Csaba testvér áldása kíséri Nagy Balázs vándorbölcsős kezdeményezését

Böjte atya az egykori egyetemi tanárral, Nagy Balázzsal való találkozásról, a hálából épített kápolnáról, a székelyföldi Vándorbölcső-program születésének kezdetéről mesélt:

Csaba testvér a tatárdombi tanévnyitón: ne engedjük el egymás kezét!

Kiengesztelődés, bűnbánat, megbocsátás, újrakezdés – ezen kulcs szavak megjegyzésére, ezek fontosságára hívta fel szombaton Böjte atya szentbeszédében a figyelmet. A Tatárdombon tartott tanévnyitó ünnepségen többek között két vándorbölcsőt is átadtak.

Ebben a völgyben, Csinódon lakik Nagy Balázs és családja. A fiatalembert villám sújtotta, elveszítette a memóriáját. Lassan talpra állt, és úgy döntött, hogy hálából egy kis kápolnát épít. A tanítónő feleség egy lapra, vízfestékkel egy kis kápolnát festett. Elhívtak magukhoz, és mondták, hogy az érsek atyához fordulnak engedélyeztetésért. Tudva, hogy mi minden kell egy kápolna építéséhez, nem nagyon mertem biztatni. Azonban hamarosan az érsekségtől pecsétes papír hagyta jóvá a csinódi kápolna építését és Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére a segédpüspök szentelte fel. A Kárpát-medencét töltsük meg jókedvű, kacagó gyermekekkel, szólt az ima a csinódi kápolnában. Harangot is öntettettek és ráírták: Gyarapodó magyarságért!”

Nagy Balázs nem csak kápolnát épített, hanem ő indította a székelyföldi Vándorbölcső-programot is.

– osztotta meg meggyőződését Nagy Balázs, a magyarországi mintára ezelőtt fél évvel létrehozott székelyföldi program kezdeményezője. Mint mondta,

a harmadik gyerekük születése előtt döntöttek úgy, hogy a kilenc hónapnyi ringó mozgást követően, nem kiságyba kerül a pici, hanem bölcsőbe.

„Őseink is bölcsőt használtak, és mi megtapasztaltuk, hogy mekkora különbség van egy kiságy és egy bölcső között. Csinódon indult a program, jelzésként, hogy van a Kárpát-medencében olyan település, ahol többen születnek, mint ahányan meghalnak. Meg vagyok győződve, hogy a Vándorbölcső-program is hozzájárul ahhoz, hogy egyre több magyar szülessen. A mottónk:

– közölte a kezdeményező.

Immár félszáz vándorbölcső van „forgalomban”, melyek hat hónapot állomásoznak egy-egy családnál. Mindig áldott állapotban, a nyolcadik hónapban járó kismamák kapják meg, és általában előnyben részesülnek a többgyerekes, legalább harmadik gyereküket vállaló anyukák. A tatárdombi ünnepségen, Böjte atya áldásával átadott bölcső ezúttal első gyerekét váró fiatal házaspárhoz került, a közigazgatásilag Gyergyóremetéhez tartozó Eszenyőbe.

A remetei Ferencz András és Kinga évekig Németországban lakott, ott kereste meg azt a pénzt, mellyel az eszenyői, nagyszülői házikót olyanná alakította, melyben örömmel várják első gyermeküket. Egy éve lakik Eszenyőben a fiatal házaspár, a hamarosan megszülető kisbabájukat majd az új vándorbölcső ringása nyugtatja.

– mondta Ferencz Kinga.

Mint megtudtuk, a Vándorbölcsőket egy sepsiszentgyörgyi asztalos készíti, az elsőkért nem kért fizetséget, később még kerültek olyan személyek, akik felajánlották állják egy-egy bölcső árát. Azóta nem csak a Kárpát-medencéből kerültek ki felajánlók, például az Ausztráliában élő magyarság negyven bölcső árát küldte nemrég.

– hívta fel a figyelmet Nagy Balázs. „Sokan ajánlanak fel bölcsőt, és azt tapasztalom, hogy egyre erősödik hitében a nemzetünk és egyre több gyereket vállalunk. Öröm számomra, hogy a vándorbölcsők bejárják a Kárpát-medencét, a magyarság gyarapodását szolgálva” – tette hozzá.