Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:01

Űrzene a Bagossy Brothers Companytól – az első magyar dal, amelyet az űrben játszottak el

20:59

A Fitód Mindszentlélek csapata átgázolt a Szentmihályon

20:29

Könnyű online munkát ígérve negyvenötezer lejt csalt ki áldozatától egy szélhámos

20:16

Hiába a hideg idő, ittasan nincs bejárás a hajléktalanszállóra

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Székelyföldről származó, magyar nemzetiségű román állampolgárokat fogtak el egy nemzetközi akció révén – videóval

Emlékezetes marad ez a nap Kászonban, ahol tetemes bírságot szabtak ki a rendőrök

Megint visszahívnak egy élelmiszert, ezúttal egy élősködő baktérium fertőzésének gyanújával

Jön a csapadék és a hideg: megvan, hogy melyik éjszaka havazhat

Több tízezer lej bírságot osztottak ki a rendőrök Gyimesközéplokon

Telekkönyvi hiányosság akadályozza a marosvásárhelyi színház felújítását

Elkészült a Csíkmadarasról Zetelaka felé vezető erdei út

AUR-os tanácsos zuhant le egy kisrepülővel egy katonai egység közelében – videóval

Emlékezetes marad ez a nap Kászonban, ahol tetemes bírságot szabtak ki a rendőrök

Újabb családot lakoltattak ki állami ingatlanból Csíkszeredában

„Csak” Sepsiszentgyörgy mellett nyolc patak száradt ki – aggasztó jelek a természet felől

A Sepsiszentgyörgy és Illyefalva közötti közigazgatási határt jelentette egykor a Pál pataka – ami ma már csak egy száraz meder

Fotó: Bodor Tünde

Sepsiszentgyörgy déli határában a közelmúltban nyolc patak száradt ki. Az aggasztó jelenségre Csákány László közbirtokossági elnök, környezeti szaktanácsadó hívta fel a figyelmet, aki egy csendes ökológiai összeomlás körvonalazódását látja a térségben.

Bodor Tünde

2025. augusztus 15., 21:082025. augusztus 15., 21:08

2025. augusztus 15., 22:032025. augusztus 15., 22:03

„A természet finom jelzéseit hajlamosak vagyunk nem észrevenni, de ha még ha látjuk is őket, vállat vonunk vagy behunyjuk a szemünk, míg körmünkre nem ég a gyertya” – véli Csákány László közbirtokossági elnök, környezeti szaktanácsadó, aki az általa huszonöt éve megfigyelt szemerjai erdőségekben tapasztalható változásokra hívta fel a figyelmünket.

Egy csendes ökológiai összeomlás körvonalazódik a várostól délre – és vélhetően nemcsak ott, hiszen az időjárás hatásai nem korlátozódnak erre a pár négyzetkilométernyi területre.

Először a Tok egyik mellékágának, a Pál-patakának a forrásához megyünk, ám víznek nyoma sincs. Hogy egykor mégis volt, azt jelzi a helyszínen a növényzet, a fűzfák az egykori meder partján. A közeli dombokon erdők vannak, de még az erdők sem tudnak annyi vizet visszatartani, hogy a földből fakadó forrás bár egy vékony vízsugárral folyjon. A szórványos záporok után még őrzött egy kis vizet a meder, de nem így volt ez egykoron:

húsz éve még autóval sem lehetett keresztülmenni a bővizű vízfolyáson, mely markánsan jelezte a Sepsiszentgyörgy és Illyefalva közötti közigazgatási határt.

Eközben kicsit odébb a Szemerja-patak völgye a heves májusi esőzések után – melyek több háromszéki településen áradásokat is okoztak – tizennyolc nappal ismét száraz volt, miközben régebben a felső folyása melletti területet Dugás-mezőnek hívták, mert ott több gátat is építettek a helyiek.

A hódok által meggyűjtött víz jelenti a túlélést madaraknak, vadaknak

Fotó: Bodor Tünde

„Gyermekkoromban mi is itt bandáztunk, mindegyik csapat megépítette a saját strandját” – emlékezik vissza a közbirtokossági elnök, aki tősgyökeres szemerjai lakos. Néhány kilométerrel odébb, az Előpatak felé vivő út mentén a népszerű Büdöskút hozama is harmadára csökkent, az, hogy most két csorgója is működik, kivételesen örvendetes tény. Szomorú leltár ez, hiszen

a patakok vize egy egész ökoszisztéma működéséhez szükséges, a talaj víztartalma is meghatározó az általunk nem látható, talán jelentéktelennek minősített mikroorganizmusok, bogarak világára nézve, amely azonban a madarak és minden más mezei-erdei állat táplálékláncának alapját képezik.

Szegényebb lesz a természet körülöttünk, és későn kapunk majd észbe – ezt próbálja megelőzni a vészharang kongatásával a közbirtokosság vezetője.

Ha békalencsés a víz, jobb és több, mint a semmi, és az egész környezetében működtet egy ökológiai rendszert

Fotó: Bodor Tünde

A hódoktól kell tanulnunk

A megoldás lehetőségére a Tok-pataka egy másik szakaszán bukkantak a szakemberek. Itt hódok telepedtek meg, ez az állatok gátjaikkal több vízlépcsőt képeztek, és mintegy 6-7 köbméter vizet gyűjtöttek fel a mederben. Ez az egyedüli ivóhely a vadak és háziállatok számára a tágabb környéken.

A „kártékony” hódoknak köszönhetően a vizesen tartott meder partján nádas alakult ki, és madarak fészkelnek.

Csákány László szerint az embernek tanulnia kellene a hódoktól, hiszen ők elég intelligensek ahhoz, hogy megteremtsék a saját életfeltételeiket. Ezzel szemben

az emberi beavatkozások, mint az 1900-as évek elején végrehajtott patakszabályozások, hozzájárultak a jelenlegi problémákhoz.

Aggasztó a kérdés, hogy a város artézi kútjainak hozama vajon meddig marad állandó.

Medvenyom is van a Tok pataka mellett – odébb pedig tehenek patájának nyoma

Fotó: Bodor Tünde

Globális probléma, helyi cselekvés

A patakok apadása mögött álló okokat lehet vitatni, de a következményeket mi és utódaink szenvedjük el, ezért a cselekvés elengedhetetlen. A beszélgetőpartner felhívja a figyelmet a környezetbarát közlekedés fontosságára, utalva a járművek által kibocsátott hőre, amely fűti az atmoszférát.

Az előrejelzések szerint 2030-ra a globális vízigény 40 százalékkal fogja meghaladni az elérhető édesvízkészleteket.

„A hódok már cselekednek, de mi, emberek, mit teszünk?” Mementóként szolgálhat az 1945-ös szárazság, amikor Romániában 200 000 ember halt szomjan. A probléma megoldásához nagyobb léptékű intézkedésekre van szükség, hasonlóan a magyarországi patak-revitalizációs mozgalomhoz, amely igyekszik a tájban tartani a vizet.

Építhetünk ide tükörpalotákat, akármilyen nagyszerű várost, ha tíz-húsz év múlva nem lesz vizünk... A víz visszatartása jelentheti a mi autonómiánkat”

– szögezte le Csákány.