
Ideje volt elhozni ezt az életművet Erdélybe – vélekedett Németh Zsolt, akivel az EMŰK régóta együttműködik
Fotó: Klárik Loránd
Az Erdélyi Művészeti Központ eddigi 130 kiállítása között kiemelkedő jelentőségű a kedden, Sepsiszentgyörgyön megnyitott tárlat, mely a nagybányai festőiskola egy kevésbé ismert tagjának, Jándi Dávidnak 57 alkotását mutatja be a nagyközönségnek, a magyar kormány kiemelt támogatásával.
2023. július 18., 20:182023. július 18., 20:18
A tárlat egyben az idei Tusványos kísérőrendezvénye is, így a megnyitón hagyományosan jelen volt Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és többen, a műveket kölcsönadó intézmények részéről, illetve magánszemélyek is, hiszen összesen 17 forrásból áll össze a bemutatott életmű.
Ez egyben az EMÜK első emlékkiállítása egy olyan festőnek, akinek teljes életműve a XX. század első felében bontakozott ki – tudtuk meg Bordás Beától, az EMÜK igazgatójának és egyben a kiállítás kurátorának bevezető szavaiból.
Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke méltatta az „Erdély nemzeti galériájában” folyó munka rendkívül magas színvonalát és azt, hogy
Sötét tónusú, mozgalmas tömegjelenetek jellemzik a művész első alkotói korszakát
Fotó: Klárik Loránd
A zsidó származású, eredetileg Lederer Dávidnak anyakönyvezett festő a művészetnek élt, és a nagybányai festőiskola lelkes tagja volt, Thorma János és Ferenczy Károly tanítványa.
Életműve „sajátos és karakteres, nem összetéveszthető a többi nagybányai festővel – értékelte Németh Zsolt.
Mint elhangzott: alkotással töltött évei három korszakra tagolódnak: az elsőt sötét tónusú, neoklasszicista hatású, sokalakos kompozíciók jellemzik, a másodikban Jándi főleg pasztelleket alkotott intenzív színekkel és meglepő színösszeállításokkal, nagybányai plan-air képei is szemet gyönyörködtetőek. A kései harmincas évektől a szociális témák foglalkoztatják, eszközei is egyszerűsödnek.
Az EMÜK-ben folyó munka színvonalára jellemző, hogy még mindig képes elfeledett művészek életművét megismertetni a nagyközönséggel
Fotó: Klárik Loránd
– fogalmazott az országgyűlési képviselő, Sámuel könyvéből idézett sorokkal zárva beszédét: „Legyen lelke bekötve az élet kötelékébe”.
A helyiek számára jelentőséggel bírhat, hogy Antal Árpád kijelentette: nem mondtak le a városközponti kulturális központ építéséről, a következő években Németh Zsolttal elhelyezik annak az építménynek az alapkövét, amely majd az EMŰK-nek is új otthona lesz.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
szóljon hozzá!