
A felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők körében többen – 56 százalékuk – támogatják a tanárok kötelező védőoltását
Fotó: Mohai Balázs/MTI
A romániai magyar szülők többsége ellenzi a gyermekek óvodai és iskolai gyorstesztelését, és több mint 55 százalékuk nem tartja szükségesnek a tanárok kötelező beoltását, illetve elsöprő többségük ellenzi a gyerekek immunizálását koronavírus ellen – derül ki a Magyar Szülők Szövetsége által kezdeményezett online felmérés eredményeiből.
2021. április 28., 13:102021. április 28., 13:10
2021. április 30., 14:582021. április 30., 14:58
A Magyar Szülők Szövetsége online kérdőívben kérte ki a romániai óvodákba és iskolákba járó magyar gyerekek, illetve egyetemisták szüleinek véleményét a koronavírus elleni védőoltás kötelezettségéről a pedagógusok körében, illetve a gyerekek iskolai gyorstesztelésével és beoltásával kapcsolatban.
A felmérés összesítéséből kiderül, a válaszadók többsége anya, és nagyjából egyenlő arányban származnak városi és vidéki környezetből. A világjárvány miatt a felmérést online platformokon keresztül bonyolíthatták le, ezért a válaszolók egy része olyan szülő, akinek van internet-hozzáférése, és számítógépes munkát végez, így körülbelül a válaszadók fele felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A kérdésekre leginkább az elemi és általános iskolába beíratott gyermekek szülei válaszoltak.
Az első kérdés megfogalmazásába belefoglalták azt is, hogy nem invazív, nyál alapú vizsgálati módszerrel való iskolai tesztelésről lenne szó. A válaszadók 32,6 százaléka véli úgy, hogy szülői beleegyezéssel tesztelhetik a gyerekét az iskolában, 2,9 százalékuk szülői beleegyezés nélkül is engedné ezt, 64 százalékuk pedig nem ért egyet a gyerekek iskolai tesztelésével.
A válaszadók lakóhelyét tekintve a vidéki szülők – 70,9 százalékban – jóval nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy ellenzik gyermekeik tesztelését, mint a városokban élő szülők – 57,5 százalékban.
azaz az általános iskolai végzettséggel rendelkező szülők, továbbá a szakközépiskolát és középiskolát végzettek nagyrészt ellenzik a gyermekek tesztelését az oktatási intézményekben. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek között felülreprezentáltak azok, akik szülői beleegyezéssel hozzájárulnának a gyermekek teszteléséhez.
A második kérdés, amelyben szintén előre megfogalmazott lehetőségek közül lehetett választani, a pedagógusok oltására vonatkozott. A válaszadók 55,4 százaléka véli úgy, hogy nem kötelező beoltani a tanárokat, és csak 12 százalékuk gondolja úgy, hogy kötelező módon be kell oltani a pedagógusokat. 32,5 százalékuk azt válaszolta, hogy a közegészségügyi hatóságoknak kellene dönteniük a tanárok oltási kötelezettségéről – derül ki a jelentésből.
A kérdőív elemzői nem találtak regionális különbségeket a szülők hozzáállásában, a nemek között azonban jelentős különbségek vannak, azaz
A falvakban és községekben lakó szülők nagy arányban (45,3 százaléka) képviselik azt a véleményt, hogy a közegészségügyi hatóságoknak kellene dönteniük a tanárok oltási kötelezettségéről, ugyanakkor a vidéki szülők csupán 7,5 százaléka gondolja úgy, hogy a tanárokat kötelezni kellene az oltásra.
A középfokú végzettséggel rendelkezők nagy része úgy véli, hogy a tanárok oltása nem szükséges. A felsőfokú végzettségű szülők körében viszonylag több szülő – 56 százalékuk – támogatja a tanárok kötelező védőoltását – áll a kutatási jelentésben.
A szülőknek feltett három kérdés közül a gyermekek beoltására vonatkozóra szinte egybehangzó válaszok érkeztek: ötből négy szülő nem járulna hozzá gyermeke beoltásához – derül ki a jelentésből.
A gyermekek beoltását elutasító válaszadók között a vidéken élők felülreprezentáltak a városokban élőkhöz képest (86,3 százalék a 74,8 százalékhoz képest), és az alapfokú végzettségű szülők felülreprezentáltak a felsőfokú végzettségűekhez képest (90,6 százalék a 73,7 százalékhoz képest).
– áll a Magyar Szülők Szövetsége által kezdeményezett kutatás elemzésében.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
4 hozzászólás