Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:26

Hármas ünnep a székelység kincsesházában, a Székely Nemzeti Múzeumban

22:06

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

21:00

Nehéz pénzügyi helyzetben a Hargita megyei tanács

20:39

Nem sok jóval biztatja Bolojan a közigazgatásban dolgozókat

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Botokkal estek egymásnak a város központjában, egy ember meghalt – videóval

Holtan találtak egy nőt és hétéves fiát otthonukban

Nyilvánosságra hozták azt a megrázó felvételt, amikor egy klub előtt több fiatalt elgázolnak – videóval

Bolojan: tetszik, nem tetszik, emelnünk kell a nyugdíjkorhatárt minden alkalmazotti kategóriában

Egy ember meghalt, miután egy rendőrautó belerohant egy szekérbe ma reggel – videóval

Lezárták a nyomozást és vádat emeltek Barti Tihamér, Kurkó András és több közpénzügyi tisztségviselő ellen

A kormány szerint már eldöntött tény az alapélelmiszerek árréssapkájának kivezetése

Megsértette Románia légterét egy orosz drón, F-16-osokat küldtek utána

Băsescu: Putyin szeptemberben eljuthat Románia határáig

Új tanév, új szabályok: így kapják a diákok az ösztöndíjakat az idei tanévben

Bő termést és sok gyereket ígér, ha Pál napján tiszta lesz az idő

Csíkpálfalva templomát nemrég újították fel, új oltárt is kapott

Fotó: Gábos Albin

A Biblia szerint a Jézus híveit addig tűzzel-vassal üldöző Saul e napon tért meg, és vette fel a Pál nevet. Háromszéken ezért Pál fordulójának is nevezik. Manapság sokan emlegetik arra a jelenségre utalva, amikor valamely politikus, csakhogy a tűz közelében maradhasson, homlokegyenest szembemegy saját korábbi nézeteivel. Mivel Saul megtérése a damaszkuszi úton történt, ezért azt is szokták mondani: „nagy a forgalom a damaszkuszi úton”.

Kocsis Károly

2023. január 25., 08:002023. január 25., 08:00

Főleg időjárás- és termésjóslás kötődik e naphoz. A legismertebb regula szerint: „Ha Pál fordul köddel, az ember meghal döggel.” Vagyis

ha ma tiszta, napfényes idő dominál, akkor bő lesz a termés, a jószág, az ember jó egészségnek örvend;
ha viszont ködös napra virradunk, vagy nedves szél fúj, az ember és az állat egyaránt veszélynek lesz kitéve az előttünk álló évben.

Igaz, ezt főleg azon időkben vették komolyan, amikor pestis- és kolera-járványok tizedelték a népet. Felcsőcsernátoni születésű jeles történészünk, Bod Péter (1712–1769) ezt csak a tudatlan emberekre jellemző hiedelemnek tartotta, mondván, „dies criticus”, azaz

oly nap, melyből jövendölnek: ha tiszta, bő termést, ha ködös, döghalált, ha esős, havat, szükséget jelent.

Az egyszerű emberek azonban nem nagyon törődtek a tudósok bölcseleteivel, ők időben igyekeztek megfejteni a jó termés, illetve a munkavégzéshez elengedhetetlen egészség titkát. Annál is inkább, mert

a régi vadasdiak szerint „Pál napjáig egy órával hosszabbodik a nappal, s egy órával rövidül az éjszaka”, tehát rohamléptekben közeledik a tavasz.

Náluk a regula a „ha fényes Pál, gazdag lesz a nyár” formában őrződött meg, míg a varsági asszonyok úgy fogalmaztak: „ha szép napos időt hozott Pál, minden termés szépen áll”. Sóvidéken azt mondták, „Pál, ha világos, sok gyermek születik, lesz egészséges, új nemzedék”.

A bukovinai székelyek szerint „ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna”. A moldvai csángó magyarok úgy vélték, „ha Pál fordul fényvel, az ember meghal éhen”.

Bosnyák Sándor a Gyimesekben jegyezte le, hogy a földben telelő állatok ezen a napon megfordulnak: „A régiek úgy tartották, hogy Pálfordulókor, milyen állatok a fődbe vannak, hogy ott telelnek, akkor akik fejvel befelé vannak. Akkor fordulnak kifelé, hogy jöjjenek a felszín felé.” Háromszéken strófákba öntötték a regulát:

Ha fényes Szent Pál,
Minden termés szépen áll.
Ha Pál fordul köddel,
Jószág hullik döggel.

Pál fordulása ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, sok embernek sírt ás.

Tőlünk távolabbi vidékeken pogácsát sütöttek ezen a napon, ez volt a pálpogácsa. A családtagok még nyersen kijelölték, melyik kié lesz, majd a sütés idejére mindenikbe lúdtollat szúrtak.

Akinek a pogácsájában a toll megpörkölődött, arra betegség, akié elégett, arra a néphit szerint halál várt abban az esztendőben.

De nem csak jósoltak, hanem tevőlegesen is igyekeztek befolyásolni az eljövendőt, így néhol a libák fenekét megpiszkálgatták Pál napján, hogy jól tojjanak, vagy a hagymadugványos tarisznyát, a szitát fordítva akasztották vissza.

Szent Pálnak dedikálva

Székelyföldön a Márton Áron püspök által 1949-ben, letartóztatása előtt hat nappal felszentelt csíkpálfalvi templom emlékeztet Szent Pál apostol megtérésére, ma van a búcsúnapja. Egyes vélekedések szerint a falu nevének eredete is ide vezethető vissza, ám a helyi hagyomány más tart. „A falu valamikor a gyergyószárhegyi Lázár grófok és valószínűleg a csicsói Petki család birtokába tartozott. Az 1562–1600 közötti időszakot leszámítva a lakosság többsége Pálfalván szabad székely volt. A szájhagyomány szerint a Lázár-birtokrészt a Bíró család, tőlük pedig 1843-ban a Sánta család vásárolta meg. A Petki-birtokrész pedig a Ferenczek és a Salamonok tulajdonába került.

A helyiek úgy tudják, hogy mivel mindhárom földbirtokos, Bíró Pál, Ferencz Pál és Salamon Pál is Pál keresztnevűek voltak, ezért nevezték el a falut Pálfalvának”

– olvashatjuk a község honlapján.

A falu 1567 előtt már álló fakápolnája 1843-ban leégett, de népies faragású kis faoltárát sikerült átmenteni a helyébe felhúzott kőkápolnába, amit aztán lebontani kényszerültek. (A kápolna másik ékességeként egy Árpád-kori, oszlop alakú kő szenteltvíztartót tartottak számon, ami Delnéről vagy a szomszédos Csíksomlyóról kerülhetett oda.) A jelenlegi templom építéséhez 1943-ban kezdtek hozzá, az orbaiszéki Imecsfalváról származó orgonáját 2009-ben önerőből újíttatta fel az egyházközség. Csíkpálfalva püspököt is adott a katolikus egyház panteonjába az 1605-ben született Pálfalvy János személyében, de itt született (1598-ban) az a Pálfalvi Péter ferences szerzetes is, aki 1661-ben megégett a tatárok által lángra lobbantott csíksomlyói templom padlásán.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék Egyház