Barokk kőkaput avattak Háromszéken

Az ünnepségre összegyűlt több mint száz érdeklődőt a helyi fúvószenekar térzenével fogadta. Köszöntőbeszédében Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke felelevenítette, hogy ez a hely az egyik legrégebbi múlttal bíró székely családnak volt a fészke. Tagjai között volt főkapitány, királybíró, udvari kamarás meg királyi testőr. Szerinte ez a kapu régi és mostani alakjában erőt, tisztaságot, befogadást és ugyanakkor titokzatosságot sugároz.

„Évtizedeken át pusztulásának lehettünk tanúi, most azonban nemcsak egy kis faluközösséget, hanem egy egész megyét ébredésre serkent. S éppen akkor született újjá, amikor a megyei tanács kezdeményezésére kapuvédő és kapuállító program indul a megyében. Most készül a háromszéki műemlék kapuk katasztere, éppen annak érdekében, hogy megmentsük sok esetben enyészetnek kitett értékeinket. Ez a kapuavatás egy mozgalom kezdetének első állomása, egy olyan mozgalomé, ami itthon maradásra, építésre ösztönöz. Mert amely nép megőrzi múltbéli értékeit, az élni akar. Mi pedig élni akarunk! Itt akarunk élni!” – hangsúlyozta Tamás Sándor.

A rendezvény keretében a két esztendeje eltávozott székely polihisztor, Kónya Ádám udvarházkutatásait méltatta Nagy Balázs néprajzkutató. A néprajzkutató azt is megfogalmazta, hogy ez a felújított kapu lényegében mérföldkő a háromszéki műemlékvédelem történetében, hiszen jelképesen itt és most vette át a mai műemlékvédő nemzedék Kónya Ádám e tárgyú hagyatékát.

Várallyay Réka budapesti művészettörténész, az Erdélyi Művészet és Örökség Egyesület alelnöke, a rendezvény és a kapufelújítás szervezője az újjáépítés történetét osztotta meg a közönséggel. A felújítás költségeit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlékekért rendezett tavalyi jótékonysági bálján összegyűlt adományokból fedezték. Ehhez társult a tulajdonos meg a helybéliek áldozatos munkája.