
A mélyszegénységben élők életkörülményei nem kedveznek az iskolába járásnak. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Jelentős az iskolai lemorzsolódás a roma tanulók körében Hargita megyében a magyar diákokhoz képest, viszont Kari Attila szaktanfelügyelő szerint nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy azt a statisztikák mutatják. Sólyom Andrea szociológustól pedig az iskolaelhagyás okairól érdeklődtünk, és arról, hogy milyen javaslatokat fogalmazott meg a jelenség visszaszorítására.
2023. január 23., 08:012023. január 23., 08:01
Hargita megyében a korábbi tanfelügyelőségi statisztikák szerint 2019-ben 3443 roma gyermek járt iskolába, ehhez képest az idei tanévben, az új statisztikai rendszerben már csak 2996-an szerepelnek, azaz
Arra kérdeztünk rá Kari Attilától, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelőjétől, mi állhat ennek hátterében, hogy ekkora az iskolai lemorzsolódás a roma tanulók körében.
– mutatott rá Kari Attila. Mint magyarázta, a szeptembertől beüzemelt Romániai Integrált Informatikai Rendszerben (SIIR) megjelenő statisztikai adatok nem feltétlenül fedik a valóságot. Egyrészt azért, mert
Ugyanis a SIIR rendszerrel együtt vezették be, hogy csak azokat a tanulókat jegyezhették be romáknak, akik annak is vallották magukat, ezzel szemben korábban az volt a gyakorlat, hogy az iskolák maguk állapították ezt meg. Emiatt is kevesebb roma gyermek szerepel az iskolák nyilvántartásában, mint a korábbi években, hiszen sokan elzárkóztak attól, hogy romának vallják magukat, vagy a kisebbek esetében a szülők nem töltötték ki iratkozáskor a nemzetiségre vonatkozó részt, ugyanis
Kari Attila szerint ez tévhit, erről szó sincs. A szaktanfelügyelő ugyanakkor kitért az új módszertan egyéb vetületére is, éspedig arra, hogy emiatt az iskolák eleshetnek különböző pályázati támogatásoktól, ugyanis
A SIIR adatai szerint jelenleg Hargita megyében 577 óvodás, 1421 elemi iskolás, 783 középiskolás 13 elméleti gimnáziumi tanuló, 23 szakközépiskolás, 8 művészeti és felekezeti, 97 szakiskolás, valamint 10 duális képzésen résztvevő roma gyermeket tartanak nyilván. A második esély programban elemi iskolában további 50 roma végzi az elemi iskolát. Kari Attila úgy véli, hogy
És ez pozitív – tette hozzá.
Sólyom Andrea szociológust a roma tanulók lemorzsolódásának okairól kérdeztük. A szakember ugyanis jó ismerője a témának, és részt vesz Hargita megye új romastratégiájának alapjául szolgáló tanulmányok elkészítésében. Megfogalmazása szerint számos tényező áll amögött, hogy a roma tanulók idő előtt abbahagyják az iskolai tanulást. Az egyik leggyakoribb oka ennek az, hogy
Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a családon belül gyakran hiányoznak a követendő minták, az iskolázott szülők. A mélyszegénységben élők nem rendelkeznek a létfontosságú infrastruktúrákkal,
Sokat nyom a latban az is, ahogyan viszonyulnak a pedagógusok a roma gyermekek tanításához, és tudnak-e befogadó intézményt találni ötödik osztálytól – ismertette a szociológus. A koronavírus-járvány idején pedig
Továbbá ugyancsak mérvadó az iskolaelhagyásban az, hogy a középiskolában a diákra jutó figyelem csökken, az iskola szocializáló szerepe gyengül, a tananyag is kevésbé teszi lehetővé a játékosítást, és a teljesítési elvárások is növekednek. Sólyom Andreától megtudtuk, létezik egy olyan tendencia is, miszerint azok a családok, akik külföldön vállaltak munkát és később a megszerzett jövedelmekkel hazatértek, akár nagyobb hangsúlyt is fektetnek a gyermekeik taníttatására.
A szociológus érdeklődésünkre megosztott néhány olyan javaslatot, amely hosszútávon visszaszoríthatná valamilyen szinten a roma tanulók iskolai lemorzsolódását. „A kvótarendszer bevezetése, (például osztályonként 10 százalék a roma gyermek befogadása), a meleg ebéd programok, az after school foglalkozások, az iskolabusz, a tisztálkodási lehetőségek biztosítása segíthet.
– sorolta a szociológus. Tőle tudjuk, hogy készül egy könyv A kisebbségek kisebbsége címmel, A Hargita megyei roma közösségek helyzete és mobilitási stratégiái alcímmel, amelyben a Hargita megyei informális telepeket mérik fel.
Lemondott igazságügyi miniszteri jelöltségéről Melléthei-Barna Márton, aki ezt Facebook-oldalán jelentette be csütörtökön.
Maros megyében 1990 óta először írtak ki népszavazást, hogy lemondassanak egy polgármestert. A mezőszengyeliek június 14-én döntenek arról, hogy maradjon a jelenlegi községvezető vagy mennie kell.
Az ügyvivő egészségügyi miniszter csütörtöki nyilatkozatának előzménye, hogy hantavírus-járvány tört ki egy Európához közeledő óceánjáró hajón.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A kihívások éve lesz az idei – állítja a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint az 1,18 milliárd lejes összköltségvetés fókuszában a megkezdett uniós pályázatok lezárása áll, miközben az állami források szűkössége miatt prioritásokat kellett felállítani.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Megnyílt a 11. Csíkszeredai Könyvvásár: a nyitónapon a gyerekeket Varró Dániel humoros gondolatai, a felnőtt közönséget pedig az olvasásról, figyelemről és kultúráról szóló ünnepi beszédek szólították meg.
Újra elkezdődik péntektől a tilosban parkoló járművek elszállítása Marosvásárhelyen, miután a városháza autója visszakapta a rendszámát a rendőrségtől.
Erősödött csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,27 banival (0,05 százalékkal) 5,2661 lejre csökkent a szerdai 5,2688 lejről.
Baleset történt csütörtök délután a székelyudvarhelyi Hunyadi János utcában – jelezte olvasónk. A baleset során senki nem sérült meg. A környékbeli utcákban torlódás alakult ki.
szóljon hozzá!