Üldözésnek kitett magyarok Kárpátalján

Répás Zsuzsanna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Biztonságpolitikáért felelős Államtitkárságának politikai főtanácsadója, az előadás moderátora erre reagálva Brenzovics Lászlóhoz intézett kérdést: van-e remény ilyen megértő közegre Ukrajnában?

„Láttuk a vajdasági magyarságot olyan helyzetben, mint amilyenben most a kárpátaljai magyarok vannak” – vezette fel felszólalását az Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Megfogalmazása szerint náluk „idén minden bejött”, ami a magyarellenességet illeti Kárpátalján: az oktatási- és nyelvtörvény, illetve az, hogy üldözésnek vannak kitéve az Ukrajnában élő magyarok.

Egyúttal megköszönte a magyar kormány és a határon túli magyarok támogatását és szolidaritását. Utóbbira az ukrán hatóságok is felfigyeltek, ennek eredménye Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kitiltása az országból – mondta. A pozitívumokra térve felsorolta a magyarországi forrásokból finanszírozott óvodafejlesztéseket, illetve a gazdaságfejlesztési programot. Az ukrán hatalommal való „eposzi küzdelem” választásokat érintő részére visszatérve Brezovszki úgy értékelte, „az eredmény már akkor eldőlt, amikor három körzetre osztották szét a kárpátaljai magyarságot”. Ettől függetlenül mindhárom körzetben indítottak jelöltet, „remélve, hogy létezik még demokrácia, de a maffia és a rendvédelmi szervek részéről is elképesztő megfélemlítési nyomást helyeztek a magyarokra”.

Mindent felül kell írjon az együttműködés kérdése

A nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen minden évben kiemelt figyelmet kapnak az erdélyi magyar politikai alakulatok. Az RMDSZ-t Tánczos Barna szenátor, a Magyar Polgári Pártot Mezei János elnök, míg az Erdélyi Magyar Néppártot Csomortányi István elnök képviselte.

Az erdélyi blokkot nyitó Tánczos Barna a tavalyi és idei évre visszatekintve kezdte beszédét, mint fogalmazott, „a mi szempontunkból a legfontosabb, hogy eddig nem látott dimenzióba emelkedett a kárpát-medencei magyar összefogás, száz év után ismét nemzet a nemzet”. A szenátor – az úzvölgyi helyzetre utalva – megköszönte Magyarországnak, hogy „hihetetlen gyorsasággal jön a diplomáciai segítség”. Az EP-választásokról úgy vélekedett, az „ilyen román mozgósítás mellett” elért eredmény – két képviselőt juttattak az Európai Parlamentbe – azt követeli, hogy még többet dolgozzanak, és „épp ezért még több kritikát is fogunk kapni”.

Az EMNP elnöke hozzátette, látható, hogy Bukarestnek egyre kevésbé van szüksége a magyar képviselőkre, ezt igazolja a választási törvény olyan irányú módosítása is, melynek következtében kérdésessé válhat az olyan fontos pozíciók magyarok általi betöltése, mint a megyei tanácselnöki tisztségek, a levélszavazás bevezetésével pedig a bejutási küszöböt is nehezebben lehet majd elérni. „Azt kérem mindenkitől, kiemelten pedig a magyar nemzetpolitika vezetőitől, hogyha mi itthon, Erdélyben, nem tudunk magunktól megállapodni, járjanak közben és segítsenek az együttműködés megteremtésében. Nekünk Erdély az első!” – zárta beszédét Csomortányi.

Méltóképpen emlékezni

A kerekasztal-beszélgetés végén Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a jövő esztendőre meghirdetett Nemzeti Összetartozás Évére hívta fel a figyelmet, amely szerinte „lehetőség arra, hogy méltóképpen tudjunk megemlékezni, bemutatni a történelmi tényeket”.