Fotó: Beliczay László
A nemzetpolitikában elért jelentős sikerekről, a kárpátaljai magyarok reménytelen helyzetéről és az erdélyi magyar politikai alakulatok együttműködésének szükségszerűségéről beszélgettek a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományosnak számító pénteki nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén a Lőrincz Csaba Sátorban.
2019. július 26., 13:562019. július 26., 13:56
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese mindenekelőtt emlékeztetett, hogy a 2010-es magyarországi kormányváltás után „nem ötletszerűen” alakította a Fidesz a nemzetpolitikát, hanem már előtte évekig dolgoztak rajta, igaz, az első időszakban így is a „szemételtakarítás” bizonyult a fő feladatnak, utána következhetett a tulajdonképpeni nemzetépítés.
Ezt részletezve a miniszterelnök-helyettes felidézte,
Felidézte a paradigmaváltást, miszerint az identitás megerősítése után következhetett a külhoni magyar területeken a gazdaságfejlesztési program, amelynek szerinte „minden befektetett forintja megtérül”. Fontos elemként említette a külhoni magyar politikai pártok intézményes formában történő támogatását, a magyar kormánynak ugyanis nem mindegy, hogy az elszakított országrészekben hogyan és milyen mértékben képviselik a magyarok érdekeit. A közönség ovációjára Semjén úgy fogalmazott, „csókoltatom azokat az utódállamokat, amelyeknek ez nem tetszik”. A miniszterelnök-helyettes a nemzet közjogi egyesítését kiemelve elmondta, „1,1 millióhoz közelít azok száma, akik újra magyar állampolgárok lehettek”.
Az elszakított országrészekben élő magyarok képviselői közül elsőként Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szólalt fel. Brenzovics Lászlóhoz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökéhez fordulva úgy fogalmazott, „ne csüggedjetek, sikerült legyőzni saját magatokat, és az, hogy nincs az ukrajnai magyarságnak parlamenti képviselete, a megmaradási kedvet nem fogja negatívan befolyásolni”. A kárpátaljai magyarok elkeserítő helyzetével mintegy kontrasztban álló vajdasági állapotokat ismertetve elmondta,
„Értékként éljük meg a Vajdaságban a sokszínűséget, azt, hogy eljutottunk oda, hogy legitim másként gondolkodni és ezt kimondani, következmények nélkül” – részletezte.
Fotó: Beliczay László
Répás Zsuzsanna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Biztonságpolitikáért felelős Államtitkárságának politikai főtanácsadója, az előadás moderátora erre reagálva Brenzovics Lászlóhoz intézett kérdést: van-e remény ilyen megértő közegre Ukrajnában?
„Láttuk a vajdasági magyarságot olyan helyzetben, mint amilyenben most a kárpátaljai magyarok vannak” – vezette fel felszólalását az Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Megfogalmazása szerint náluk „idén minden bejött”, ami a magyarellenességet illeti Kárpátalján: az oktatási- és nyelvtörvény, illetve az, hogy üldözésnek vannak kitéve az Ukrajnában élő magyarok.
Egyúttal megköszönte a magyar kormány és a határon túli magyarok támogatását és szolidaritását. Utóbbira az ukrán hatóságok is felfigyeltek, ennek eredménye Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kitiltása az országból – mondta. A pozitívumokra térve felsorolta a magyarországi forrásokból finanszírozott óvodafejlesztéseket, illetve a gazdaságfejlesztési programot. Az ukrán hatalommal való „eposzi küzdelem” választásokat érintő részére visszatérve Brezovszki úgy értékelte, „az eredmény már akkor eldőlt, amikor három körzetre osztották szét a kárpátaljai magyarságot”. Ettől függetlenül mindhárom körzetben indítottak jelöltet, „remélve, hogy létezik még demokrácia, de a maffia és a rendvédelmi szervek részéről is elképesztő megfélemlítési nyomást helyeztek a magyarokra”.
Példaértékű Brenzovics László és csapata, az egész kárpátaljai magyarság küzdelme – kezdte beszédét Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke. Rövid előadásában az elmúlt egy évben Szlovákiában tartott három választásról beszélt: az önkormányzatit sikerként könyvelhették el, a köztársasági elnökválasztás győztese pedig „nyit a kisebbségek felé”, viszont az EP-választásokon „mindössze négyszáz szavazaton múlt, hogy a felvidéki magyaroknak legyen európai képviselete”. Hozzátette, most azon dolgoznak, hogy a jövő évi parlamenti választásokon erőt tudjanak felmutatni.
Fotó: Beliczay László
A nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen minden évben kiemelt figyelmet kapnak az erdélyi magyar politikai alakulatok. Az RMDSZ-t Tánczos Barna szenátor, a Magyar Polgári Pártot Mezei János elnök, míg az Erdélyi Magyar Néppártot Csomortányi István elnök képviselte.
Az erdélyi blokkot nyitó Tánczos Barna a tavalyi és idei évre visszatekintve kezdte beszédét, mint fogalmazott, „a mi szempontunkból a legfontosabb, hogy eddig nem látott dimenzióba emelkedett a kárpát-medencei magyar összefogás, száz év után ismét nemzet a nemzet”. A szenátor – az úzvölgyi helyzetre utalva – megköszönte Magyarországnak, hogy „hihetetlen gyorsasággal jön a diplomáciai segítség”. Az EP-választásokról úgy vélekedett, az „ilyen román mozgósítás mellett” elért eredmény – két képviselőt juttattak az Európai Parlamentbe – azt követeli, hogy még többet dolgozzanak, és „épp ezért még több kritikát is fogunk kapni”.
A felelősségteljes politizálás fontosságát hangsúlyozta Mezei János MPP-elnök, aki az össze- és megtartó magyar erőt felhasználva kíván a következőkben is cselekedni. Ahogy fogalmazott, „nem a politikai erőnk gyarapítása az elsődleges cél, hanem az, hogy tudjunk cselekvőképesen fellépni, együttműködni”. Felszólította az erdélyi magyarokat a közös munkára, de egyúttal figyelmeztetett is, hogy „csak olyanok jöjjenek, akik jóindulattal érkeznek”.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke előadásában elmondta,
„Sokan vetik fel, hogy a bukaresti magyar képviselet nem használta ki megfelelően korábbi helyzetét, s mára úgy zárult le Románia euroatlanti integrációja, hogy nincsenek olyan, az erdélyi magyar közösség számára fontos, kézzel fogható eredmények, melyek ne lennének folyamatosan veszélyben. Az úgynevezett mérleg nyelve-politika lehetőségei beszűkültek, s ez még inkább felerősíti az együttműködés fontosságát” – mondta Csomortányi István.
Fotó: Beliczay László
Az EMNP elnöke hozzátette, látható, hogy Bukarestnek egyre kevésbé van szüksége a magyar képviselőkre, ezt igazolja a választási törvény olyan irányú módosítása is, melynek következtében kérdésessé válhat az olyan fontos pozíciók magyarok általi betöltése, mint a megyei tanácselnöki tisztségek, a levélszavazás bevezetésével pedig a bejutási küszöböt is nehezebben lehet majd elérni. „Azt kérem mindenkitől, kiemelten pedig a magyar nemzetpolitika vezetőitől, hogyha mi itthon, Erdélyben, nem tudunk magunktól megállapodni, járjanak közben és segítsenek az együttműködés megteremtésében. Nekünk Erdély az első!” – zárta beszédét Csomortányi.
A kerekasztal-beszélgetés végén Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a jövő esztendőre meghirdetett Nemzeti Összetartozás Évére hívta fel a figyelmet, amely szerinte „lehetőség arra, hogy méltóképpen tudjunk megemlékezni, bemutatni a történelmi tényeket”.
– hangsúlyozta zárásként.
Kelemen Hunor azt nyilatkozta vasárnap az Agerpresnek a Visa Waiver program gyakorlatba ültetésének esetleges halasztásáról, hogy fontos, hogy Románia tárgyaljon a kérdésről a washingtoni adminisztrációval.
Felső–Háromszék Szentföldként aposztrofált részének erős bástyája a kézdiszentléleki római katolikus templom, amely ugyan csak az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel első ízben, de az alapjait korábban lerakhatták.
Szombaton a rendőrök több mint 700 járművezetőnek vonták be a jogosítványát, 68-nak alkohol, 25-nek drog hatása alatt történő vezetés miatt – számolt be vasárnap a belügyminisztérium.
Székelykeresztúron tartotta szombaton soron következő Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Szövetség.
Lemondunk a kritikus gondolkodásról, nem vesszük a fáradtságot, hogy eltérő hírforrásokból tájékozódjunk és gyakran beleesünk abba a csapdába, hogy álhíreket tekintünk hitelesnek – hívta fel a figyelmet előadásában Benedek István kommunikációs szakember.
Le kellett állnia egy utasszállító vonatnak Székelykocsárd közelében a bozóttűz miatt – közölte szombaton a Fehér megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
George Simion neve lesz a szavazólap első helyén a májusi elnökválasztás első fordulójában. A második helyen Crin Antonescu, a harmadikon Elena Lasconi neve szerepel majd.
Visszatértek Romániába a helyi hatóságok által nemi erőszakkal, emberkereskedelemmel, kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális kizsákmányolással, pénzmosással, bűnszövetkezet létrehozásával és a tanúk megfélemlítésével gyanúsított Tate fivérek.
A Föld órája alkalmából emberek milliói oltják le a fényeket hatvan percre jelzést küldve bolygónkért. Március 22-én, szombaton este mi is csatlakozhatunk a gesztushoz.
A tagállamok nem tudnak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon. Ezért az Európai Bizottság visszavonta ezzel kapcsolatos javaslatát, így előreláthatóan nem lehet megszüntetni az óraátállítást.
1 hozzászólás