Hogyan jutottunk erre a szintre? Érzékenyíteni akarja a vizsgázókat, megleckéztetni, ha nem a visszaböfögött választ adják? Önálló vélemény érdekli őket, de mégis a szöveg alapján? Ha saját véleményt ír, netalán lepontozzák, mert nem értette a szöveget, hogy márpedig onnan kell kivenni a választ? Felháborító!” – sorolja a szülő, aki szerint

Csalódottságát fejezi ki ugyanakkor a panaszos szülő amiatt, hogy „ahelyett, hogy ezek a gyerekek szeretnék az anyanyelvüket, helyesen beszélnék és írnák le azt, ismernék Petőfi néhány művét, Aranyt, Kosztolányit, betéve tudnák az igeragozást, módokat, határozószókat, és mindent, amit az általános iskolában általánosan meg kellene tanuljanak (…), mind ehelyett ilyen mértékben vegzálják, büntetik, megbélyegzik őket az alatt a két óra alatt, amíg ezzel a szöveggel vajúdnak”.

„Lottózni kellene a válaszok közt”

Amellett, hogy a düh és feszültség kérdését nem megfelelő témakörnek tartották egy anyanyelvi vizsgához, és hiányolták az irodalmi szöveget, többen a kérdések bonyolultságára is panaszkodtak. Az egyik szülő arra kérte a felnőtteket a legnagyobb közösségi oldalon, vallják be legalább saját maguknak, hányszor kellett elolvassák az egyik feladatot ahhoz, hogy érteni véljék, mit kell csinálni az adott kérdésnél.

Ehhez hasonló feladatot magyarórákon nem is oldottak. Én úgy gondoltam, hogy a tanultak alapján kell tudni válaszolni a kérdésekre, nemhogy a kérdések milyensége után eldobtuk az egész négy éves irodalmat, a balladát, lírát, metaforát és lottózni kezdtünk az ilyen kérdések válaszai között” – hangzik a másik szülői panasz is. A szülők úgy vélik,

Tanár: a szülők félreértették a feladatok

A Székelyhon által megkérdezett magyar szakos tanárnő, Kovács Enikő nem teljesen érti a szülők felháborodását. A marosszentgyörgyi Szent György Általános Iskola tanára úgy érzi, egyes szülők félreértették a vizsgafeladatot, mert a pszichológiai szöveget, mint ismeretlen szöveget kellett értelmezni. „Az első tétel mindig egy ismeretlen szöveg, nem irodalmi szöveg. Sokszor internetes szöveg, blogbejegyzés, de akár egy bevásárlólista is lehetett volna. A diákoknak pedig ebben el kell tudniuk igazodni.

A szövegből kellett megkeresniük a helyes választ. Ezt a gyerekek pedig nagyon jól tudják, ehhez hasonló számtalan feladatot oldottunk a nyolcadikosainkkal az elmúlt hónapokban” – véli a magyar szakos tanárnő, aki idén nem volt javító bizottságban, de sokszor javított már érettségi vizsgadolgozatokat.

Kovács Enikő nem is érti, hogy a szülők egy ismeretlen szöveg esetén miért Petőfit és Aranyt hiányolják, hiszen ez a rész a nem irodalmi szöveg, amelyre aztán érkezik az irodalmi is, amely ebben az esetben Grecsó Krisztián Vera című művéből volt egy részlet. A pedagógus úgy véli, már tavaly is pont ilyen szerkezetű volt a vizsga, és már négy-öt éve nagyon hasonló, ezért nem idegen a diákoknak, akik már más rendszer szerint tanultak: sokkal nagyobb szabadsága van a magyar tanárnak, és adott témakörnél eldöntheti, hogy melyik szöveget, művet ismerteti meg a tanulókkal. Kovács Enikő úgy érzi, a nyelvtannal van amúgy is nagyobb bajuk a tanulóknak, akiket már teljesen más módszer szerint kell megtanítani az alapokra.

– szögezi le a pedagógus.

A panaszokkal Illés Ildikó, Maros megyei főtanfelügyelő-helyetteshez is fordultunk, aki miután egyeztetett a szaktanfelügyelővel és a minisztériummal, azt mondta, hogy „nem volt hiba a tételekben vagy a javítókulcsban” – ő legalábbis ezt a választ kapta.