
A mélyszegénységben élők életkörülményei nem kedveznek az iskolába járásnak. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Jelentős az iskolai lemorzsolódás a roma tanulók körében Hargita megyében a magyar diákokhoz képest, viszont Kari Attila szaktanfelügyelő szerint nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy azt a statisztikák mutatják. Sólyom Andrea szociológustól pedig az iskolaelhagyás okairól érdeklődtünk, és arról, hogy milyen javaslatokat fogalmazott meg a jelenség visszaszorítására.
2023. január 23., 08:012023. január 23., 08:01
Hargita megyében a korábbi tanfelügyelőségi statisztikák szerint 2019-ben 3443 roma gyermek járt iskolába, ehhez képest az idei tanévben, az új statisztikai rendszerben már csak 2996-an szerepelnek, azaz
Arra kérdeztünk rá Kari Attilától, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelőjétől, mi állhat ennek hátterében, hogy ekkora az iskolai lemorzsolódás a roma tanulók körében.
– mutatott rá Kari Attila. Mint magyarázta, a szeptembertől beüzemelt Romániai Integrált Informatikai Rendszerben (SIIR) megjelenő statisztikai adatok nem feltétlenül fedik a valóságot. Egyrészt azért, mert
Ugyanis a SIIR rendszerrel együtt vezették be, hogy csak azokat a tanulókat jegyezhették be romáknak, akik annak is vallották magukat, ezzel szemben korábban az volt a gyakorlat, hogy az iskolák maguk állapították ezt meg. Emiatt is kevesebb roma gyermek szerepel az iskolák nyilvántartásában, mint a korábbi években, hiszen sokan elzárkóztak attól, hogy romának vallják magukat, vagy a kisebbek esetében a szülők nem töltötték ki iratkozáskor a nemzetiségre vonatkozó részt, ugyanis
Kari Attila szerint ez tévhit, erről szó sincs. A szaktanfelügyelő ugyanakkor kitért az új módszertan egyéb vetületére is, éspedig arra, hogy emiatt az iskolák eleshetnek különböző pályázati támogatásoktól, ugyanis
A SIIR adatai szerint jelenleg Hargita megyében 577 óvodás, 1421 elemi iskolás, 783 középiskolás 13 elméleti gimnáziumi tanuló, 23 szakközépiskolás, 8 művészeti és felekezeti, 97 szakiskolás, valamint 10 duális képzésen résztvevő roma gyermeket tartanak nyilván. A második esély programban elemi iskolában további 50 roma végzi az elemi iskolát. Kari Attila úgy véli, hogy
És ez pozitív – tette hozzá.
Sólyom Andrea szociológust a roma tanulók lemorzsolódásának okairól kérdeztük. A szakember ugyanis jó ismerője a témának, és részt vesz Hargita megye új romastratégiájának alapjául szolgáló tanulmányok elkészítésében. Megfogalmazása szerint számos tényező áll amögött, hogy a roma tanulók idő előtt abbahagyják az iskolai tanulást. Az egyik leggyakoribb oka ennek az, hogy
Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a családon belül gyakran hiányoznak a követendő minták, az iskolázott szülők. A mélyszegénységben élők nem rendelkeznek a létfontosságú infrastruktúrákkal,
Sokat nyom a latban az is, ahogyan viszonyulnak a pedagógusok a roma gyermekek tanításához, és tudnak-e befogadó intézményt találni ötödik osztálytól – ismertette a szociológus. A koronavírus-járvány idején pedig
Továbbá ugyancsak mérvadó az iskolaelhagyásban az, hogy a középiskolában a diákra jutó figyelem csökken, az iskola szocializáló szerepe gyengül, a tananyag is kevésbé teszi lehetővé a játékosítást, és a teljesítési elvárások is növekednek. Sólyom Andreától megtudtuk, létezik egy olyan tendencia is, miszerint azok a családok, akik külföldön vállaltak munkát és később a megszerzett jövedelmekkel hazatértek, akár nagyobb hangsúlyt is fektetnek a gyermekeik taníttatására.
A szociológus érdeklődésünkre megosztott néhány olyan javaslatot, amely hosszútávon visszaszoríthatná valamilyen szinten a roma tanulók iskolai lemorzsolódását. „A kvótarendszer bevezetése, (például osztályonként 10 százalék a roma gyermek befogadása), a meleg ebéd programok, az after school foglalkozások, az iskolabusz, a tisztálkodási lehetőségek biztosítása segíthet.
– sorolta a szociológus. Tőle tudjuk, hogy készül egy könyv A kisebbségek kisebbsége címmel, A Hargita megyei roma közösségek helyzete és mobilitási stratégiái alcímmel, amelyben a Hargita megyei informális telepeket mérik fel.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének véleményezése hiányában Alex Florențát javasolja a DIICOT főügyész-helyettesi tisztségére, Marius Voineagot a legfőbb ügyész helyettesi posztjára.
A kéregetés visszaszorítása a célja annak, amikor a koldusok ellen lépnek fel a helyi rendőrök, és a törvény szerint meg is bírságolják őket. Ez eltünteti a kéregetőt a szemünk elől, de valójában nem oldja meg a problémát – csupán arrébb tolja.
Visszavonta a Realitatea Plus műsorszolgáltatási engedélyét az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) – írja az Agerpres.
Idén már huszonhat bejelentett vadkár volt Maros megyében, ahol tavaly 43 medvét lőttek ki. A napokban elkezdődött a medve-, farkas-, hiúz- és vadmacskaállomány felmérése is – számolt be a környezetvédelmi ügynökség vezetője, Cristina Pui.
Az Egyesült Államokkal való stratégiai együttműködés fontosságát hangsúlyozta, valamint a gazdasági és energetikai kapcsolatok erősödéséről beszélt Orbán Viktor kedden Budapesten, J.D. Vance-szel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Több száz szankció, tucatnyi bevont jogosítvány és számos közlekedési bűncselekmény – ez a mérlege az ünnepi időszak rendőri ellenőrzéseinek Hargita megyében is.
Rendkívüli ülésen hozott döntéseket Gyergyószentmiklós képviselő-testülete két nagyvolumenű beruházás előkészítése kapcsán. A szándék szerint Gyilkostón a közművesítés kap új lendületet, és közel 4800 méternyi út korszerűsítése is közelebb került.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint az Ilie Bolojan vezette kormány minden lehetséges intézkedést meghozott, hogy megvédje a lakosságot az üzemanyagárak emelkedésétől.
Százakat ellenőriztek, több sofőrt ittas vezetésen értek, egyik esetben büntetőeljárás is indult a hétvégi közúti razziák nyomán Maros megyében.
Villanyáram nélkül maradt 844 fogyasztó Borszéken az erős szél miatt – közölte kedden délután a Hargita megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!