Arra kérdeztünk rá Kari Attilától, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelőjétől, mi állhat ennek hátterében, hogy ekkora az iskolai lemorzsolódás a roma tanulók körében.

– mutatott rá Kari Attila. Mint magyarázta, a szeptembertől beüzemelt Romániai Integrált Informatikai Rendszerben (SIIR) megjelenő statisztikai adatok nem feltétlenül fedik a valóságot. Egyrészt azért, mert

Ugyanis a SIIR rendszerrel együtt vezették be, hogy csak azokat a tanulókat jegyezhették be romáknak, akik annak is vallották magukat, ezzel szemben korábban az volt a gyakorlat, hogy az iskolák maguk állapították ezt meg. Emiatt is kevesebb roma gyermek szerepel az iskolák nyilvántartásában, mint a korábbi években, hiszen sokan elzárkóztak attól, hogy romának vallják magukat, vagy a kisebbek esetében a szülők nem töltötték ki iratkozáskor a nemzetiségre vonatkozó részt, ugyanis

Kari Attila szerint ez tévhit, erről szó sincs. A szaktanfelügyelő ugyanakkor kitért az új módszertan egyéb vetületére is, éspedig arra, hogy emiatt az iskolák eleshetnek különböző pályázati támogatásoktól, ugyanis

A SIIR adatai szerint jelenleg Hargita megyében 577 óvodás, 1421 elemi iskolás, 783 középiskolás 13 elméleti gimnáziumi tanuló, 23 szakközépiskolás, 8 művészeti és felekezeti, 97 szakiskolás, valamint 10 duális képzésen résztvevő roma gyermeket tartanak nyilván. A második esély programban elemi iskolában további 50 roma végzi az elemi iskolát. Kari Attila úgy véli, hogy

És ez pozitív – tette hozzá.

A lemorzsolódás okai

Sólyom Andrea szociológust a roma tanulók lemorzsolódásának okairól kérdeztük. A szakember ugyanis jó ismerője a témának, és részt vesz Hargita megye új romastratégiájának alapjául szolgáló tanulmányok elkészítésében. Megfogalmazása szerint számos tényező áll amögött, hogy a roma tanulók idő előtt abbahagyják az iskolai tanulást. Az egyik leggyakoribb oka ennek az, hogy

Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a családon belül gyakran hiányoznak a követendő minták, az iskolázott szülők. A mélyszegénységben élők nem rendelkeznek a létfontosságú infrastruktúrákkal,

Sokat nyom a latban az is, ahogyan viszonyulnak a pedagógusok a roma gyermekek tanításához, és tudnak-e befogadó intézményt találni ötödik osztálytól – ismertette a szociológus. A koronavírus-járvány idején pedig

Továbbá ugyancsak mérvadó az iskolaelhagyásban az, hogy a középiskolában a diákra jutó figyelem csökken, az iskola szocializáló szerepe gyengül, a tananyag is kevésbé teszi lehetővé a játékosítást, és a teljesítési elvárások is növekednek. Sólyom Andreától megtudtuk, létezik egy olyan tendencia is, miszerint azok a családok, akik külföldön vállaltak munkát és később a megszerzett jövedelmekkel hazatértek, akár nagyobb hangsúlyt is fektetnek a gyermekeik taníttatására.

Javaslatok a helyzet javítására

A szociológus érdeklődésünkre megosztott néhány olyan javaslatot, amely hosszútávon visszaszoríthatná valamilyen szinten a roma tanulók iskolai lemorzsolódását. „A kvótarendszer bevezetése, (például osztályonként 10 százalék a roma gyermek befogadása), a meleg ebéd programok, az after school foglalkozások, az iskolabusz, a tisztálkodási lehetőségek biztosítása segíthet.

– sorolta a szociológus. Tőle tudjuk, hogy készül egy könyv A kisebbségek kisebbsége címmel, A Hargita megyei roma közösségek helyzete és mobilitási stratégiái alcímmel, amelyben a Hargita megyei informális telepeket mérik fel.