Bemutatták Szent László Kárpát-medencei legendáriumát

Gyöngyössy János mutatja az új projekt eredményét. Kétszáznegyven helyszín, száz legenda gyűlt össze

Fotó: Veres Nándor

Könyv- és térképbemutatónak, valamint rajzfilmvetítésnek adott helyet szerdán a székelyderzsi unitárius műemlék templom – az esemény húsvéti imádsággal kezdődött és gyertyafényes szalonnázással zárult a bástyában. A Székelyföldi Legendárium most mutatta be hivatalosan a tavalyi emlékév tiszteletére 2017 decemberében kiadott A sziklahitű király – Szent László Kárpát-medencei Legendáriuma című könyvét és annak térképmellékletét.

Kosztolányi Kata

2018. március 29., 11:122018. március 29., 11:12

„A kiadvány egy kisregénnyel indul, amelyet Muszka Sándor írt, és arról szól, hogy Szőr Manó, a legendák őrzője és Zete Erdélyben kalandoznak. A második rész a tulajdonképpeni krónika, amelyen három évig dolgoztunk, és kétszáznegyven helyszínt ölel fel az egész Kárpát-medencéből. A kezdeti hatvanról jutottunk el ide, csakhogy gyűlt-gyűlt az anyag, néprajzosok is bekapcsolódtak időközben. Körülbelül száz legendát szedtünk össze, a többi templom, ereklye, csatahelyszín. Mindet megfelelően ellenőrizni kellett, mivel történelmi tényekről is beszélünk, ezért tartott ilyen sokáig a könyv elkészülése, de mindenképpen érdekes és tanulságos a végeredmény.

Nincs még egy ilyen átfogó anyag Szent Lászlóról”

– közölte Fazakas Szabolcs ötletgazda. Az olvasószerkesztő a székelyudvarhelyi, jelenleg Budapesten élő Nagy Koppány Zsolt író volt, az illusztrációkat Gyöngyössy János történeti grafikus készítette, a Fazakas szerint „áttekinthető, könnyen használható” térképet pedig Széles Ferenc szerkesztette.

Ugyancsak Szőr Manó a főszereplője a Legendárium új rajzfilmjének, amelyet sorozatnak terveznek. Az első rész a lánymentésről elhíresült kerlési csatát dolgozza fel. A figurát Gyöngyössy János magáról mintázta, a koncepció is őt dicséri.

„A könyvben ez a kis ugribugri, komikus lény az, aki elbeszéli Zetének a Szent László-legendáriumot, amúgy meg Nagyapó alteregója, fiatalkori képzeletbeli alakja. A hat szereplő mellé került be hetediknek, ami mágikus jelentéssel bír.

Megtetszett a figura, készítettünk egy tesztanimációt vele, és működött a karakter, felülmúlta a várakozásunkat. Úgy döntöttünk, sorozatot indítunk,

amely különböző történelmi pillanatokat dolgozna fel a magyarság történelméből, és oktató jelleggel lehetne használni” – mesélte Fazakas.

A két- és háromdimenziós technológiát kombináló rajzfilm öt-hat percben nyújt átfogó képet, érdekfeszítő magyarázatot a gyerekeknek a mintegy hetven templomban fellelhető faliképről.

Kultúra Székelyderzs