Solymosi Alpár unitárius lelkész és Gergely István volt csíksomlyói plébános a népszámlálással kapcsolatos gondolatait osztotta meg az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett Magyar, vagy-e? című beszélgetésen csütörtök délután Csíkszeredában.
2011. október 14., 18:462011. október 14., 18:46
2011. október 16., 14:002011. október 16., 14:00
A beszélgetésre a Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében került sor
Az EMI által szervezett egyházi kerekasztal-beszélgetésre a plakát szerint négy meghívott volt betervezve: Boros Károly római katolikus esperes, Gergely István volt csíksomlyói plébános, Solymosi Alpár unitárius lelkész és Szatmári Szilárd református lelkész. Közülük Solymosi Alpár és Gergely István jelent meg a beszélgetésen, őket kérdezte Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Ifjak csíkszéki társelnöke.
Solymosi Alpár unitárius lelkész saját életéből hozott fel példát: „volt részem a feleségemmel együtt négy évet egy 84 felnőttből álló gyülekezetben szolgálni, és úgy érzem, hogy az a kicsi falusi gyülekezet sokszor erősebb volt, mint a 860 lelket számláló csíkszeredai gyülekezet. A közösségi tudat számít, és az örökségnek az értéke, amit az emberek önmagukban hordoznak. Amíg a gyökértelenséget munkálja a világ, addig mindig könnyűnek fogunk találtatni. Statisztikailag hiába vagyunk 860-an, amiből csak 294 ember fizeti ki az egyház fenntartását” – jegyezte meg a lelkész. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy számunkra szinte közömbös, hogy milyen eredmények fognak „elsülni” a népszámlálást illetően. „A legfontosabb az: hány cselekvő és cselekedni akaró tagja van a nemzetünknek és vallásos közösségeinknek. Egy minőségi kisebbséget kellene felmutassunk, akikre büszkék lehetünk. A népszámlálás mindenképpen jó arra, hogy felszínesen megvizsgáljuk, mi lakozik az emberekben, milyen identitástudattal rendelkeznek, de korántsem valós kép. A valós kép ennél jóval szomorúbb.”
Meglátása szerint a népszámlálás arra is jó, hogy elgondolkoztasson bennünket, mik a tennivalóink. „Kívánom, hogy a számadatok mögött tartalom is legyen. Soha nem voltam a tömegnek, a nagy tömegeknek a híve. Az erdélyi magyarság egy kis minőségi közösség tud lenni.”
Zárógondolatként hozzáfűzte: „Amíg az erdélyi magyarságnak nem lesz egy állameszménye, addig nem igazán tud egy egészséges identitástudatot kifejteni. Addig, amíg a román államot kell szolgáljuk akarva-akaratlanul, amíg egy kényszerpályán mozgunk, és nincs a szívünkben, lelkünkben, értelmünkben egy olyan állameszmény elültetve, amiért naponta érdemes erkölcsösnek, becsületesnek lenni, érdemes vállalni a hovatartozásunkat, addig egyre rosszabb lesz a helyzet.”
Solymosi Alpár és Gergely István válaszolt Tőke Ervin moderátor kérdéseire
Gergely István megjegyezte, olyat szeretne mondani, ami elevenbe vág, ami felébreszt. „Ember, magyar, ébredjél!” Nagy igazság van abban, hogy a mi jelenünk és jövőnk nagymértékben attól függ, hogy mi kisebbségiek mit tudunk adni a többségieknek. Példaként hozta fel Szent Erzsébetet, aki 800 esztendővel ezelőtt egyedül volt a németek között, sokszoros kisebbségben élt, és ma az egész világon ismerik ezt a magyar királylányt, a világ Katolikus Caritasának a védőszentje. De hogy ma, mi kisebbségiek tudunk-e igazi értéket adni, ahhoz kell az öntudat, az öntudatra ébredés, ami hiányzik a többségből. „Végignézve a bárokon, diszkókon, pontosan úgy züllnek a mi fiataljaink, mint mások” – adott hangot szomorúságának Gergely István.
A beszélgetés végén az egyik hozzászóló keserűségének adott hangot, hiányolta a város értelmiségi rétegét: „A meglepő dolog az, hogy bármilyen hasonló fórumon veszünk részt, ahol a magyarság témájáról beszélgetünk, az erdélyi magyarság jövőjéről, nincs ott a szellemi elit. Hol vannak a tanárok, pedagógusok? Akik át kellene adják a fiatal generációnak ezeket a dolgokat, sehol sincsenek” – hangzott el.
Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.
Hetedik kiadásához érkezik a Csíkszentkirályi Roncsderbi, amely idén is látványos futamokkal, izgalmas döntőkkel és a közönség egyik nagy kedvencével, a rodeóval várja az érdeklődőket hétvégén.
Európai uniós, a Központi Régió Program biztosította támogatással végzik el Csíkszeredában a városszéli Hajnal, Akác és Gyár utcák felújítását. Mivel a várható finanszírozások mellé nem kis önrésszel kell társulni, hitelfelvételre lesz szükség.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
szóljon hozzá!