
A jelöltek célja, hogy a gyergyói önkormányzatok között megvalósuljon a térségi összefogás
Fotó: Keresztes Zoltán
A három gyergyószéki városban, Gyergyószentmiklóson, Borszéken és Maroshévízen, továbbá hét gyergyói községben indít polgármesterjelöltet az RMDSZ a szeptemberi önkormányzati választásokon. A jelenlegi hivatalban lévő polgármesterek mindegyike folytatná a munkát.
2020. augusztus 13., 16:292020. augusztus 13., 16:29
Gyergyószentmiklós központi parkjában mutatta be a gyergyószéki polgármesterjelöltjeit az RMDSZ csütörtökön. Amint Barti Tihamér, a területi szervezet elnöke kihangsúlyozta: egységes gyergyószéki csapatként szeretnék vezetni az önkormányzatokat. Elhangzott: vannak helységek, ahol a lakossági összetételből következően mindenképpen magyar lesz a polgármester, és ez sokkal fontosabb, mint a pártpolitika, de ha egységes csapatként tudnak gondolkodni, akkor együttesen többet tudnak tenni a gyergyói emberekért.
– mutatott rá Barti. Ilyen helyzet van Maroshévízen, ahol Bodor Attila lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje. Vasláb községben is a románság van többségben, itt és a közigazgatási szempontból hozzá tartozó Marosfőn Fórika István alpolgármesterként végzett munkája, így szerzett ismertsége révén akár reménykedhet is a választási győzelemben.
Fotó: Keresztes Zoltán
Barti Tihamér elmondta, az RMDSZ az elmúlt négy évben támogatta a jelenlegi gyergyószentmiklósi városvezetést, az RMDSZ lobbi bizonyított, nagyon sok beruházáshoz szerzett támogatással. Ennek igazi eredményei az elmúlt években nem valósulhattak meg, ez akkor következik, amint a tervekből aszfalt lesz. Csergő Tibor András gyergyószentmiklósi polgármesterjelölt szerint Gyergyószentmiklóson mindenképp változásra van szükség.
Fotó: Keresztes Zoltán
Sólyom László, Gyergyóújfalu község RMDSZ-es polgármesterjelöltje rámutatott, a medencében náluk volt a legérdekesebb helyzet az elmúlt négy évben, hiszen a képviselő-testületben 7-7 RMDSZ-es és MPP-és képviselő dolgozott, MPP-s polgármester mellett. Mint mondta,
Fotó: Keresztes Zoltán
„Jó az, ha aszfaltoznak, csak el ne vigye az árvíz. Jó, ha van napközi, de tele is kellene legyen gyermekkel” – vetette fel Fazakas Tibor gyergyószárhegyi polgármesterjelölt. Kijelentette, Szárhegy politikai téren megosztott volt az utóbbi időben, és ez rá is nyomta a bélyegét a fejlesztésekre. Megválasztása esetén konstruktív együttműködést szeretne a másik oldallal.
Fotó: Keresztes Zoltán
Fórika István már több mandátumot töltött Vasláb község önkormányzatában alpolgármesterként, megválasztása esetén ezt a tapasztalatát hasznosítaná. Az egész községet egyformán fejlesztené.
Közülük a csomafalvi polgármester szólalt fel a sajtótájékoztatón, kifejtve, rég beszélnek a térségi összefogásról, ám ez mindeddig nem valósult meg. Szerinte úgy kellene dolgozniuk, hogy egyik fejlesztés ne a másik rovására valósuljon meg, és egyik közösség ne a másik kárára gyarapodjon.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!