
A jelöltek célja, hogy a gyergyói önkormányzatok között megvalósuljon a térségi összefogás
Fotó: Keresztes Zoltán
A három gyergyószéki városban, Gyergyószentmiklóson, Borszéken és Maroshévízen, továbbá hét gyergyói községben indít polgármesterjelöltet az RMDSZ a szeptemberi önkormányzati választásokon. A jelenlegi hivatalban lévő polgármesterek mindegyike folytatná a munkát.
2020. augusztus 13., 16:292020. augusztus 13., 16:29
Gyergyószentmiklós központi parkjában mutatta be a gyergyószéki polgármesterjelöltjeit az RMDSZ csütörtökön. Amint Barti Tihamér, a területi szervezet elnöke kihangsúlyozta: egységes gyergyószéki csapatként szeretnék vezetni az önkormányzatokat. Elhangzott: vannak helységek, ahol a lakossági összetételből következően mindenképpen magyar lesz a polgármester, és ez sokkal fontosabb, mint a pártpolitika, de ha egységes csapatként tudnak gondolkodni, akkor együttesen többet tudnak tenni a gyergyói emberekért.
– mutatott rá Barti. Ilyen helyzet van Maroshévízen, ahol Bodor Attila lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje. Vasláb községben is a románság van többségben, itt és a közigazgatási szempontból hozzá tartozó Marosfőn Fórika István alpolgármesterként végzett munkája, így szerzett ismertsége révén akár reménykedhet is a választási győzelemben.
Fotó: Keresztes Zoltán
Barti Tihamér elmondta, az RMDSZ az elmúlt négy évben támogatta a jelenlegi gyergyószentmiklósi városvezetést, az RMDSZ lobbi bizonyított, nagyon sok beruházáshoz szerzett támogatással. Ennek igazi eredményei az elmúlt években nem valósulhattak meg, ez akkor következik, amint a tervekből aszfalt lesz. Csergő Tibor András gyergyószentmiklósi polgármesterjelölt szerint Gyergyószentmiklóson mindenképp változásra van szükség.
Fotó: Keresztes Zoltán
Sólyom László, Gyergyóújfalu község RMDSZ-es polgármesterjelöltje rámutatott, a medencében náluk volt a legérdekesebb helyzet az elmúlt négy évben, hiszen a képviselő-testületben 7-7 RMDSZ-es és MPP-és képviselő dolgozott, MPP-s polgármester mellett. Mint mondta,
Fotó: Keresztes Zoltán
„Jó az, ha aszfaltoznak, csak el ne vigye az árvíz. Jó, ha van napközi, de tele is kellene legyen gyermekkel” – vetette fel Fazakas Tibor gyergyószárhegyi polgármesterjelölt. Kijelentette, Szárhegy politikai téren megosztott volt az utóbbi időben, és ez rá is nyomta a bélyegét a fejlesztésekre. Megválasztása esetén konstruktív együttműködést szeretne a másik oldallal.
Fotó: Keresztes Zoltán
Fórika István már több mandátumot töltött Vasláb község önkormányzatában alpolgármesterként, megválasztása esetén ezt a tapasztalatát hasznosítaná. Az egész községet egyformán fejlesztené.
Közülük a csomafalvi polgármester szólalt fel a sajtótájékoztatón, kifejtve, rég beszélnek a térségi összefogásról, ám ez mindeddig nem valósult meg. Szerinte úgy kellene dolgozniuk, hogy egyik fejlesztés ne a másik rovására valósuljon meg, és egyik közösség ne a másik kárára gyarapodjon.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!