A gabonafélék többsége már be van takarítva
Fotó: Gecse Noémi
Míg Hargita megyében az időjárási viszonyok miatt a gabonafélékből a tavalyihoz képest kevesebbet gyűjthettek be a gazdák, addig országos szinten nem érzékelhető ilyen jellegű visszaesés – ismertették a mezőgazdasági igazgatóság sajtótájékoztatóján.
2018. szeptember 05., 12:582018. szeptember 05., 12:58
Az elmúlt időszak mezőgazdasági vonatkozású adatait ismertették a keddi sajtótájékoztatón a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakemberei. Az országos információkkal kapcsolatban az igazgató, Török Jenő beszámolt, július végéig 7 mezőgazdasági vonatkozású törvényt, négy kormányrendeletet, 35 kormányhatározatot fogadtak el Bukarestben, a megyei szakemberek pedig segédkeztek a mezőgazdasági támogatási kérések előkészítésében, hogy a papírmunka zökkenőmentesen lezárulhasson, és időben elkezdődhessenek az ellenőrzések, majd a kifizetések.
Az országos öntözési tervről (melynek célja az elavult fő öntözési infrastruktúra helyreállítása) is szót ejtett az intézményvezető, kitérve arra, hogy 1990-ig Romániában mintegy 3 millió hektárnyi területen öntöztek, azt követően azonban az öntözőrendszerek többsége tönkrement – egy részét pedig ellopták.
Habár országos szinten egyre nagyobb területeket öntöznek az országos forrásokból helyreállított, kiépített öntözőrendszerekkel, Hargita megyében (mint például Csíkszentkirályon, Szépvízen, Csíkszentmártonban) csak saját forrásból kiépített rendszerek működnek – ismertette.
Kiemelte azt is, hogy habár hegyvidékről van szó, itt is szükség lenne valamilyen speciális öntörőrendszerekre. Az idei időjárási viszonyokkal támasztotta alá felvetését, hiszen a hideg március után áprilisban már nyári meleg és száraz idő volt két hónapig, majd júliusban-júniusban sok csapadék hullott, árvizek nehezítették a gazdák dolgát, majd augusztusban újra egy száraz időszak következett.
Ezt követően az Országos Vidékfejlesztési Programról (PNDR), a jégeső elleni rendszer fejlesztéséről, a paradicsomtermesztési és gyapjúértékesítési De minimis-támogatásokról, a biogazdálkodók, valamint hagyományos termékek számának alakulásáról tájékoztattak az illetékesek.
Török Jenő a gabonafélék termésére rátérve először arról tájékoztatott, hogy tavaly Románia az Európai Unióban első helyen volt a kukorica és napraforgó termelésben, harmadik helyen végzett a szója, míg negyediken a búza és repcetermelésben. Idén azonban az időjárási viszonyok miatt sokkal nehezebb évet zártak a növénytermesztők,
Tavaly gabonafélékből 12,70 millió tonna volt a teljes termés az országban, idén pedig 12,82 millió tonna, az átlagtermés egy évvel korábban 4598,3 kilogramm volt hektáronként, most pedig 4654,7 kg/ha – részletezte az igazgató. Majd hozzátette, hogy Hargita megyében a gabonatermesztők a tavalyhoz képest kisebb termést gyűjthettek be,
Az ár azonban jobb, mint tavaly ilyenkor volt, és ez egész Európára jellemző.
A megyei pityókaföldek esetében 2200 hektárról gyűjtötték már be a termést, az alapján az átlagtermés 24 tonna hektáronként. Török Jenő fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az időjárási viszonyok miatt fajtánként, parcellánként változik a terméshozam, egyes területekről 40 tonna, másokról alig több mint 10 tonna pityókát szedtek fel hektáronként.
Zsigmond Sándor, az igazgatóság munkatársa a már begyűjtött gabonafélék terméshozamáról is tájékoztatott: 3700 kilogrammos átlagtermést arattak a 13 920 hektárnyi búzaföldről, 2225 kilogrammot az 550 hektárnyi rozsból, 3170 kg-ot a 750 hektár tritikáléföldről, 3300 kg-ot a 450 hektárnyi árpaföldről, továbbá 2250 kg-os átlagtermés volt a 3980 hektárnyi tavaszárpából, 1910 kg-os pedig 2630 hektárnyi zabból.
Ezek az értékek valamivel kisebbek, mint tavaly,
de annak begyűjtése még nincs befejezve.
A sajtótájékoztatón mindezek mellett egy új kormányprogramot is ismertettek: a 197-es törvénnyel elfogadott, a hegyvidék harmonikus fejlesztését szolgálót. A tíz évre tervezett, egymilliárd euró költségvetésű program egyik célja a hegyvidéken élőket hozzásegíteni ahhoz, hogy ne hagyják el lakóhelyüket.
Szombaton – a tavaszi vakációt is kihasználva – két fontos útkereszteződésben kezdik meg az aszfaltozást Marosvásárhelyen.
Egy éven át tartó rendezvénysorozattal ünnepelte a csíkszeredai Mikó-vár történetének négyszáz évét, amelyet ezen a hétvégén zárnak be – ennek kapcsán adnak helyet a Mikó-vár története című kiállításnak.
A XXXV. Kájoni János Egyházikórus-találkozót tartják április 27-én, szombaton 10 órától Gyergyótekerőpatakon.
Három, Balavásár községbéli férfit gyanúsítanak azzal, hogy kiraboltak egy marosvásárhelyi látássérült férfit. Őrizetbe vették őket.
Első alkalommal szerveznek bazsarózsa-fesztivált a Maros megyei Mezőházon szombaton és vasárnap.
Színes felhozatallal várják az érdeklődőket péntektől vasárnapig a 28. Szent György Napokra Erdőszentgyörgyön.
Nagy füsttel járó tüzet oltanak a tűzoltók Székelyudvarhelyen – értesített a Hargita megyei tűzoltóság pénteken délután.
Börtönbe kísérték április 25-én azt a mezőpaniti férfit, akit egy kutya megölése miatt ítéltek letöltendő börtönbüntetésre.
Két utánfutónyi szemetet gyűjtöttek össze a helyiek a székelyvarsági folyóvizek és utak mentén pénteken, az Élővíz elnevezésű akció részeként. Szerencsére a hulladék mennyisége évről évre csökken.
Elmarasztalta az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) Vajna László sepsiszentgyörgyi városi tanácsost, és a prefektúra által erre szólította fel az önkormányzati képviselőket is. A testület azonban ártatlannak találta Vajnát.
szóljon hozzá!