
A felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők körében többen – 56 százalékuk – támogatják a tanárok kötelező védőoltását
Fotó: Mohai Balázs/MTI
A romániai magyar szülők többsége ellenzi a gyermekek óvodai és iskolai gyorstesztelését, és több mint 55 százalékuk nem tartja szükségesnek a tanárok kötelező beoltását, illetve elsöprő többségük ellenzi a gyerekek immunizálását koronavírus ellen – derül ki a Magyar Szülők Szövetsége által kezdeményezett online felmérés eredményeiből.
2021. április 28., 13:102021. április 28., 13:10
2021. április 30., 14:582021. április 30., 14:58
A Magyar Szülők Szövetsége online kérdőívben kérte ki a romániai óvodákba és iskolákba járó magyar gyerekek, illetve egyetemisták szüleinek véleményét a koronavírus elleni védőoltás kötelezettségéről a pedagógusok körében, illetve a gyerekek iskolai gyorstesztelésével és beoltásával kapcsolatban.
A felmérés összesítéséből kiderül, a válaszadók többsége anya, és nagyjából egyenlő arányban származnak városi és vidéki környezetből. A világjárvány miatt a felmérést online platformokon keresztül bonyolíthatták le, ezért a válaszolók egy része olyan szülő, akinek van internet-hozzáférése, és számítógépes munkát végez, így körülbelül a válaszadók fele felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A kérdésekre leginkább az elemi és általános iskolába beíratott gyermekek szülei válaszoltak.
Az első kérdés megfogalmazásába belefoglalták azt is, hogy nem invazív, nyál alapú vizsgálati módszerrel való iskolai tesztelésről lenne szó. A válaszadók 32,6 százaléka véli úgy, hogy szülői beleegyezéssel tesztelhetik a gyerekét az iskolában, 2,9 százalékuk szülői beleegyezés nélkül is engedné ezt, 64 százalékuk pedig nem ért egyet a gyerekek iskolai tesztelésével.
A válaszadók lakóhelyét tekintve a vidéki szülők – 70,9 százalékban – jóval nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy ellenzik gyermekeik tesztelését, mint a városokban élő szülők – 57,5 százalékban.
azaz az általános iskolai végzettséggel rendelkező szülők, továbbá a szakközépiskolát és középiskolát végzettek nagyrészt ellenzik a gyermekek tesztelését az oktatási intézményekben. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek között felülreprezentáltak azok, akik szülői beleegyezéssel hozzájárulnának a gyermekek teszteléséhez.
A második kérdés, amelyben szintén előre megfogalmazott lehetőségek közül lehetett választani, a pedagógusok oltására vonatkozott. A válaszadók 55,4 százaléka véli úgy, hogy nem kötelező beoltani a tanárokat, és csak 12 százalékuk gondolja úgy, hogy kötelező módon be kell oltani a pedagógusokat. 32,5 százalékuk azt válaszolta, hogy a közegészségügyi hatóságoknak kellene dönteniük a tanárok oltási kötelezettségéről – derül ki a jelentésből.
A kérdőív elemzői nem találtak regionális különbségeket a szülők hozzáállásában, a nemek között azonban jelentős különbségek vannak, azaz
A falvakban és községekben lakó szülők nagy arányban (45,3 százaléka) képviselik azt a véleményt, hogy a közegészségügyi hatóságoknak kellene dönteniük a tanárok oltási kötelezettségéről, ugyanakkor a vidéki szülők csupán 7,5 százaléka gondolja úgy, hogy a tanárokat kötelezni kellene az oltásra.
A középfokú végzettséggel rendelkezők nagy része úgy véli, hogy a tanárok oltása nem szükséges. A felsőfokú végzettségű szülők körében viszonylag több szülő – 56 százalékuk – támogatja a tanárok kötelező védőoltását – áll a kutatási jelentésben.
A szülőknek feltett három kérdés közül a gyermekek beoltására vonatkozóra szinte egybehangzó válaszok érkeztek: ötből négy szülő nem járulna hozzá gyermeke beoltásához – derül ki a jelentésből.
A gyermekek beoltását elutasító válaszadók között a vidéken élők felülreprezentáltak a városokban élőkhöz képest (86,3 százalék a 74,8 százalékhoz képest), és az alapfokú végzettségű szülők felülreprezentáltak a felsőfokú végzettségűekhez képest (90,6 százalék a 73,7 százalékhoz képest).
– áll a Magyar Szülők Szövetsége által kezdeményezett kutatás elemzésében.
Maroshévízen és Gyergyószentmiklóson összesen 154 diákot, 32 csapatot és 92 pedagógust részesítettek elismerésben kiemelkedő teljesítményükért. Az elkövetkezendőkben Csíkszeredaában és Székelyudvarhelyen is díjakat osztanak ki.
Másképp élünk a fényben címmel egy kezelésre váró fiatal nő javára ad jótékonysági verskoncertet Elek Ágota és az Evilági együttes november 13-án, csütörtökön 19 órától a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.
Egy 42 éves ukrán állampolgárságú férfit azonosítottak csütörtökön a brassói rendőrök, akinek a nevére az ukrán hatóságok nemzetközi körözést adtak ki, erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt – közölte pénteken a román rendőrség.
Az alkotmánybíróság pénteken közzétette a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvényt alkotmányellenesnek nyilvánító határozatának indoklását.
A PayU Románia adatai szerint az idei fekete péntek (Black Friday) első óráiban (9 óra 12 percig) mintegy 230 millió lejt költöttek a romániaiak online vásárlásra.
Hatósági felügyelet alá helyezték és nem taníthat az a lugosi pedagógus, akit a hét közepén őrizetbe vettek a rendőrök, miután két szülő feljelentést tette ellene, miszerint arcul ütötte tízéves lányaikat.
Nem találták otthon a hatóságok Dani Mocanu maneleénekest és testvérét az Argeș megyei Ștefănești-en, amikor a rendőrök megjelentek végrehajtani azt a jogerős börtönbüntetést, amelyet emberölési kísérlet miatt szabtak ki rájuk.
A fekete péntek időszaka az egyik legveszélyesebb periódus az online csalások szempontjából. A hatóságok több kulcsfontosságú tanáccsal intik óvatosságra a vásárlókat.
Nem fog nőni jövő évben az áfa és a többi adó, de ehhez egy komolyan megszerkesztett költségvetésre van szükség, amely „a valóságon alapul, és nem mindenféle alapot nélkülöző becslésekre” – jelentette ki a kormányfő.
Ilie Bolojan kormányfő azt mondja, mindössze 15 percet tárgyalt a hivatalában a korrupcióval gyanúsított Mihai Barbuval és a liberális politikust elkísérő Vaslui megyei üzletemberrel.
4 hozzászólás