Hirdetés
Hirdetés

„Ha nem tanulunk nyelveket, azzal saját magunkat korlátozzuk” – egy fiatal útja Gyimesből a brassói ötcsillagos szállodáig

Gyimesi lány története arról, hogyan válhat a nyelvtudás versenyelőnnyé •  Fotó: Tuchiluș Alex

Gyimesi lány története arról, hogyan válhat a nyelvtudás versenyelőnnyé

Fotó: Tuchiluș Alex

Gyimesben született, ma már Brassóban épít karriert a 25 éves Bârsan Claudia. Román anyanyelvű, de kiválóan beszél magyarul és angolul is. Meggyőződése, hogy a fejlődés kulcsa a bátorság, a félelem pedig inkább iránytű, mint akadály.

Farkas Orsolya

2026. február 28., 08:582026. február 28., 08:58

Patakország, ahol a táj mesébe illő, az idő lelassul, élénken élnek a hagyományok – legtöbbször csak így emlegetjük a Gyimesek világát. Ami a kirándulókat vonzza, az sok esetben éppen a helyi fiatalokat ösztönzi távozásra: a települések viszonylag elszigeteltek, a legközelebbi városokig nagyjából 50–60 kilométer utat kell megtenni. Ilyen körülmények között a továbbtanulási, szórakozási és karrierlehetőségek is meglehetősen korlátozottak.

Bârsan Claudia Gyimesben született, Hargita és Bákó megye határán. Gyerekkora meghatározó volt számára, de az otthoni évek nem voltak mindig könnyűek. Már fiatalon kialakult az érzés benne, hogy szeretne kimozdulni, saját lábra állni, más környezetben is kipróbálni magát.

Megtalálni a jó utat

Iskolás korában költözött el otthonról: a kilencedik és tizedik osztályt Székelyudvarhelyen, a Marin Preda Elméleti Líceum tanítóképző szakán végezte, bentlakásban lakott. Mint fogalmazott, nem ez volt az álma, de akkor ez volt az egyetlen reális lehetőség. Két év után úgy döntött, Csíkszeredában folytatja a tanulmányait az Octavian Goga Főgimnázium filológia szakán. Ezekre az évekre pozitívan emlékszik vissza, úgy véli, mindkét iskolában jó tanárai voltak, sok támogatást kapott, de

az irányt, hogy merre haladjon tovább, mindig ő döntötte el.

„Tizenhét évesen határoztam el, hogy iskola mellett dolgozni fogok, mert nem akartam teljesen ráutalva lenni a szüleimre. Szerettem volna én is hozzájárulni a saját életemhez” – idézte fel Claudia. Elhatározása mellett viszonylag hosszú ideig kitartott, ugyanis

amikor a középiskolát befejezte, nem ment rögtön egyetemre, helyette dolgozott.

Három évet szánt arra, hogy tapasztalatot és pénzt keressen, és elmondása szerint ahhoz is idő kellett, hogy letisztuljon benne, merre szeretne haladni.

„Egy dolgot viszont mindig tudtam: szeretnék felsőfokú tanulmányokat. Fontosnak tartom a diplomát is, mert ajtókat nyithat meg, de ugyanilyen fontos számomra, hogy közben gondolkodásban és szakmailag is fejlődjek” – húzta alá. Így jogi szakra felvételizett Kolozsváron, távoktatásban, teljes munkaidő mellett. Egy év után azonban rájött, hogy nem ez az ő útja.

Bârsan Claudia szerint sok székelyföldi magyar fiatal csak akkor jön rá, mennyire fontos a román nyelv ismerete, amikor egy lehetőség múlik rajta •  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Bârsan Claudia szerint sok székelyföldi magyar fiatal csak akkor jön rá, mennyire fontos a román nyelv ismerete, amikor egy lehetőség múlik rajta

Fotó: Tuchiluș Alex

„Ahogy teltek a hónapok, egyre inkább éreztem, hogy váltanom kell. Nem mindig a nagy fejlődési vágy visz előre. Néha egyszerűen csak tudjuk, hogy valami már nem jó nekünk. Ezért költöztem Brassóba” – magyarázta. Ekkor már a Transilvania Egyetemen tanult gazdaságtudomány, turizmus és szolgáltatások szakon azért, mert ez kapcsolódik a munkájához. Jelenleg távoktatáson végzi a tanulmányait.

A tanulás mellett teljes munkakörben dolgozik egy ötcsillagos szállodában mint teremfelelős és rendezvényszervező.

Jó tanács: bátran merjük használni a nyelvet

Claudia anyanyelve román, de magyar közegben is élt. A román mindig stabil volt számára, viszont a két nyelv közötti egyensúly megtalálása nem ment könnyen, és sokáig küzdött azzal, hogy pontosan és magabiztosan fejezze ki magát.

„Előfordult, hogy egy mondatot félig románul, félig magyarul mondtam el, és az emberek egyszerűen nem értettek. Ez nagyon frusztráló volt. A vendéglátásban kezdtem dolgozni, és ott értettem meg igazán, mennyire számít, hogyan beszélek az emberekkel” – emlékezett vissza.

Hirdetés

Tudatosan kezdte fejleszteni magát: olvasott, figyelt a helyes beszédre, és ami a legfontosabb, napi szinten használta a nyelvet. Úgy véli, hogy a munkahelye formálta igazán a magyar nyelvtudását, és ami egykor bizonytalanság volt, ma az egyik legnagyobb erőssége. Később ugyanez történt az angollal is. Noha sokáig félt tőle, nem használta rendszeresen. Amikor Brassóba került egy ötcsillagos szállodába, nem érezte magát felkészültnek az új munkára, mégis belevágott.

Idézet
Rájöttem, hogy nem kell teljesen készen állni ahhoz, hogy lépjek. Sokszor pont menet közben nőttem bele a helyzetekbe

– mutatott rá. Úgy érzi, a román és a magyarnyelv-tudása nálunk, Székelyföldön hatalmas előny. Nem gondolja, hogy egyik fontosabb lenne a másiknál, sőt ahány nyelvet beszélünk, annyi világba látunk bele, és ez a saját lehetőségeinket bővíti.

Gyermekkorában a spanyol nyelv is közel került hozzá: önszorgalomból kezdte tanulni, és gyakorlásképpen online beszélgetett spanyol anyanyelvűekkel. Ma már azonban úgy érzi, sokat felejtett, mivel nincs olyan közeg, ahol rendszeresen beszélhetné a nyelvet. Az egyetemen jelenleg franciát tanul. Ez eddig nem tartozott az erősségei közé, de úgy érezte, ki kell lépnie a komfortzónájából és újabb területen is próbára kell tennie magát.

Számára a nyelvtanulásban a mindennapi használat segített a legtöbbet, ezért az az igazi, ha olyan közegben van az ember, ahol muszáj használni a nyelvet, és

nem szabad félni attól, hogy hibázunk.

Emellett hatékony lehet az olvasás, zene, filmek, de amint többször is hangsúlyozta, a beszéd elengedhetetlen.

Itthon is lehet érvényesülni, csak akarni kell

Ő maga is tapasztalta, hogy Székelyföldön a fiataloknak nehézséget okoz a román nyelv: félnek megszólalni és gyakran csak akkor jönnek rá, mennyire fontos lenne megtanulni, amikor egy lehetőség múlik rajta, vagy amikor szembesülnek azzal, hogy nélküle nehezebb érvényesülni.

„Szerintem fontos kimondani azt is, hogy ha bezárkózunk egyetlen nyelvbe vagy közegbe, azzal saját magunk korlátozzuk a lehetőségeinket. Lehet élni úgy is, hogy csak a megszokott környezetünkben mozgunk, de akkor el kell fogadnunk azt is, hogy a lehetőségeink szűkebbek lesznek” – osztotta meg nézőpontját a gyimesi fiatal.

Claudia jelenleg egy szállodában dolgozik mint teremfelelős és rendezvényszervező, ezenkívül tartalomgyártói karrierjét is építi •  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Claudia jelenleg egy szállodában dolgozik mint teremfelelős és rendezvényszervező, ezenkívül tartalomgyártói karrierjét is építi

Fotó: Tuchiluș Alex

Szerinte fontos felismerni, hogy a nyelvtudás mozgásteret ad: Románián belül is számos város kínál új lehetőségeket, és nem feltétlenül kell külföldre menni ahhoz, hogy valaki fejlődjön vagy jobb körülmények között dolgozzon. Ez már csak azért is fontos szempont, mert

lehet, hogy néhány órával távolabb él az ember a vidéki otthonától, de még mindig közelebb, mintha hónapokra külföldre menne dolgozni.

Persze nem csak magyar anyanyelvűek döntenek úgy, hogy átlépik az országhatárt egy jobb jövő reményében. Claudia éppen ezért rávilágított a fontos különbségre: nem mindegy, hogy valaki tapasztalatot szerezni, fejlődni, világot látni megy külföldre, vagy azért, mert úgy érzi, itthon nincs más lehetősége.

A pályaválasztás és karrierépítés előtt álló fiataloknak szánt üzenete az, hogy fontos időben kilépni abból, ami túl kényelmes, de abból is, ami már nem jó nekünk. Fiatalon még van lehetőség hibázni, irányt váltani és új alapokra építkezni. Szerinte nem kötelező mindenkinek elköltöznie, de tapasztalni, nyitni, kipróbálni magunkat máshol nagyon sokat adhat.

„Ha valamiben gyengének érzed magad, néha pont ott érdemes belevágni, mert lehet, hogy abból lesz a legnagyobb erősséged. Nem ideális körülmények között indultam, de megtanultam, hogy a körülmények nem véglegesek, és a döntéseink számítanak igazán. Az, hogy meddig és miben maradunk benne, rajtunk múlik” – húzta alá.

A fiataloknak álommunka, a cégeknek haszon

A reklám- és tartalomgyártás világában a román–magyar kétnyelvűsége nyitotta meg előtte az első komoly lehetőségeket. „A legtöbb esetben a fiatalok vagy az egyik, vagy a másik nyelvet beszélik igazán jól. Nálam a kettő együtt adott versenyelőnyt” – emelte ki. Noha eleinte félt a kamerától, nem érezte magát elég jónak, belevágott.

„Az életemben többször hoztam olyan döntést, hogy tudatosan beleléptem abba, amitől féltem, mert tudtam, hogy ott van a fejlődés. A kamera is ilyen volt. Ma már kifejezetten jól érzem magam ebben a kreatív közegben. Szeretem a tartalomgyártást, az emberekkel való kapcsolódást, és szeretném ezt az irányt tovább építeni” – tette hozzá Claudia.

Tapasztalatai szerint egyre több cég jelen van a közösségi médiában, de sokan még csak kísérleteznek azzal, hogyan használhatnák igazán hatékonyan ezeket a platformokat. Sok vállalkozás költségként tekint a tartalomgyártásra, és nem látja egyértelműen, hogyan hozhatna valódi megtérülést.

„Nem elég csak a vállalkozói kedv, szükség van az edukációra is” – húzta alá, hozzátéve, hogy a közösségi média már elengedhetetlen eszköz a mai világban. A többnyelvű kommunikáció különösen értékes, mert nem kell választani a közönségek között: ugyanazt az üzenetet el lehet juttatni román és magyar közegbe is.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 28., szombat

A tél utolsó napja is fagyosan indult Székelyföldön

Országszerte fagyosan indult a naptári tél utolsó napja, de a legalacsonyabb értékeket – egy kivétellel – székelyföldi településeken mérték.

A tél utolsó napja is fagyosan indult Székelyföldön
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Már nyáron elkezdődhet a parajdi árvízvédelmi rendszer kiépítése

Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.

Már nyáron elkezdődhet a parajdi árvízvédelmi rendszer kiépítése
2026. február 27., péntek

Egészségügyi miniszter: Románia 30 évet veszített a szűrés és a megelőzés területén

A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.

Egészségügyi miniszter: Románia 30 évet veszített a szűrés és a megelőzés területén
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Kifejlett nőstény medve támadt egy férfira Patakfalván – frissítve

Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.

Kifejlett nőstény medve támadt egy férfira Patakfalván – frissítve
2026. február 27., péntek

Európa Gasztronómiai Régiója: Borbás Marcsit Hargita megye tiszteletbeli nagykövetének kérték fel

Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Európa Gasztronómiai Régiója: Borbás Marcsit Hargita megye tiszteletbeli nagykövetének kérték fel
2026. február 27., péntek

Átalakul a gyergyószentmiklósi lakótelep – de addig is le kell bontani több mint száz garázst

Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.

Átalakul a gyergyószentmiklósi lakótelep – de addig is le kell bontani több mint száz garázst
Hirdetés
2026. február 27., péntek

A törvény hatályba lépésétől kell alkalmazni a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó egyes előírásokat

A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

A törvény hatályba lépésétől kell alkalmazni a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó egyes előírásokat
2026. február 27., péntek

Másfél millió euróból újul meg a csittszentiványi iskola és környéke

„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.

Másfél millió euróból újul meg a csittszentiványi iskola és környéke
2026. február 27., péntek

Újabb adókedvezményeket kapnak a fogyatékkal élők és a régi házak tulajdonosai

A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.

Újabb adókedvezményeket kapnak a fogyatékkal élők és a régi házak tulajdonosai
Hirdetés