Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

„Soha nem volt még olyan fontos, mint napjainkban, hogy magyar a magyarral szót tudjon érteni”

Pinti Attila 2019. július 26., 13:56
HIRDETÉS

A nemzetpolitikában elért jelentős sikerekről, a kárpátaljai magyarok reménytelen helyzetéről és az erdélyi magyar politikai alakulatok együttműködésének szükségszerűségéről beszélgettek a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományosnak számító pénteki nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén a Lőrincz Csaba Sátorban.

Fotó: Beliczay László

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese mindenekelőtt emlékeztetett, hogy a 2010-es magyarországi kormányváltás után „nem ötletszerűen” alakította a Fidesz a nemzetpolitikát, hanem már előtte évekig dolgoztak rajta, igaz, az első időszakban így is a „szemételtakarítás” bizonyult a fő feladatnak, utána következhetett a tulajdonképpeni nemzetépítés.

Ezt részletezve a miniszterelnök-helyettes felidézte,

néhány év alatt megtízszerezték a nemzetpolitikára fordított összeget – jelenleg elérve a 130 milliárd forintot –, így a Gyurcsány-kormány számára elképzelhetetlen magyar identitásmegerősítésben az oktatásfejlesztés segítségével, tematikus évek meghirdetésével „fantasztikus eredményeket” értek el.

HIRDETÉS

Felidézte a paradigmaváltást, miszerint az identitás megerősítése után következhetett a külhoni magyar területeken a gazdaságfejlesztési program, amelynek szerinte „minden befektetett forintja megtérül”. Fontos elemként említette a külhoni magyar politikai pártok intézményes formában történő támogatását, a magyar kormánynak ugyanis nem mindegy, hogy az elszakított országrészekben hogyan és milyen mértékben képviselik a magyarok érdekeit. A közönség ovációjára Semjén úgy fogalmazott, „csókoltatom azokat az utódállamokat, amelyeknek ez nem tetszik”. A miniszterelnök-helyettes a nemzet közjogi egyesítését kiemelve elmondta, „1,1 millióhoz közelít azok száma, akik újra magyar állampolgárok lehettek”.

„Emberemlékezet óta nem látott magasságokban a kapcsolatok”

Az elszakított országrészekben élő magyarok képviselői közül elsőként Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szólalt fel. Brenzovics Lászlóhoz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökéhez fordulva úgy fogalmazott, „ne csüggedjetek, sikerült legyőzni saját magatokat, és az, hogy nincs az ukrajnai magyarságnak parlamenti képviselete, a megmaradási kedvet nem fogja negatívan befolyásolni”. A kárpátaljai magyarok elkeserítő helyzetével mintegy kontrasztban álló vajdasági állapotokat ismertetve elmondta,

Szerbiában a magyar közösség a társadalom megbecsült része, és ebben nagy szerepe volt annak, hogy „Magyarország és Szerbia emberemlékezet óta nem látott magasságokba emelte kapcsolatait”.

„Értékként éljük meg a Vajdaságban a sokszínűséget, azt, hogy eljutottunk oda, hogy legitim másként gondolkodni és ezt kimondani, következmények nélkül” – részletezte.

Fotó: Beliczay László

Üldözésnek kitett magyarok Kárpátalján

Répás Zsuzsanna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Biztonságpolitikáért felelős Államtitkárságának politikai főtanácsadója, az előadás moderátora erre reagálva Brenzovics Lászlóhoz intézett kérdést: van-e remény ilyen megértő közegre Ukrajnában?

„Láttuk a vajdasági magyarságot olyan helyzetben, mint amilyenben most a kárpátaljai magyarok vannak” – vezette fel felszólalását az Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Megfogalmazása szerint náluk „idén minden bejött”, ami a magyarellenességet illeti Kárpátalján: az oktatási- és nyelvtörvény, illetve az, hogy üldözésnek vannak kitéve az Ukrajnában élő magyarok.

Egyúttal megköszönte a magyar kormány és a határon túli magyarok támogatását és szolidaritását. Utóbbira az ukrán hatóságok is felfigyeltek, ennek eredménye Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kitiltása az országból – mondta. A pozitívumokra térve felsorolta a magyarországi forrásokból finanszírozott óvodafejlesztéseket, illetve a gazdaságfejlesztési programot. Az ukrán hatalommal való „eposzi küzdelem” választásokat érintő részére visszatérve Brezovszki úgy értékelte, „az eredmény már akkor eldőlt, amikor három körzetre osztották szét a kárpátaljai magyarságot”. Ettől függetlenül mindhárom körzetben indítottak jelöltet, „remélve, hogy létezik még demokrácia, de a maffia és a rendvédelmi szervek részéről is elképesztő megfélemlítési nyomást helyeztek a magyarokra”.

A KMKSZ-elnök egyúttal nehezményezte, hogy miközben nem európai az, amit a hatalom tett, Európa néma maradt.

Példaértékű Brenzovics László és csapata, az egész kárpátaljai magyarság küzdelme – kezdte beszédét Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke. Rövid előadásában az elmúlt egy évben Szlovákiában tartott három választásról beszélt: az önkormányzatit sikerként könyvelhették el, a köztársasági elnökválasztás győztese pedig „nyit a kisebbségek felé”, viszont az EP-választásokon „mindössze négyszáz szavazaton múlt, hogy a felvidéki magyaroknak legyen európai képviselete”. Hozzátette, most azon dolgoznak, hogy a jövő évi parlamenti választásokon erőt tudjanak felmutatni.

Fotó: Beliczay László

Mindent felül kell írjon az együttműködés kérdése

A nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen minden évben kiemelt figyelmet kapnak az erdélyi magyar politikai alakulatok. Az RMDSZ-t Tánczos Barna szenátor, a Magyar Polgári Pártot Mezei János elnök, míg az Erdélyi Magyar Néppártot Csomortányi István elnök képviselte.

Az erdélyi blokkot nyitó Tánczos Barna a tavalyi és idei évre visszatekintve kezdte beszédét, mint fogalmazott, „a mi szempontunkból a legfontosabb, hogy eddig nem látott dimenzióba emelkedett a kárpát-medencei magyar összefogás, száz év után ismét nemzet a nemzet”. A szenátor – az úzvölgyi helyzetre utalva – megköszönte Magyarországnak, hogy „hihetetlen gyorsasággal jön a diplomáciai segítség”. Az EP-választásokról úgy vélekedett, az „ilyen román mozgósítás mellett” elért eredmény – két képviselőt juttattak az Európai Parlamentbe – azt követeli, hogy még többet dolgozzanak, és „épp ezért még több kritikát is fogunk kapni”.

A 2020-as helyhatósági választásokra Tánczos olyan összefogást szeretne, amellyel „visszaszerezhető Marosvásárhely és megtartható Szatmár”.

A felelősségteljes politizálás fontosságát hangsúlyozta Mezei János MPP-elnök, aki az össze- és megtartó magyar erőt felhasználva kíván a következőkben is cselekedni. Ahogy fogalmazott, „nem a politikai erőnk gyarapítása az elsődleges cél, hanem az, hogy tudjunk cselekvőképesen fellépni, együttműködni”. Felszólította az erdélyi magyarokat a közös munkára, de egyúttal figyelmeztetett is, hogy „csak olyanok jöjjenek, akik jóindulattal érkeznek”.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke előadásában elmondta,

soha nem volt még olyan fontos, mint napjainkban, hogy magyar a magyarral szót tudjon érteni, az együttműködés kérdése pedig minden mást felül kell írjon.

„Sokan vetik fel, hogy a bukaresti magyar képviselet nem használta ki megfelelően korábbi helyzetét, s mára úgy zárult le Románia euroatlanti integrációja, hogy nincsenek olyan, az erdélyi magyar közösség számára fontos, kézzel fogható eredmények, melyek ne lennének folyamatosan veszélyben. Az úgynevezett mérleg nyelve-politika lehetőségei beszűkültek, s ez még inkább felerősíti az együttműködés fontosságát” – mondta Csomortányi István.

Fotó: Beliczay László

Az EMNP elnöke hozzátette, látható, hogy Bukarestnek egyre kevésbé van szüksége a magyar képviselőkre, ezt igazolja a választási törvény olyan irányú módosítása is, melynek következtében kérdésessé válhat az olyan fontos pozíciók magyarok általi betöltése, mint a megyei tanácselnöki tisztségek, a levélszavazás bevezetésével pedig a bejutási küszöböt is nehezebben lehet majd elérni. „Azt kérem mindenkitől, kiemelten pedig a magyar nemzetpolitika vezetőitől, hogyha mi itthon, Erdélyben, nem tudunk magunktól megállapodni, járjanak közben és segítsenek az együttműködés megteremtésében. Nekünk Erdély az első!” – zárta beszédét Csomortányi.

Méltóképpen emlékezni

A kerekasztal-beszélgetés végén Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a jövő esztendőre meghirdetett Nemzeti Összetartozás Évére hívta fel a figyelmet, amely szerinte „lehetőség arra, hogy méltóképpen tudjunk megemlékezni, bemutatni a történelmi tényeket”.

A vesztes száz év után nyertes legyen a 21. század

– hangsúlyozta zárásként.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS