Bő termést és sok gyereket ígér, ha Pál napján tiszta lesz az idő

Az egyszerű emberek azonban nem nagyon törődtek a tudósok bölcseleteivel, ők időben igyekeztek megfejteni a jó termés, illetve a munkavégzéshez elengedhetetlen egészség titkát. Annál is inkább, mert

Náluk a regula a „ha fényes Pál, gazdag lesz a nyár” formában őrződött meg, míg a varsági asszonyok úgy fogalmaztak: „ha szép napos időt hozott Pál, minden termés szépen áll”. Sóvidéken azt mondták, „Pál, ha világos, sok gyermek születik, lesz egészséges, új nemzedék”.

Bosnyák Sándor a Gyimesekben jegyezte le, hogy a földben telelő állatok ezen a napon megfordulnak: „A régiek úgy tartották, hogy Pálfordulókor, milyen állatok a fődbe vannak, hogy ott telelnek, akkor akik fejvel befelé vannak. Akkor fordulnak kifelé, hogy jöjjenek a felszín felé.” Háromszéken strófákba öntötték a regulát:

Ha fényes Szent Pál,
Minden termés szépen áll.
Ha Pál fordul köddel,
Jószág hullik döggel.

Pál fordulása ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, sok embernek sírt ás.

Tőlünk távolabbi vidékeken pogácsát sütöttek ezen a napon, ez volt a pálpogácsa. A családtagok még nyersen kijelölték, melyik kié lesz, majd a sütés idejére mindenikbe lúdtollat szúrtak.

De nem csak jósoltak, hanem tevőlegesen is igyekeztek befolyásolni az eljövendőt, így néhol a libák fenekét megpiszkálgatták Pál napján, hogy jól tojjanak, vagy a hagymadugványos tarisznyát, a szitát fordítva akasztották vissza.

Szent Pálnak dedikálva

Székelyföldön a Márton Áron püspök által 1949-ben, letartóztatása előtt hat nappal felszentelt csíkpálfalvi templom emlékeztet Szent Pál apostol megtérésére, ma van a búcsúnapja. Egyes vélekedések szerint a falu nevének eredete is ide vezethető vissza, ám a helyi hagyomány más tart. „A falu valamikor a gyergyószárhegyi Lázár grófok és valószínűleg a csicsói Petki család birtokába tartozott. Az 1562–1600 közötti időszakot leszámítva a lakosság többsége Pálfalván szabad székely volt. A szájhagyomány szerint a Lázár-birtokrészt a Bíró család, tőlük pedig 1843-ban a Sánta család vásárolta meg. A Petki-birtokrész pedig a Ferenczek és a Salamonok tulajdonába került.

– olvashatjuk a község honlapján.