Minden magyar gyermeknek meg kell tanulnia néptáncolni – tudják ezt jól Balánbányán
Fotó: Ördögborda Néptáncegyüttes
Turnék, fellépések sokaságát, több ezer kilométert, több száz tagot és sok felejthetetlen előadást, együtt töltött órát tudhatnak maguk mögött az Ördögborda Néptáncegyüttes jelenlegi és egykori tagjai. Az amatőr néptánccsoportokat bemutató sorozatunk kapcsán ezúttal Balánbányán jártunk.
2018. március 31., 08:462018. március 31., 08:46
Mélyre nyúlik vissza a történet – kezdte a visszatekintést beszélgetésünk elején Sándor Csaba Lajos, az Ördögborda Néptánccsoport vezetője. „1978-ban bekerültem csíkszentdomokosi gyerekként a csíkszeredai Matematika-Fizika Líceumba, és akkor kerültem közeli összeköttetésbe azokkal, akik a táncházat éltették. Később Kolozsváron is néptáncos közegben mozogtam, ott szívtam nagyon sokat magamba, táncházakat tartottunk, és sokat köszönhetek Kallós Zoli bácsinak, hogy a népszokások, népi kultúra felé irányult az érdeklődésem. '89-ben hazakerültem, barátokkal munka mellett jártunk a szentgyörgyi, kézdi, szeredai táncházba. Jött '89 decembere, és januártól teljes bedobással elkezdtem Domokoson szervezni az ifjúságot, és azóta nem álltam le.
1995-ben ide nősültem, és kaptam egy fél néptáncoktató posztot a Tanulók Házánál, 2000-től egy egészet. Már az első évben 25 baláni és 25 domokosi gyerekkel dolgoztam együtt. Azóta is erőltetem a közös munkát, mert mindkét település gyerekeinek jót tesz. Balánon például sok mindenért meg kellett harcolni, akár a nyelv területén is. Ez nem egy egyszerű néptáncoktatás.
A néptáncegyüttes balánbányai székhelyén az évek során tánctermeket, irodát, zuhanyzókat alakítottak ki, jelenleg egy stúdió elkészítésén dolgoznak. Itt szokták tartani az edzőtáborokat, péntektől vasárnapig, mindenki hozzájárul ezzel-azzal, közösen főznek. Úgy vélik, csak így lehet közösséget erősíteni, formálni és táncot tanulni. Gyakran hívnak máshonnan is szakembereket, hogy minél több helyről tanuljanak táncolni a gyerekek. Az edzőtáborok mellett pedig tánctáborokba is várják a fiatalokat.
− véli az együttes vezetője. Az Ördögborda táncosai turnézni is szeretnek, több mint 290 ezer kilométer van mögöttük, csak külföldön. Az Ördögbordának közel kilencven önálló műsora volt ezidáig, több mint 250 fellépése az országban, és mintegy száz külföldi turnén vettek részt.
1996-ban a második Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozó alkalmával a balánbányaiak 34 gyereket láttak vendégül, ekkor, a csíkszentdomokosi fiatalokkal közösen, ötvenen álltak színpadra táncolni, Sinka Sándor és Duduj Rozália muzsikájára. Ennek nyomán kaptak meghívást az első Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozójára. És itt kezdődik az Ördögborda tulajdonképpeni története. Ezen a találkozón tettek szert ismeretségekre, barátokra, összesen tizennégy alkalommal mutatták be az erdélyi táncokat itt.
1999-ben, a debreceni Szomszédolás néptáncfesztivál zsűrije meghívta őket az év gyermeknéptánc-antológiájára Budapestre, innen a legboszorkányosabban táncoló együttes díjával tértek haza. 2002-ben háromhetes turnét szerveztek Dániába, a koppenhágai magyar nagykövet meghívására. 2003-ban Csíkszeredában tartották a Bemutató színpad nevű rendezvényt, ahol az amatőr együttesek közül a Balán bánja című koreográfiával az Ördögborda a legnagyobb pontszámot érte el, és kitűnően minősített együttessé választották.
2003 és 2010 között hét előadást vittek a budapesti Erzsébetligeti Színházba, 2004-ben a Bukaresti Televízió magyar adásának vendégei voltak, 2007-ben pedig a Duna Televízióé. 2009-ben, 2010-ben és 2014-ben részt vettek a Hegyi Emberek Nemzetközi Néptáncfesztiválján, Lengyelországban. Zenekarral kétszer elsők, egyszer harmadik helyezettek, néptánc-kategóriában kétszer harmadik helyezettek lettek. Öt alkalommal vettek részt az Égtájak évadnyitó előadásán Budapesten.
2010-ben, 2013-ban és 2015-ben az Ördögborda Törökországban turnézott. Itthon háromszor rendeztek farsangi, kosaras gyermekmulatságot több mint kétszáz gyermeknek, tíz alkalommal szerveztek gyermeklakodalmat. Mindig részt vettek, néhányszor társszervezőkként is, a Botorka Fesztiválon, ugyanakkor több néptáncegyüttessel is szoros kapcsolatot alakítottak ki. 2012-ben a Fölszállott a páva tehetségkutató versenyen elnyerték a közönségdíjat.
Sándor Csaba Lajos
Fotó: Veres Nándor
Legutóbbi előadásuk, amellyel tavaly év végén turnézni indultak a Kárpát-medence több településére, és amellyel ismét útra keltek, a Napszentület címet kapta. Ezt az előadást a nemrég elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatónak is bemutatták novemberben Válaszúton.
„Ez volt az én búcsúzásom Zoli bácsitól, november 26-án vittük el hozzá, mielőtt a turnéra indultunk. Mondta nekem, hogy nagyon elfáradt, én meg hívtam, nézze meg az előadást, amit hoztunk neki.
Sírt, de mondta a megjegyzéseit: a leánkáknak mond meg, hogy a pántlika nem ér le odáig, csak a szoknya közepéig, értetted-e...”
Az együttes vezetője úgy véli, fontos lenne az iskolákban a rendszeres néptáncoktatás, mert a gyerekeknek anyanyelvük kellene legyen a néptánc.
„Kulcsfontosságú például, hogy egy hetedikes fiú hogyan közeledik a lányokhoz. Nézzük meg azt, aki táncban nőtt fel, és aki hetente meg kell fogja a párját, és azt, aki nem járt néptáncolni: ég és föld a különbség, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz. Itt megtanul egyfajta értékrendet.
Tesszük a dolgunkat egymás és a magunk örömére. Elmegyünk Dévára, Petrozsénybe, mert nehéz magyarnak lenni ott, megmutatjuk, hogyan lobbantsuk fel a lángot. És ha ebbe az életformába valaki belekapaszkodik, akkor megváltozik az értékrendje és túlél.”
Az Ördögborda Néptáncegyüttes
Albert Loránd, Balázs Andor, Balázs Rendáta, Bala Előd, Baliga Dávid, Bálint Abigél, Bálint Anita, Barabás Kriszta, Bodo Róbert, Busuioc Ramona, Császár Szabolcs, Gál Arnold Mihály, Gál Bence Levente, Gál Irén, Gál Katalin, Gidófalvi Boldizsár, Gidófalvi Róbert, Harja Diana Mária, Kacsó Arnold, Kis Réka, Kis Szilárd, Koka Alice, Koka Csongor, Koka Kincső Anasztázia, Kovács Kriszta, Mihály Júlia, Murvai Emil, Ruzsa Krisztián, Sándor Eszter, Spanu Cristina Maria Laura, Szász Csongor, Szabó Emese, Székely Adrienn, Székely Árpád Tamás, Székely Edina Emőke, Székely István, Székely Ödön, Szép István, Szőcs Eszter, Tánczos Nóra, Timár Zsuzsa, Târzioru Ingrid, Târzioru Karolina Laura, Varga Anita Johanna, Varga István, Sándor Ágnes Adrien, Székely Ágnes, Rigmányi Tünde, Szép Brigitta, Ürmösi-Incze Hunor, Ürmösi-Incze Gergő, Ürmösi-Incze Panna, Ürmösi-Incze Bora, Ürmosi-Incze Mária-Terézia.
A tűzoltók zárójelentése szerint rövidzárlat lehetett az oka a pénteki gyergyószentmiklósi tűzesetnek, amely egy használaton kívüli raktárból indult, majd több szomszédos épületre is átterjedve okozott hatalmas kárt. Személyi sérülés nem történt.
Az 112-es sürgősségi segélyhívón riasztották a marosvásárhelyi rendőrséget szombat délelőtt, mert egy férfi azzal fenyegetőzött, hogy egy tömbházlakásban megereszti, majd berobbantja a gázt.
Közzétették Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) legutóbbi Brassai Sajtófotó-pályázatának eredményét. Kollégánk, Pinti Attila a drónfotó-kategóriában első díjat kapott.
Épp 15 éve, hogy felállították a Gyergyóremetéhez tartozó Hegyesbükkben a keresztet, mellé pedig egy oltárként szolgáló asztal is került, amely háborítatlanul állt ott egészen mostanáig, míg valaki kárt tett benne.
Valószínűleg az elmúlt hét évtized legmelegebb márciusi hétvégéje lesz a mostani. A vezető meteorológus előrejelzése szerint az ország minden régiójában 20–22 fok feletti hőmérséklet várható, így igazán szépnek ígérkezik az idei húsvét.
Hét napot tartózkodott Romániában a Fremuth nevű barátkeselyű. A jeladóval ellátott madár két év alatt több mint tíz európai országot látogatott meg.
Négy település önkéntes tűzoltói siettek pénteken délután Gyergyószentmiklósra, ahol egy csarnok tetőszerkezete kapott lángra.
Megkezdte a közterületen elhagyott személygépkocsik elszállítását a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség. Egyelőre négy parkolóhelyet szabadítottak fel.
Hagyományőrzéssel és közösségépítéssel ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját az Erdélyi Múzeum Egyesület sepsiszentgyörgyi fiókegyesülete, mely a hét elején tojásíró kalákát, majd a termésből kiállítást szervezett.
Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.
szóljon hozzá!