„A gyermekeknek anyanyelvük kellene legyen a néptánc”

1995-ben ide nősültem, és kaptam egy fél néptáncoktató posztot a Tanulók Házánál, 2000-től egy egészet. Már az első évben 25 baláni és 25 domokosi gyerekkel dolgoztam együtt. Azóta is erőltetem a közös munkát, mert mindkét település gyerekeinek jót tesz. Balánon például sok mindenért meg kellett harcolni, akár a nyelv területén is. Ez nem egy egyszerű néptáncoktatás.

Edzőtáborok a főhadiszálláson

A néptáncegyüttes balánbányai székhelyén az évek során tánctermeket, irodát, zuhanyzókat alakítottak ki, jelenleg egy stúdió elkészítésén dolgoznak. Itt szokták tartani az edzőtáborokat, péntektől vasárnapig, mindenki hozzájárul ezzel-azzal, közösen főznek. Úgy vélik, csak így lehet közösséget erősíteni, formálni és táncot tanulni. Gyakran hívnak máshonnan is szakembereket, hogy minél több helyről tanuljanak táncolni a gyerekek. Az edzőtáborok mellett pedig tánctáborokba is várják a fiatalokat.

− véli az együttes vezetője. Az Ördögborda táncosai turnézni is szeretnek, több mint 290 ezer kilométer van mögöttük, csak külföldön. Az Ördögbordának közel kilencven önálló műsora volt ezidáig, több mint 250 fellépése az országban, és mintegy száz külföldi turnén vettek részt.

Fontosabb mérföldkövek 

1996-ban a második Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozó alkalmával a balánbányaiak 34 gyereket láttak vendégül, ekkor, a csíkszentdomokosi fiatalokkal közösen, ötvenen álltak színpadra táncolni, Sinka Sándor és Duduj Rozália muzsikájára. Ennek nyomán kaptak meghívást az első Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozójára. És itt kezdődik az Ördögborda tulajdonképpeni története. Ezen a találkozón tettek szert ismeretségekre, barátokra, összesen tizennégy alkalommal mutatták be az erdélyi táncokat itt.

1999-ben, a debreceni Szomszédolás néptáncfesztivál zsűrije meghívta őket az év gyermeknéptánc-antológiájára Budapestre, innen a legboszorkányosabban táncoló együttes díjával tértek haza. 2002-ben háromhetes turnét szerveztek Dániába, a koppenhágai magyar nagykövet meghívására. 2003-ban Csíkszeredában tartották a Bemutató színpad nevű rendezvényt, ahol az amatőr együttesek közül a Balán bánja című koreográfiával az Ördögborda a legnagyobb pontszámot érte el, és kitűnően minősített együttessé választották.

2003 és 2010 között hét előadást vittek a budapesti Erzsébetligeti Színházba, 2004-ben a Bukaresti Televízió magyar adásának vendégei voltak, 2007-ben pedig a Duna Televízióé. 2009-ben, 2010-ben és 2014-ben részt vettek a Hegyi Emberek Nemzetközi Néptáncfesztiválján, Lengyelországban. Zenekarral kétszer elsők, egyszer harmadik helyezettek, néptánc-kategóriában kétszer harmadik helyezettek lettek. Öt alkalommal vettek részt az Égtájak évadnyitó előadásán Budapesten.

2010-ben, 2013-ban és 2015-ben az Ördögborda Törökországban turnézott. Itthon háromszor rendeztek farsangi, kosaras gyermekmulatságot több mint kétszáz gyermeknek, tíz alkalommal szerveztek gyermeklakodalmat. Mindig részt vettek, néhányszor társszervezőkként is, a Botorka Fesztiválon, ugyanakkor több néptáncegyüttessel is szoros kapcsolatot alakítottak ki. 2012-ben a Fölszállott a páva tehetségkutató versenyen elnyerték a közönségdíjat. 

Sírt, de mondta a megjegyzéseit: a leánkáknak mond meg, hogy a pántlika nem ér le odáig, csak a szoknya közepéig, értetted-e...”

Értékrendet tanulnak 

Az együttes vezetője úgy véli, fontos lenne az iskolákban a rendszeres néptáncoktatás, mert a gyerekeknek anyanyelvük kellene legyen a néptánc.

„Kulcsfontosságú például, hogy egy hetedikes fiú hogyan közeledik a lányokhoz. Nézzük meg azt, aki táncban nőtt fel, és aki hetente meg kell fogja a párját, és azt, aki nem járt néptáncolni: ég és föld a különbség, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz. Itt megtanul egyfajta értékrendet.

Tesszük a dolgunkat egymás és a magunk örömére. Elmegyünk Dévára, Petrozsénybe, mert nehéz magyarnak lenni ott, megmutatjuk, hogyan lobbantsuk fel a lángot. És ha ebbe az életformába valaki belekapaszkodik, akkor megváltozik az értékrendje és túlél.”