A Csíki Játékszín színészei április 11-én 11 órától 11 verset szavaltak el a magyar költészet napja alkalmából a csíkszeredai színház épülete előtt.
2024. április 11., 12:402024. április 11., 12:40
2024. április 11., 12:422024. április 11., 12:42
Fotó: Borbély Fanni
A Csíki Játékszín színészei április 11-én 11 órától 11 verset szavaltak el a magyar költészet napja alkalmából a csíkszeredai színház épülete előtt.
2024. április 11., 12:402024. április 11., 12:40
2024. április 11., 12:422024. április 11., 12:42
Fotó: Borbély Fanni
Szabó Zsolt zongorajátékával nyitották meg az ünnepséget, pontban 11 órakor pedig a szavaló színészek lila színű egyenkendőben vonultak ki a színházépület lépcsőire. Egy rövid bevezető során az érdeklődők megtudhatták, hogy idén Karinthy Frigyes munkássága előtt tisztelegve az ő verseit fogják sorban elszavalni a színészek,
Fotó: Borbély Fanni
Az elhangzott művek mind jól tükrözték Karinthy maró humorát, egyes verseiben a költészet témájában írt cinikus hangvétellel, másokban az életművének fő témái jelentek meg, így a test, az idő, a lét megkérdőjelezése.
A műsorra minden korosztályban érkeztek érdeklődők, kisiskolásoktól az idősebb korosztályig. Az előadás során 11 verset hallhattunk: elhangzott a Trombolányi Dezső című vers, a Szabolcska Mihály, az egyszerü című, két színész közös előadásában, a Hady Endre hármasvers első része, a Moslék-ország című, a Gyóni Géza harctér, az Illyés Gyula, A halottaskocsi, a Megyery Sári: Ma azt hitted boldog vagy, az Együgyü mese, A gyermek mostanában nyugtalan, a Struggle for life, továbbá az Előszó. A műsor közepén kiegészítésképp Karinthy idézeteket hallhattunk zongorakísérettel.
Fotó: Borbély Fanni
A költészet napjáról
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket. A magyar költészet napját a világ magyarsága is évek óta megünnepli.
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!