomban történt, a kolostor még nem állt a búcsúsok rendelkezésére, hiszen az épületben csak pár szoba volt a ferences atyáké, a többi helyen szakiskola működött. Emiatt is az éjszakai virrasztáson nagyobb volt a zsúfoltság, mint manapság, a folyosón, a karzaton és mindenhol emberek tartózkodtak. A ferencesek akkor még nem vezették a hajnalig tartó virrasztást, az emberek csoportjai maguktól énekelték a tíz-húsz szakaszos, gyönyörű egyházi énekeket.

Pirkadatkor pedig a hagyomány szerint kivonultak a napfelkeltét várni. A csoportok a templom udvarán tanították egymásnak az énekeket, ott ettek, barátkoztak. Persze mindenütt, a hegytetőn is a hatóságiak tekintetével lehetett találkozni, akik felismerhetők voltak ballonkabátjukról és feltűnően nagy zöldágaikról.

– Miben változott a búcsú a kilencvenes években a negyvenes évek gyakorlatához viszonyítva, mert a vallásos tartalmat tekintve az elnyomás időszaka nem lehet mérvadó…

– A hatalmas tömeg volt a legfeltűnőbb, amely a negyvenes évek hatvan-hetvenezres tömegét is többszörösen felülmúlta. Habár a zarándokoknak jelentős része Magyarországról érkezett, de becsléseink alapján a többség az erdélyi katolikusok soraiból tevődött ki. Ők éppen azért jöttek, mert érezték, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsút újra szabadon, nyilvánosan és a maga teljességében meg lehet tartani. A hagyomány felújítása már 1990-ben megtörtént. Újból hozták a zászlókat, kereszteket, szervezett körmenetben végigjárták a kálváriát, virrasztottak, most már nem csak a templomban. A szombatra virradó hajnalban a templomban két rózsafüzér között felállva elénekelték a Székely himnuszt. Sőt, egy új elemmel is gazdagodott a búcsú, a csángó misével.

1990-ben újraélesztették a körmenet hagyományos rendjét, és ezt még két évig, 1992-ig tartották is, úgy, hogy a keresztalják hagyományos sorrendjét is tudatták az emberekkel. 1993-ban viszont, mikor látták, hogy a nagy tömeget már nem lehet a hagyományos módon szervezni, kivitték a szombat délutáni misét a tágasabb szabad térre, a nyeregbe. Ezt először egy ideiglenes emelvényen kialakított oltárnál tartották, majd P. Bartók Albert elképzelései szerint, Makovecz Imre útmutatásai alapján, Bogos Ernő tervezésében 1996-ra elkészült a Hármashalom-oltár. A tér újrarendeződött, kiszélesítették az utakat, betömték az út menti árkokat, és ami a legfontosabb, a búcsú irányítói ismét a ferencesek lettek.

A nagy tömeg miatt viszont sokan már nem jutottak fel a Mária-szoborhoz, a fő „élmény” a nagymise lett. A ferences rendházfőnök tisztségét a kilencvenes években hol Márk József atya, hol Bartók Albert atya töltötte be. Ők minden módon igyekeztek megőrizni a búcsú vallási, egyházi jellegét, és ez nagyvonalakban sikerült is. Annak hatására, hogy 1993-ban a Duna Tv elkezdte élő adásban közvetíteni a búcsút, egyre több zarándokcsoport érkezett szervezett formában Csíksomlyóra, akik talán nem mindnyájan tisztán vallási indíttatásból kerekedtek fel. Az egyházi szimbólumok mellett elterjedt a nemzeti szimbólumok használata is.

Évek alatt a régi székely zarándokhely, Csíksomlyó az összmagyarság egyik találkozóhelyévé is lett. Ma már mosolygunk azon, ahogyan akkoriban egyes közszereplők is megjelentek, és igyekeztek úgy helyezkedni, hogy a fotósok is jól láthassák őket. A ferenceseknek és a többi egyházi szervezőnek azonban tökéletesen igazuk van, amikor figyelmeztetnek, hogy itt a vallási tartalom az elsődleges. Mindig is ez volt a búcsú lényege, és sok, magát fontosnak tartó ember törekvése, akik rövid távú világi vagy éppen politikai céljaikra akarják áthangolni ezt az egyházi eseményt, a zarándokok tömegét, előbb vagy utóbb meghiúsul. Hiszem, hogy hangoskodással, feltűnési vágyból az igazi értékeket tartósan nem lehet háttérbe szorítani.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 19., csütörtök

Csíkszereda vezetése egyetért azzal, hogy hat hónap alatt finomítsák az új hulladékrendszert

Elfogadható megoldás lehet Csíkszeredának a hat hónapos átmeneti időszak és az ideiglenes díjszabás az új hulladékgazdálkodási rendszerre való átállásban. A város a delegáltján keresztül a következő időszakban a szabályok finomításában is részt venne.

Csíkszereda vezetése egyetért azzal, hogy hat hónap alatt finomítsák az új hulladékrendszert
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Huszonöt év története elevenedik meg az idei Csángó Napokon

Jubileumi kiadásához érkeztek a Csángó Napok, amelyet idén november 20–22. között rendeznek meg Csíkszeredában. A rendezvénysorozatra változatos programokkal várják az érdeklődőket.

Huszonöt év története elevenedik meg az idei Csángó Napokon
2026. november 18., szerda

Folyamatosan vásárolják az ANL-lakásokat Csíkszeredában

Az Országos Lakásügynökség (ANL) által építtetett bérlakások megvásárlása folyamatos a lakók részéről Csíkszeredában. A piacinál jóval kedvezőbb árakat sokan egy összegben, mások részletekben, vagy banki hitelből fizetik ki.

Folyamatosan vásárolják az ANL-lakásokat Csíkszeredában
2026. november 18., szerda

Újabb mérföldkő a csíkszeredai kórházban: sikeres volt az első robotasszisztált műtét

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház: sikeresen elvégezték az intézményben az első robotasszisztált általános sebészeti beavatkozást.

Újabb mérföldkő a csíkszeredai kórházban: sikeres volt az első robotasszisztált műtét
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Az őshonos nemzeti kisebbségek jövőjéről tart előadást Kalmár Ferenc

Az európai őshonos nemzeti kisebbségek 21. századi kihívásairól, identitásuk és anyanyelvük megőrzésének lehetőségeiről tart előadást Kalmár Ferenc november 20-án, pénteken 18 órától Csíkszeredában, a Magyar Ügyek Házában.

Az őshonos nemzeti kisebbségek jövőjéről tart előadást Kalmár Ferenc
2026. november 18., szerda

Már Alcsíkon is jelen van a veszettség, kötelező az oltás

Az elsődleges vizsgálatok már igazolták a veszettség megjelenését Csíkszentgyörgy község területén, ahol egy tehén fertőződött meg, de egy veszett rókát is találtak. Kikerült a felcsíki térségből a veszettség.

Már Alcsíkon is jelen van a veszettség, kötelező az oltás
2026. november 18., szerda

Elsősegélynyújtásra készítik fel a gyermekvédelemben dolgozókat Csíkszeredában

Elsősegélynyújtási képzést szerveztek a gyermekvédelemben dolgozóknak Csíkszeredában, és egy életmentő defibrillátort is adományoztak a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak.

Elsősegélynyújtásra készítik fel a gyermekvédelemben dolgozókat Csíkszeredában
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Befejezés előtt a vízvezeték, laboratórium, vízkezelő állomás készül

Befejezéshez közelít a Tusnádfürdőt ellátó 18 kilométeres vízvezeték építése, közben készül a városban az új víztartály, a vízkezelő állomás és laboratórium épülete, valamint a csíkszentsimoni kutaknál a vízház. A beruházást jövőben fejezik be.

Befejezés előtt a vízvezeték, laboratórium, vízkezelő állomás készül
2026. november 17., kedd

Közel nyolcezer diák buszozhat ingyen Csíkszeredában, de a forgalomban ez még nem érződik

A diákok körében népszerű a csíkszeredai tömegközlekedés, a Csíki Trans adatai szerint közel nyolcezer tanuló kapott ingyenes bérletet. Bár a kezdeményezés néhol már érezteti hatását, a reggeli városi dugókat egyelőre nem csökkentette számottevően.

Közel nyolcezer diák buszozhat ingyen Csíkszeredában, de a forgalomban ez még nem érződik
2026. november 16., hétfő

Jogosítvány nélkül okozott balesetet, majd sérült utasát hátrahagyva elmenekült

Balesetet okozott egy jogosítvány nélkül vezető sofőr Maroshévízen, utasa megsérült, ő pedig elhagyta a helyszínt. Ráadásul az is kiderült, hogy jogosítványa sem volt.

Jogosítvány nélkül okozott balesetet, majd sérült utasát hátrahagyva elmenekült
Hirdetés