Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:42

Év végére készülhet el a csíkszeredai művészeti iskola tornaterme

21:47

Csíkszékért díjat kapott Sebestyén Ottó plébános

21:14

Tankokra, rakétarendszerekre, járőrhajókra és drónokra is jut pénz a SAFE-hitelkeretből

21:10

Sokat érő győzelemmel indította a kontinenstornát a magyar női vízilabda-válogatott

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Vizsgálatra tartott az a nő, aki elhunyt a csíkszeredai kórház közelében

Szánkózásból tragédia Gyergyóremete közelében

Egy férfi bomlásnak indult holttestét találták meg egy csíkszeredai lakásban

Szánkózás közben esett a folyóba két kisgyerek, egyikük eltűnt a jeges vízben – frissítve

Megölhették és a kertben eláshatták a fiatalok az eltűnt 15 éves fiút

Adómódosítás Csíkszeredában: megvizsgálják a jogi lehetőségeket

Bolojan szerint nem lesz szükség további adóemelésekre

Akiknek a kommunizmus már csak történelem: új tantárgy a tizenkettedikeseknek

Nehéz időszaka következik a csíkszeredai kutyamenhelynek

Népszavazás helyett adócsökkentés Sepsiszentgyörgyön

„Szabadságharcunk soha nem ér véget”

„1848 és 1956 dicső forradalmai igazi és gyökeres rendszerváltozást ígértek. Az időszerűség jegyében pedig az 1989-es forradalom is ebbe a sorba kívánkozik. Mindegyik befejezetlen maradt” – jelentette ki székelyudvarhelyi ünnepi beszédében szerdán Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Fülöp-Székely Botond

2023. március 15., 16:072023. március 15., 16:07

2023. március 15., 16:122023. március 15., 16:12

Fotó: László Ildikó

Fülöp-Székely Botond

2023. március 15., 16:072023. március 15., 16:07

2023. március 15., 16:122023. március 15., 16:12

Népes tömeg gyűlt össze szerdán Székelyudvarhely központjában, ahol az 1848-49-es szabadságharcra emlékezve tartottak ünnepi műsort. A felszólalók

az összetartozás, az egység és az egyetértés fontosságát, valamint azt hangsúlyozták, hogy a magyarság szabadságharca nem ért véget.

A Vasszékely szobor megkoszorúzásával, a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred felvonulásával és jelentéstételével, valamint a magyar himnusz eléneklésével kezdődött szerdán a Márton Áron-téren megszervezett ünnepi műsor. Ezt követően Márton József római katolikus főesperes, Soós Tímea Zsuzsánna református tiszteletes és Simó Sándor unitárius lelkipásztor hívott közös imára, továbbá kérték Isten áldását a magyarságra.

Fotó: László Ildikó

Rajtunk múlik az egyetértés

Az összetartozás megtartó erejét hangsúlyozta beszédében Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester, aki szerint Petőfi Sándor kiáltása, miszerint

„Együtt vagyunk és együtt maradunk”, 175 év elteltével sem kopott meg – de az a gondolat sem, hogy Magyarország és Erdély ölelkező lelkét semmi nem szakíthatja szét.

„Ma is Petőfi törli el az országhatárokat, törli el az eltérő politikai nézeteket, fiatalokat is megszólító eszközök és csatornák útján bírja gondolkodásra, reformkori nézeteinek újrafogalmazására a ma emberét, ifjúságát” – fogalmazott. Rámutatott, a szabadságharc kirobbanásakor békét, szabadságot és egyetértést követeltek.

Napjainkban is szükség van a békére, hiszen nem szűntek meg a háborúk, emiatt pedig a szabadság is csorbul”

– szögezte le a városvezető. Kiemelte: a nemzeti ünnepünkön azért fohászkodunk közösen lelkipásztorainkkal, hogy az egyetértés egységet szüljön, az egység pedig az összetartozás erejét. „Ha ezek közül bármi is hiányzik, akkor fájdalmasan éljük meg a többit. Az összetartozás önmagában nem elég, ha nincs meg az egység vagy az egyetértés, akkor az ünnep csak kesergés. Székelyudvarhely viszont ünnepel” – jelentette ki a polgármester.

Fotó: László Ildikó

Változást ígérő forradalmak

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint

Petőfi Sándor költészetében és az erőteljes vallási jegyeket magában hordozó emlékidézésben a szabadság szakrális dimenziót ölt.

Emlékeztetett, hogy nemzeti dalunkban nem másra, mint a „magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk.” Úgy véli,

csak a tudatlanok hiszik nacionalista gondolatnak ezt a névhasználatot, hiszen nem az Isten magunknak való kisajátításáról van szó, hanem ez pusztán hitünk személyességének magas fokát tükrözi.

Ezután felidézte a forradalom céljait, eseményeit és eredményét. „1848 és 1956 dicső forradalmai igazi és gyökeres rendszerváltozást ígértek. Az időszerűség jegyében pedig az 1989-es forradalom is ebbe a sorba kívánkozik. Mindegyik befejezetlen maradt. Közös tanulságuk az, hogy szabadságharcunk soha nem ér véget, azt mindenkor folytatnunk kell” – magyarázta.