
Ha nem törvényesítik utólag az építményeket, az Éltetőkút utcai telep házainak többségére bontás vár
Fotó: Erdély Bálint Előd
Városszerte állandó problémát jelentenek az illegális építkezések Székelyudvarhelyen. Vannak, akik a vonatkozó jogszabályok ismerete nélkül vágnak bele építkezésbe, mások városi legendának „ülnek fel”, és akadnak, akik megpróbálnak jogi kiskapukon keresztül „ügyeskedni”. A törvény azonban világosan fogalmaz: az engedélyek hiánya azonnali büntetéshez, idővel pedig akár kényszerbontáshoz vezethet – ez utóbbira várhatóan idén is lesz példa.
2022. április 03., 11:062022. április 03., 11:06
2022. április 03., 13:072022. április 03., 13:07
Több bírósági ügy is folyamatban van jelenleg törvénytelenül végrehajtott építkezések miatt Székelyudvarhelyen, közölte lapunkkal Zörgő Noémi, a polgármesteri hivatal szóvivője. Van, ahol a bíróság már előírta a bontást, de a jogi folyamat még nem zárult le, ezért a konkrét beavatkozásra még nem került sor. Kérdésünkre, hogy milyen építményekről van szó, Zörgő Noémi elmondta: nemcsak garázsok és egyéb, kisebb kiegészítő épületek szerepelnek a listán, hanem
„Illegális építkezésre sajnos még a városközpontban is van példa, holott műemlékvédelmi övezetben még az ingatlan újrafestése is engedélyköteles” – hangsúlyozta a sajtószóvivő. Kérdésünkre, hogy vannak-e kifejezetten problémás városrészek, a szóvivő elmondta, a legtöbb jogtalan építkezés talán az új lakónegyedekre jellemző, továbbá a Budvár-negyedben, a Termés utcában és az Éltetőkút utcákban is vannak hasonló gondok. Az utóbbi esetében például a legtöbb házra nincs érvényes építkezési engedély. Itt azonban amellett, hogy törvénytelen építkezések folytak, szociális gondok is vannak. Bontás volt a Budvár utcában, ahol engedély nélkül építettek garázsokat. Jogi eljárást nem indítottak, mert
Sok esetben az építő tudatosan szegi meg a törvényt, vélekedett Zörgő Noémi. „Tisztában van azzal, hogy illegális, amit csinál, de azzal számol, hogy kifizeti a büntetést, és utólag törvényesíti az építkezést, mert – bár hosszas eljárás – bizonyos esetekben ez lehetséges” – fogalmazott a sajtószóvivő. Hozzátette, vannak az építkezési engedély kijátszásáról szóló városi legendák is, mint például az, amely szerint ha az ember nem önt alapot a háznak, hanem cölöpökre építi, akkor nem kell engedély – említette az egyik ilyen tévhitet Zörgő Noémi. Ennek semmiféle jogalapja nincs, tette hozzá, és azt is figyelembe kell venni, hogy
Ezt Pálfi Attila, a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség építésfelügyeleti biztosa is megerősítette, aki elmondta, hogy építkezéseknél mindenekelőtt figyelembe kell venni az 1991-ből származó 50-es számú törvény előírásait, amelynek értelmében minden szerkezeti változással járó munkálat (például építkezés, bontás, újraépítés, átépítés, területrendezés, bővítés) engedélyköteles.
– közölte a biztos.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tavaly 342 ellenőrzést végeztek építkezéseknél a helyi rendőrök, amelyek során 46 kihágást észleltek; ténymegállapító, valamint büntető jegyzőkönyvet állítottak ki 223 ezer lej összértékben – közölte lapunkkal Pálfi Attila. Negyvenegy esetben nem volt érvényes építkezési engedély, további öt esetben pedig Székelyudvarhely műemlékvédelmi zónájában végeztek illegális építkezéseket. Ez utóbbiak már bűncselekménynek minősülnek, ezért a munkálatokat leállították, és továbbították az ügyet az állami rendőrségnek, hogy az érvényben lévő jogszabályok értelmében járjanak el. Pálfi Attilától megtudtuk azt is, hogy
Ilyen építési helyszíneket is azonosítottak; a munkálatokat leállították, ténymegállapító és büntető jegyzőkönyveket állítottak ki összesen ötezer lej értékben, valamint előírták az építkezések „legalitásba lépésének elindítását”. Pálfi Attila továbbá elmondta: az idei építkezési szezon alig indult el, máris négy esetben találtak szabálytalanságokat, és tízezer lej összértékben állítottak ki jegyzőkönyveket.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Szintén 2021-ben a város területén három, úgynevezett informális letelepülési helyszínt azonosítottak be és térképeztek fel a helyi rendőrök. Ezek jórészt a Termés és Éltetőkút utcákban, valamint a Budvár-negyedben az évek során létesült, összesen mintegy 600 hátrányos helyzetű személyt érintő, kiterjedtebb építkezések, közel 120 illegális épülettel. A helyszínek felszámolása és a problémamegoldás nagyon komplex és nehéz folyamat, ismerte el Pálfi, hiszen nemcsak jogi, hanem szociális kérdés is ezek jogviszonyának tisztázása. A folyamatban lévő illegális építkezéseket leállították, és – amennyiben utólag nem törvényesítik azokat –, le fogják bontani, tette hozzá az építésfelügyeleti biztos.
Az építkezések törvényes módon történő lebonyolításához az első lépés az urbanisztikai bizonylat kiváltása, amelyet Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának 130-as számú irodájában lehet igényelni. Ez az irat nem egyenértékű az építkezési engedéllyel, és önmagában nem jogosít fel a munkálatok megkezdésére. Pálfi Attila arra figyelmeztet, hogy
Azok a természetes (magán-) vagy jogi személyek, akik nem az említett törvény előírásai szerint járnak el, kihágást követnek el, és ezertől százezer lejig terjedő pénzbírsággal büntethetők. Ugyanakkor az építkezési munkálatok leállítására számíthatnak, és azokat majd csak az építési munkálatok törvényesítését követően, az építési engedély kibocsátása után folytathatják.
Valóban van esetenként arra is megoldás, hogy utólag törvényes keretek közé kerüljön az adott építkezési folyamat, ellenben ilyenkor nemcsak ugyanazt a tervdokumentációt kell összeállítani, mint alapesetben, hanem tűzvédelmi és statikai szaktanulmányt is kell készíttetni az elvégzett munkálatokra, ami növeli az engedélyezési költségeket, valamint a dokumentáció elkészítéséhez szükséges időt is – részletezte Pálfi. Fontos tudni továbbá, hogy
(felszólítás, románul avertisment). A kiszabott büntetést 15 napon belül ki kell fizetni, majd ezt követően elindítani a legalitásba lépési folyamatot – tette hozzá Pálfi Attila.
A bukaresti ítélőtábla vezetőségének csütörtöki sajtótájékoztatóján volt egy párbeszéd a vezetőség tagjai között, amelyet az asztalnál ülő három bíró előtt elhelyezett televíziós mikrofonok rögzítettek.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
szóljon hozzá!