
A felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők körében többen – 56 százalékuk – támogatják a tanárok kötelező védőoltását
Fotó: Mohai Balázs/MTI
A romániai magyar szülők többsége ellenzi a gyermekek óvodai és iskolai gyorstesztelését, és több mint 55 százalékuk nem tartja szükségesnek a tanárok kötelező beoltását, illetve elsöprő többségük ellenzi a gyerekek immunizálását koronavírus ellen – derül ki a Magyar Szülők Szövetsége által kezdeményezett online felmérés eredményeiből.
2021. április 28., 13:102021. április 28., 13:10
2021. április 30., 14:582021. április 30., 14:58
A Magyar Szülők Szövetsége online kérdőívben kérte ki a romániai óvodákba és iskolákba járó magyar gyerekek, illetve egyetemisták szüleinek véleményét a koronavírus elleni védőoltás kötelezettségéről a pedagógusok körében, illetve a gyerekek iskolai gyorstesztelésével és beoltásával kapcsolatban.
A felmérés összesítéséből kiderül, a válaszadók többsége anya, és nagyjából egyenlő arányban származnak városi és vidéki környezetből. A világjárvány miatt a felmérést online platformokon keresztül bonyolíthatták le, ezért a válaszolók egy része olyan szülő, akinek van internet-hozzáférése, és számítógépes munkát végez, így körülbelül a válaszadók fele felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A kérdésekre leginkább az elemi és általános iskolába beíratott gyermekek szülei válaszoltak.
Az első kérdés megfogalmazásába belefoglalták azt is, hogy nem invazív, nyál alapú vizsgálati módszerrel való iskolai tesztelésről lenne szó. A válaszadók 32,6 százaléka véli úgy, hogy szülői beleegyezéssel tesztelhetik a gyerekét az iskolában, 2,9 százalékuk szülői beleegyezés nélkül is engedné ezt, 64 százalékuk pedig nem ért egyet a gyerekek iskolai tesztelésével.
A válaszadók lakóhelyét tekintve a vidéki szülők – 70,9 százalékban – jóval nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy ellenzik gyermekeik tesztelését, mint a városokban élő szülők – 57,5 százalékban.
azaz az általános iskolai végzettséggel rendelkező szülők, továbbá a szakközépiskolát és középiskolát végzettek nagyrészt ellenzik a gyermekek tesztelését az oktatási intézményekben. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek között felülreprezentáltak azok, akik szülői beleegyezéssel hozzájárulnának a gyermekek teszteléséhez.
A második kérdés, amelyben szintén előre megfogalmazott lehetőségek közül lehetett választani, a pedagógusok oltására vonatkozott. A válaszadók 55,4 százaléka véli úgy, hogy nem kötelező beoltani a tanárokat, és csak 12 százalékuk gondolja úgy, hogy kötelező módon be kell oltani a pedagógusokat. 32,5 százalékuk azt válaszolta, hogy a közegészségügyi hatóságoknak kellene dönteniük a tanárok oltási kötelezettségéről – derül ki a jelentésből.
A kérdőív elemzői nem találtak regionális különbségeket a szülők hozzáállásában, a nemek között azonban jelentős különbségek vannak, azaz
A falvakban és községekben lakó szülők nagy arányban (45,3 százaléka) képviselik azt a véleményt, hogy a közegészségügyi hatóságoknak kellene dönteniük a tanárok oltási kötelezettségéről, ugyanakkor a vidéki szülők csupán 7,5 százaléka gondolja úgy, hogy a tanárokat kötelezni kellene az oltásra.
A középfokú végzettséggel rendelkezők nagy része úgy véli, hogy a tanárok oltása nem szükséges. A felsőfokú végzettségű szülők körében viszonylag több szülő – 56 százalékuk – támogatja a tanárok kötelező védőoltását – áll a kutatási jelentésben.
A szülőknek feltett három kérdés közül a gyermekek beoltására vonatkozóra szinte egybehangzó válaszok érkeztek: ötből négy szülő nem járulna hozzá gyermeke beoltásához – derül ki a jelentésből.
A gyermekek beoltását elutasító válaszadók között a vidéken élők felülreprezentáltak a városokban élőkhöz képest (86,3 százalék a 74,8 százalékhoz képest), és az alapfokú végzettségű szülők felülreprezentáltak a felsőfokú végzettségűekhez képest (90,6 százalék a 73,7 százalékhoz képest).
– áll a Magyar Szülők Szövetsége által kezdeményezett kutatás elemzésében.
Szigorúbb ellenőrzési és finanszírozási szabályokat vezet be a kormány a betegszabadságok területén egy kedden elfogadott sürgősségi rendelettel.
A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egy alsóidecsi lakóház gyulladt ki kedden délután, a szászrégeni tűzoltóság vonult a helyszínre oltani.
Műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében. A csomagolást a látogatók dobták be az állatok ketrecébe – számolt be kedden a News.ro.
Bankkölcsönt vesz fel a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azért, hogy fedezni tudja a Tamási Áron Színház korszerűsítési munkálatait. A helyi tanács soron kívüli ülésen napirendre került a Mikes Kelemen Elméleti Líceum bentlakásának felújítása is.
Ilie Bolojan miniszterelnök és holland hivatali partnere, Dick Schoof kedden meglátogatta az aranyosgyéresi légitámaszpontot, ahol a küldetéseikről és szolgálati körülményeikről tárgyaltak a katonákkal.
Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.
Soron kívüli ülésen döntött a jövő évi adókról és illetékekről a sepsiszentgyörgyi tanács kedden. A döntés utáni tájékoztatón a város polgármestere próbálta tompítani a drasztikus adóemelés súlyát – ám attól még a szentgyörgyiek is sokat fognak fizetni.
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia.
4 hozzászólás