
Ha nem törvényesítik utólag az építményeket, az Éltetőkút utcai telep házainak többségére bontás vár
Fotó: Erdély Bálint Előd
Városszerte állandó problémát jelentenek az illegális építkezések Székelyudvarhelyen. Vannak, akik a vonatkozó jogszabályok ismerete nélkül vágnak bele építkezésbe, mások városi legendának „ülnek fel”, és akadnak, akik megpróbálnak jogi kiskapukon keresztül „ügyeskedni”. A törvény azonban világosan fogalmaz: az engedélyek hiánya azonnali büntetéshez, idővel pedig akár kényszerbontáshoz vezethet – ez utóbbira várhatóan idén is lesz példa.
2022. április 03., 11:062022. április 03., 11:06
2022. április 03., 13:072022. április 03., 13:07
Több bírósági ügy is folyamatban van jelenleg törvénytelenül végrehajtott építkezések miatt Székelyudvarhelyen, közölte lapunkkal Zörgő Noémi, a polgármesteri hivatal szóvivője. Van, ahol a bíróság már előírta a bontást, de a jogi folyamat még nem zárult le, ezért a konkrét beavatkozásra még nem került sor. Kérdésünkre, hogy milyen építményekről van szó, Zörgő Noémi elmondta: nemcsak garázsok és egyéb, kisebb kiegészítő épületek szerepelnek a listán, hanem
„Illegális építkezésre sajnos még a városközpontban is van példa, holott műemlékvédelmi övezetben még az ingatlan újrafestése is engedélyköteles” – hangsúlyozta a sajtószóvivő. Kérdésünkre, hogy vannak-e kifejezetten problémás városrészek, a szóvivő elmondta, a legtöbb jogtalan építkezés talán az új lakónegyedekre jellemző, továbbá a Budvár-negyedben, a Termés utcában és az Éltetőkút utcákban is vannak hasonló gondok. Az utóbbi esetében például a legtöbb házra nincs érvényes építkezési engedély. Itt azonban amellett, hogy törvénytelen építkezések folytak, szociális gondok is vannak. Bontás volt a Budvár utcában, ahol engedély nélkül építettek garázsokat. Jogi eljárást nem indítottak, mert
Sok esetben az építő tudatosan szegi meg a törvényt, vélekedett Zörgő Noémi. „Tisztában van azzal, hogy illegális, amit csinál, de azzal számol, hogy kifizeti a büntetést, és utólag törvényesíti az építkezést, mert – bár hosszas eljárás – bizonyos esetekben ez lehetséges” – fogalmazott a sajtószóvivő. Hozzátette, vannak az építkezési engedély kijátszásáról szóló városi legendák is, mint például az, amely szerint ha az ember nem önt alapot a háznak, hanem cölöpökre építi, akkor nem kell engedély – említette az egyik ilyen tévhitet Zörgő Noémi. Ennek semmiféle jogalapja nincs, tette hozzá, és azt is figyelembe kell venni, hogy
Ezt Pálfi Attila, a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség építésfelügyeleti biztosa is megerősítette, aki elmondta, hogy építkezéseknél mindenekelőtt figyelembe kell venni az 1991-ből származó 50-es számú törvény előírásait, amelynek értelmében minden szerkezeti változással járó munkálat (például építkezés, bontás, újraépítés, átépítés, területrendezés, bővítés) engedélyköteles.
– közölte a biztos.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tavaly 342 ellenőrzést végeztek építkezéseknél a helyi rendőrök, amelyek során 46 kihágást észleltek; ténymegállapító, valamint büntető jegyzőkönyvet állítottak ki 223 ezer lej összértékben – közölte lapunkkal Pálfi Attila. Negyvenegy esetben nem volt érvényes építkezési engedély, további öt esetben pedig Székelyudvarhely műemlékvédelmi zónájában végeztek illegális építkezéseket. Ez utóbbiak már bűncselekménynek minősülnek, ezért a munkálatokat leállították, és továbbították az ügyet az állami rendőrségnek, hogy az érvényben lévő jogszabályok értelmében járjanak el. Pálfi Attilától megtudtuk azt is, hogy
Ilyen építési helyszíneket is azonosítottak; a munkálatokat leállították, ténymegállapító és büntető jegyzőkönyveket állítottak ki összesen ötezer lej értékben, valamint előírták az építkezések „legalitásba lépésének elindítását”. Pálfi Attila továbbá elmondta: az idei építkezési szezon alig indult el, máris négy esetben találtak szabálytalanságokat, és tízezer lej összértékben állítottak ki jegyzőkönyveket.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Szintén 2021-ben a város területén három, úgynevezett informális letelepülési helyszínt azonosítottak be és térképeztek fel a helyi rendőrök. Ezek jórészt a Termés és Éltetőkút utcákban, valamint a Budvár-negyedben az évek során létesült, összesen mintegy 600 hátrányos helyzetű személyt érintő, kiterjedtebb építkezések, közel 120 illegális épülettel. A helyszínek felszámolása és a problémamegoldás nagyon komplex és nehéz folyamat, ismerte el Pálfi, hiszen nemcsak jogi, hanem szociális kérdés is ezek jogviszonyának tisztázása. A folyamatban lévő illegális építkezéseket leállították, és – amennyiben utólag nem törvényesítik azokat –, le fogják bontani, tette hozzá az építésfelügyeleti biztos.
Az építkezések törvényes módon történő lebonyolításához az első lépés az urbanisztikai bizonylat kiváltása, amelyet Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának 130-as számú irodájában lehet igényelni. Ez az irat nem egyenértékű az építkezési engedéllyel, és önmagában nem jogosít fel a munkálatok megkezdésére. Pálfi Attila arra figyelmeztet, hogy
Azok a természetes (magán-) vagy jogi személyek, akik nem az említett törvény előírásai szerint járnak el, kihágást követnek el, és ezertől százezer lejig terjedő pénzbírsággal büntethetők. Ugyanakkor az építkezési munkálatok leállítására számíthatnak, és azokat majd csak az építési munkálatok törvényesítését követően, az építési engedély kibocsátása után folytathatják.
Valóban van esetenként arra is megoldás, hogy utólag törvényes keretek közé kerüljön az adott építkezési folyamat, ellenben ilyenkor nemcsak ugyanazt a tervdokumentációt kell összeállítani, mint alapesetben, hanem tűzvédelmi és statikai szaktanulmányt is kell készíttetni az elvégzett munkálatokra, ami növeli az engedélyezési költségeket, valamint a dokumentáció elkészítéséhez szükséges időt is – részletezte Pálfi. Fontos tudni továbbá, hogy
(felszólítás, románul avertisment). A kiszabott büntetést 15 napon belül ki kell fizetni, majd ezt követően elindítani a legalitásba lépési folyamatot – tette hozzá Pálfi Attila.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!