
Jár a tej és a kifli minden oktatási napon, kivéve ha online oktatás van az adott tanintézményben. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Közel 33 millió lejt hagyott jóvá a Maros megyei önkormányzat a megye településeinek fejlesztésekre, különböző helyi projektek finanszírozására. A megyei és községi utak javítására, karbantartására 15,3 millió, míg az iskolai tej-kifliprogramra 731 ezer lej jutott.
2022. január 24., 21:462022. január 24., 21:46
A kisvárosok és községek az igényeik és projektjeik szerint részesültek a támogatásban, olyan programokra kérhettek támogatást, amelyet saját költségvetésből nem tudtak megvalósítani – válaszolta a Székelyhon kérdésére Kovács Mihály Levente, a Maros megyei tanács alelnöke.
Útjavításokra a legtöbb pénz, 1,2 millió lej Marosszentgyörgynek jutott, Dicsőszentmárton és Marosludas 60 ezer lejben, Radnót és Nyárádtő 45, Nagysármás 44, Segesvár 27 ezer lej támogatásban részesült.
Ami az iskolai tej-kifliprogram megvalósítását illeti, a 2021–2022-es tanév január és június közötti időszakában
Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere érdeklődésünkre elmondta, különváltak a megyei önkormányzattól a tej-kifliprogram biztosítását illetően, rajtuk kívül másik kilenc község is maga írja ki a közbeszerzési eljárást, és választja ki azokat a beszállítókat, akik friss pék- és tejtermékkel, valamint almával látják el az iskolák kisdiákjait.
– válaszolta a Székelyhonnak a polgármester. Nyárádremete polgármestere, Magyari Péter is hasonlóról számolt be. Mint lapunknak elmondta:
„Ebből a pénzből még marad is, amit visszaküldünk a megyei tanácsnak, ugyanis, amikor online oktatás van, akkor nem jár a tej és kifli, illetve az alma” – magyarázta a polgármester.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!