Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:37

Terítik az aszfaltot a Vargyas-szorosba vezető úton

17:21

Letartóztatták a széftolvajokat

17:04

Hétvégén még lehet korcsolyázni

16:45

Kiszámolták, mennyi pénz jön be az oszlopadóból

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két autó ütközött, egyik jármű felborult

Széfet loptak egy Hargita megyei lakásból

Saját lakásán szervezett drogpartikat egy rendőr

Eszméletlen állapotban volt a roncsok közül kiszabadított nő

Az utcán támadt emberre a medve

Bántalmazásig fajuló konfliktus egy kutyatartó és lakótelepi szomszédja között

Elsorvasztanák a székelyudvarhelyi helyi rendőrséget?

A teljesítményalapú bérezés az oktatási rendszer egyik legnagyobb dilemmája

Víz- és szennyvízhálózat épül Piricskén

Crin Antonescu támogatására kérte a romániai magyarokat Kelemen Hunor

„Fel kell rázni a közönyösség láncaiból a közösséget!”

Fotó: Gergely Imre

A megszokott rendben, a Petőfi-szobornál zajlott a magyar nemzeti ünnepen a gyergyószentmiklósi megemlékezés. A beszédekben elhangzott, a mai kor emberének példaként kell tekintenie az akkori hősökre. Több felszólaló is utalt arra, hogy idén választási év van, ahol egységet, erőt kell mutatnia a magyarságnak.

Gergely Imre

2024. március 15., 17:292024. március 15., 17:29

2024. március 15., 17:382024. március 15., 17:38

Mintegy kétszáz személy vett részt az idei megemlékezésen a Petőfi-szobor magyar színekbe burkolt talapzata mellett. Felvezetésként Portik Zsolt történelemtanár szólat fel, rámutatva, hogy március 15-én nem csupán egy történelmi eseményt ünneplünk, hanem azon emberek – Kossuth, Széchenyi, Wesselényi, Deák vagy épp Petőfi – emlékét idézzük fel, akik nem csupán szavakkal, hanem tettekkel is bizonyították vezetői kvalitásaikat.

Tudták, hogy ábrándozás nem elég céljaik megvalósításához. Ez példaként kell szolgáljon minden kor embere előtt.

Tudták, hogy a közös ügyek előmozdításában az ő szerepük nem csupán a feladatok, parancsok kiosztása, és az irányítás, hanem sokkal inkább az inspirálás, az ösztönzés és a példamutatás.

Portik Zsolt történelemtanár

Fotó: Gergely Imre

Amikor visszatekintünk az 1848–49-es események központi szereplőire, olyan hagyatékot is ünnepünk, ami örökkévaló, az ő példájuk, az általuk hagyott tanulságok segíthetnek minket a jelen kihívásai kezelésében és az élhető magyar jövő felé haladásban – hangzott el.

Csergő Tibor polgármester kifejtette, 1849-ben ugyan leverték a forradalmat, és sokszor temettek bennünket utána is, ám

a remény lángját nem tudták kiölni a közösségünkből.

Trianon után, az impériumváltást követő években, a kommunista időszakban, majd a rendszerváltás után is képesek voltunk talpra állni és tovább írni a mi közös és sikeres történetünket.

Csergő Tibor polgármester

Fotó: Gergely Imre

A választási évre utalva úgy fogalmazott, hogy „idén nincs helye a belharcoknak, az ellenségeskedésnek, a vélt vagy valós sérelmeinknek színteret nem biztosíthatunk. A csúcsválasztások évében az egység, a képviseletünk erősítése és az erőnk felmutatása lehet az egyetlen célunk.”

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének üzenetét Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében Gyombolai Péter konzul tolmácsolta.

Fotó: Gergely Imre

Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyószéki Szervezetének elnöke a tanárok elé állított egy szép példát: Gyergyóalfaluban sok éve Fülöp Sándor kezdeményezte, és azóta is minden évben megtörténik az, hogy március 15-én az iskola diákjait a tanárok kivezetik a temetőbe, és ott

kokárdát helyeznek minden egyes olyan sírra, ahol olyan személyek nyugszanak, akik a szabadságharcban szerepet játszottak.

„Emlékeztetik a mai fiatalokat, hogy 1848 nem csak a pesti ifjaké volt, hanem szerepe volt a szabadságharcban a gyergyóiaknak, és azon belül az alfalviak is büszkén mondhatják, hogy őseik is köztük voltak. Vajon vannak-e még ilyen Fülöp Sanyi bácsik, akik megpróbálják úgy átadni a 1848 szellemiséget, hogy saját hőseikre büszkén tekintve emlékezzenek?” – vetette fel Barti.

Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyószéki Szervezetének elnöke

Fotó: Gergely Imre

„Az 1848-as események a bizonyíték arra, hogy a magyaroknak mit is jelent, mennyit ér a szabadság. Hőseink, akiknek emléke előtt tisztelgünk ma,

képesek voltak a legnagyobb árat megfizetni azért, hogy a magyar nemzet szabadon, egyenlőségben és testvériségben élhessen a többi nemzettel Európában.

Habár a csatát elvesztettük, ahogy megannyi magyar ifjú az életét, végső soron a szabadság mégiscsak felülkerekedett. Az eseményeknek üzenete volt a világ felé, örökérvényű üzenete: a szabadság nem valamiféle ajándék, hanem alapvető jog. Senki sem lesz belőle kevesebb, ha másnak is van” – mondta Bende Sándor parlamenti képviselő.

Bende Sándor parlamenti képviselő

Fotó: Gergely Imre

Sorbán Attila Örs, az EMSZ alelnöke arra mutatott rá, hogy „a rabok legyünk, vagy szabadok kérdés 1100 éve meghatározza a sorsunkat a Kárpát-medencében. Azonban ma az általánosságban jellemző közöny miatt talán meg sem hallanánk a kérdést.

Fel kell rázni a közönyösség láncaiból a közösséget, új reformkorra van szükségünk, és most is csak egymásra számíthatunk!

Közös akarattal érhetünk el bármit is. Belső konfliktusainkat egymással szemben rendeznünk kell, hogy kifelé erőt tudjunk felmutatni” – fejtette ki.

Sorbán Attila Örs, az EMSZ alelnöke

Fotó: Gergely Imre

Az eseményt a Gyergyószentmiklósi Fúvószenekar, az Ipartestület Férfikara és a Salamon Ernő Gimnázium kórusának műsora, illetve Csiki Sára éneke és Szilágyi Árpád volt politikai fogoly szavalata tették ünnepélyesebbé.