
Archív
Fotó: Zsók Enikő
A Kommandó és Kovászna közötti kisvasút és sikló ingó és ingatlan vagyonának megvásárlásáról fogadott el tanácsi határozatokat Kovászna Megye Tanácsa és Kovászna városa. A háromszéki önkormányzatok évek óta próbálkoznak az ipartörténeti műemléknek számító keskeny nyomtávú kisvasút és sikló megmentésével.
2019. december 09., 20:592019. december 09., 20:59
A műszaki együttes tulajdonosa, a brassói Brafor cég csődbe ment, a felszámoló pedig az év elején jelezte, hogy áruba bocsátja az erdei vasutat, a siklót és az ezekhez tartozó ingóságokat. Kovászna Megye Tanácsa a kommandói részre, Kovászna városa pedig a területén található részekre jelentette be igényét. A kommandói vagyont 800 ezer lejre értékelték fel.
– jelentette be Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke.
Kovászna város közigazgatási területén 9 kilométer kettős sínpár, a Horgász patakon átívelő híd és a nagyállomás melletti 55 áras terület képezheti az adás-vétel tárgyát – mondta el megkeresésünkre Gyerő József polgármester. Hozzátette, a műszaki létesítmény többi része teljesen tönkrement. A sínpárt ócskavasként értékelték fel, a városháza alkalmazottai most bejárják a terepet, hogy a helyszínen feltérképezzék, vannak-e hiányzó szakaszok. A felértékelés szerint 500 ezer lejbe kerül a teljes megvásárolható kovásznai vagyonrész. Gyerő József elmondta, december 12-én lesz az első tárgyalás, amikor jelzik, hogy a felértékelt áron megvennék a vagyont, ezután még következik egy licit.
Az elöljáró abban bízik, hogy nem jelentkezik senki, hiszen ha személyszállításra szeretnék használni a létesítményt, hatalmas befektetésekre van szükség. További gondot jelent, hogy a sínpár alatti terület az állam tulajdonában van, így az önkormányzatnak meg kell szereznie a használati vagy a tulajdonjogot, hogy felújításra pályázhasson. Helyi költségvetésből nincs lehetőség a korszerűsítésre, hiszen még a vételár előteremtése is gondot jelent, ezért pályázati forrásokat kell felkutatni – mondta Gyerő József. A polgármester abban bízik, sikerül a teljes szakaszt kiépíteni, a megyei tanáccsal közösen megvalósítani a régi álmot, hiszen
Jelenleg egy máramarosi cég működtet sétavonatot a Clermont Szálló és a sikló közötti szakaszon, már ennek is hatalmas turisztikai vonzereje van. A kisvasutat 1892-ben helyezték üzembe, a siklót 1890-ben avatták fel, egy évszázadon át használták a kitermelt farönkök szállítására. A kisvasút hanyatlása már negyven évvel ezelőtt elkezdődött a teherautók térnyerése és a pályaelmosások miatt. 1995-ben széldöntés elpusztította az erdőt, majd egy évvel később erdőtűz ütött ki a Tündérvölgyben, s a sikló is a tűz martaléka lett, a vasút dolgozói építették újra. Utoljára 1999 októberében működött rendeltetésszerűen, ám akkor a Brafor csődbe jutott, és bezárta a fűrésztelepét.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
szóljon hozzá!