
A felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők körében többen – 56 százalékuk – támogatják a tanárok kötelező védőoltását
Fotó: Mohai Balázs/MTI
A romániai magyar szülők többsége ellenzi a gyermekek óvodai és iskolai gyorstesztelését, és több mint 55 százalékuk nem tartja szükségesnek a tanárok kötelező beoltását, illetve elsöprő többségük ellenzi a gyerekek immunizálását koronavírus ellen – derül ki a Magyar Szülők Szövetsége által kezdeményezett online felmérés eredményeiből.
2021. április 28., 13:102021. április 28., 13:10
2021. április 30., 14:582021. április 30., 14:58
A Magyar Szülők Szövetsége online kérdőívben kérte ki a romániai óvodákba és iskolákba járó magyar gyerekek, illetve egyetemisták szüleinek véleményét a koronavírus elleni védőoltás kötelezettségéről a pedagógusok körében, illetve a gyerekek iskolai gyorstesztelésével és beoltásával kapcsolatban.
A felmérés összesítéséből kiderül, a válaszadók többsége anya, és nagyjából egyenlő arányban származnak városi és vidéki környezetből. A világjárvány miatt a felmérést online platformokon keresztül bonyolíthatták le, ezért a válaszolók egy része olyan szülő, akinek van internet-hozzáférése, és számítógépes munkát végez, így körülbelül a válaszadók fele felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A kérdésekre leginkább az elemi és általános iskolába beíratott gyermekek szülei válaszoltak.
Az első kérdés megfogalmazásába belefoglalták azt is, hogy nem invazív, nyál alapú vizsgálati módszerrel való iskolai tesztelésről lenne szó. A válaszadók 32,6 százaléka véli úgy, hogy szülői beleegyezéssel tesztelhetik a gyerekét az iskolában, 2,9 százalékuk szülői beleegyezés nélkül is engedné ezt, 64 százalékuk pedig nem ért egyet a gyerekek iskolai tesztelésével.
A válaszadók lakóhelyét tekintve a vidéki szülők – 70,9 százalékban – jóval nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy ellenzik gyermekeik tesztelését, mint a városokban élő szülők – 57,5 százalékban.
azaz az általános iskolai végzettséggel rendelkező szülők, továbbá a szakközépiskolát és középiskolát végzettek nagyrészt ellenzik a gyermekek tesztelését az oktatási intézményekben. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek között felülreprezentáltak azok, akik szülői beleegyezéssel hozzájárulnának a gyermekek teszteléséhez.
A második kérdés, amelyben szintén előre megfogalmazott lehetőségek közül lehetett választani, a pedagógusok oltására vonatkozott. A válaszadók 55,4 százaléka véli úgy, hogy nem kötelező beoltani a tanárokat, és csak 12 százalékuk gondolja úgy, hogy kötelező módon be kell oltani a pedagógusokat. 32,5 százalékuk azt válaszolta, hogy a közegészségügyi hatóságoknak kellene dönteniük a tanárok oltási kötelezettségéről – derül ki a jelentésből.
A kérdőív elemzői nem találtak regionális különbségeket a szülők hozzáállásában, a nemek között azonban jelentős különbségek vannak, azaz
A falvakban és községekben lakó szülők nagy arányban (45,3 százaléka) képviselik azt a véleményt, hogy a közegészségügyi hatóságoknak kellene dönteniük a tanárok oltási kötelezettségéről, ugyanakkor a vidéki szülők csupán 7,5 százaléka gondolja úgy, hogy a tanárokat kötelezni kellene az oltásra.
A középfokú végzettséggel rendelkezők nagy része úgy véli, hogy a tanárok oltása nem szükséges. A felsőfokú végzettségű szülők körében viszonylag több szülő – 56 százalékuk – támogatja a tanárok kötelező védőoltását – áll a kutatási jelentésben.
A szülőknek feltett három kérdés közül a gyermekek beoltására vonatkozóra szinte egybehangzó válaszok érkeztek: ötből négy szülő nem járulna hozzá gyermeke beoltásához – derül ki a jelentésből.
A gyermekek beoltását elutasító válaszadók között a vidéken élők felülreprezentáltak a városokban élőkhöz képest (86,3 százalék a 74,8 százalékhoz képest), és az alapfokú végzettségű szülők felülreprezentáltak a felsőfokú végzettségűekhez képest (90,6 százalék a 73,7 százalékhoz képest).
– áll a Magyar Szülők Szövetsége által kezdeményezett kutatás elemzésében.
A korábbi koalíció pártjainak vissza kell ülniük a tárgyalóasztalhoz – írta a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) keddi üléséről beszámoló Facebook-bejegyzésében az RMDSZ elnöke.
Mintegy 29 ezer eszköz és bútorzat érkezett a csíkszeredai tanintézetekbe az elmúlt másfél évben. Ez volt a város legnagyobb oktatásfejlesztési programja, amelyet európai uniós támogatásból valósítottak meg. Az eredményeket pannókon is bemutatják.
Az álláspontok rugalmasabbá válására számít az RMDSZ, de a jelenlegi politikai helyzetben „Ilie Bolojan már nem lehet miniszterelnök” – jelentette ki a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) keddi ülése után Csoma Botond.
Kilőttek azt a medvét, amelyik megtámadott hétfőn egy svájci turistát a Transzfogarasi úton.
A RMDSZ úgy döntött, hogy nem vesz részt Adrian Veștea esetleges kormányában - jelentette be Csoma Botond szóvivő, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.
Nyilvánosságra hozta az ellene készült vádiratot Barti Tihamér, aki kedden részletesen beszélt az ellene zajló büntetőeljárásról. A politikus ügyét tárgyaló alapfokú eljárás még nem indult el. Arra számít, hogy az eljárás hosszú évekig elhúzódhat.
A marosvásárhelyi megyei sürgősségi kórház intenzív osztályán fekszik kritikus állapotban az a 12 éves lány, akit hétfő délután két másik emberrel együtt elgázolt a járdán egy személygépkocsi a Beszterce-Naszód megyei Marosborgón.
Összesen tizenhárom Hargita megyei településen adtak ki medveriasztást az elmúlt négy napban. Legtöbbször Korondon kellett figyelmeztetni a lakosságot, de Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is jelezték a nagyvad jelenlétét.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kedd reggel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége által hétfő este adott ultimátum lejárta után bejelentette, hogy álláspontja nem változott, nem adja vissza kormányalakítási megbízását.
Elsőfokú, sárga jelzésű viharriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely szerdán déltől csütörtök éjjel két óráig érvényes többek között Maros és Hargita megyére is.
4 hozzászólás