Barátom, Antal István emlékére – Távozott egy példakép, egy erős „székely szikla”

Ti, kedves székely testvéreim, akik olvassátok ezeket a sorokat, nálunk is jobban tudjátok, hogy legalább harminc éven át életével és munkájával hogyan szolgálta a magyarság megmaradását, megerősödését, Székelyföld felvirágoztatását. Bele sem tudok gondolni, mekkora energiát igényelt hat parlamenti cikluson keresztül a „pozitív küzdelem” a bukaresti parlamentben. És persze azt is tudjuk, hogy a hátországban, Székelyudvarhelyen sem volt mindig könnyű megtartani az egységet.

Az idősebb generáció mindezt pontosan tudja. Hiszem, hogy Antal Istvánt, Székelyudvarhely parlamenti képviselőjét mindenki ismerte és tisztelte. Inkább a fiatalok kedvéért írom le, miért jelent példaképet számomra – egy tisztelettel rátok gondoló magyarországi magyarnak – az ő létezése és munkássága.

2002-ben indítottam el vállalkozásomat Temesváron (a Fornettivel). Isten akaratából még abban az évben találkoztam Istvánnal Bukarestben. Halk szavú, ugyanakkor mindenben következetes ember volt; igazi, egyszerűen nagyszerű tanítómra találtam benne. Ekkor ő már harcedzett, a politikát formáló képviselőnek számított, de minden beszélgetésünk során az építő gondolkodást, a közéletben alkalmazott mérnöki precizitást, a pragmatizmust és a székely bölcsességgel átszőtt szemléletet láttam benne.

Minden beszélgetésünk élmény volt. Soha nem akarta rám erőltetni gondolatait, mégis olyan emberi nagyságot sugárzott, amelyből rengeteget tanultam. Kialakult barátságunk épített és formált engem. Valódi értékei példaképemmé tették.

Két gondolatot idézek most tőle:

• Ha kisebbségben vagy, létszámban vagy fizikai erőben gyengébbként, légy okosabb az ellenérdekelt félnél, és elérheted az igazadat.

• Dávid kisebb volt Góliátnál, mégis jól választotta meg az eszközt, és fölébe tudott kerekedni. (Nem a legyőzésre tanított, mert az erőszakot István semmilyen módon nem tartotta elfogadható eszköznek.)

Az „erős székely szikla” ereje a székely bölcsesség, a higgadt nyugalom és az okosan, rafináltan gondolkodó elme különleges kombinációjából épült fel. Nekünk, akik tovább visszük az ő szellemi örökségét a földi létben, tiszteletbeli kötelességünk emlékezni rá, és példaképként követni mindazt, amit képviselt.

Tested és lelked nyugodjon békében, drága barátom, Antal István!

Szellemiségedet ígérem, megőrzöm és továbbadom, mert ebben az értelemben te soha nem hagysz el bennünket.

Őszinte baráti tisztelettel:
Palásti József

(X – fizetett hirdetés)