
Ha nem törvényesítik utólag az építményeket, az Éltetőkút utcai telep házainak többségére bontás vár
Fotó: Erdély Bálint Előd
Városszerte állandó problémát jelentenek az illegális építkezések Székelyudvarhelyen. Vannak, akik a vonatkozó jogszabályok ismerete nélkül vágnak bele építkezésbe, mások városi legendának „ülnek fel”, és akadnak, akik megpróbálnak jogi kiskapukon keresztül „ügyeskedni”. A törvény azonban világosan fogalmaz: az engedélyek hiánya azonnali büntetéshez, idővel pedig akár kényszerbontáshoz vezethet – ez utóbbira várhatóan idén is lesz példa.
2022. április 03., 11:062022. április 03., 11:06
2022. április 03., 13:072022. április 03., 13:07
Több bírósági ügy is folyamatban van jelenleg törvénytelenül végrehajtott építkezések miatt Székelyudvarhelyen, közölte lapunkkal Zörgő Noémi, a polgármesteri hivatal szóvivője. Van, ahol a bíróság már előírta a bontást, de a jogi folyamat még nem zárult le, ezért a konkrét beavatkozásra még nem került sor. Kérdésünkre, hogy milyen építményekről van szó, Zörgő Noémi elmondta: nemcsak garázsok és egyéb, kisebb kiegészítő épületek szerepelnek a listán, hanem
„Illegális építkezésre sajnos még a városközpontban is van példa, holott műemlékvédelmi övezetben még az ingatlan újrafestése is engedélyköteles” – hangsúlyozta a sajtószóvivő. Kérdésünkre, hogy vannak-e kifejezetten problémás városrészek, a szóvivő elmondta, a legtöbb jogtalan építkezés talán az új lakónegyedekre jellemző, továbbá a Budvár-negyedben, a Termés utcában és az Éltetőkút utcákban is vannak hasonló gondok. Az utóbbi esetében például a legtöbb házra nincs érvényes építkezési engedély. Itt azonban amellett, hogy törvénytelen építkezések folytak, szociális gondok is vannak. Bontás volt a Budvár utcában, ahol engedély nélkül építettek garázsokat. Jogi eljárást nem indítottak, mert
Sok esetben az építő tudatosan szegi meg a törvényt, vélekedett Zörgő Noémi. „Tisztában van azzal, hogy illegális, amit csinál, de azzal számol, hogy kifizeti a büntetést, és utólag törvényesíti az építkezést, mert – bár hosszas eljárás – bizonyos esetekben ez lehetséges” – fogalmazott a sajtószóvivő. Hozzátette, vannak az építkezési engedély kijátszásáról szóló városi legendák is, mint például az, amely szerint ha az ember nem önt alapot a háznak, hanem cölöpökre építi, akkor nem kell engedély – említette az egyik ilyen tévhitet Zörgő Noémi. Ennek semmiféle jogalapja nincs, tette hozzá, és azt is figyelembe kell venni, hogy
Ezt Pálfi Attila, a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség építésfelügyeleti biztosa is megerősítette, aki elmondta, hogy építkezéseknél mindenekelőtt figyelembe kell venni az 1991-ből származó 50-es számú törvény előírásait, amelynek értelmében minden szerkezeti változással járó munkálat (például építkezés, bontás, újraépítés, átépítés, területrendezés, bővítés) engedélyköteles.
– közölte a biztos.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tavaly 342 ellenőrzést végeztek építkezéseknél a helyi rendőrök, amelyek során 46 kihágást észleltek; ténymegállapító, valamint büntető jegyzőkönyvet állítottak ki 223 ezer lej összértékben – közölte lapunkkal Pálfi Attila. Negyvenegy esetben nem volt érvényes építkezési engedély, további öt esetben pedig Székelyudvarhely műemlékvédelmi zónájában végeztek illegális építkezéseket. Ez utóbbiak már bűncselekménynek minősülnek, ezért a munkálatokat leállították, és továbbították az ügyet az állami rendőrségnek, hogy az érvényben lévő jogszabályok értelmében járjanak el. Pálfi Attilától megtudtuk azt is, hogy
Ilyen építési helyszíneket is azonosítottak; a munkálatokat leállították, ténymegállapító és büntető jegyzőkönyveket állítottak ki összesen ötezer lej értékben, valamint előírták az építkezések „legalitásba lépésének elindítását”. Pálfi Attila továbbá elmondta: az idei építkezési szezon alig indult el, máris négy esetben találtak szabálytalanságokat, és tízezer lej összértékben állítottak ki jegyzőkönyveket.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Szintén 2021-ben a város területén három, úgynevezett informális letelepülési helyszínt azonosítottak be és térképeztek fel a helyi rendőrök. Ezek jórészt a Termés és Éltetőkút utcákban, valamint a Budvár-negyedben az évek során létesült, összesen mintegy 600 hátrányos helyzetű személyt érintő, kiterjedtebb építkezések, közel 120 illegális épülettel. A helyszínek felszámolása és a problémamegoldás nagyon komplex és nehéz folyamat, ismerte el Pálfi, hiszen nemcsak jogi, hanem szociális kérdés is ezek jogviszonyának tisztázása. A folyamatban lévő illegális építkezéseket leállították, és – amennyiben utólag nem törvényesítik azokat –, le fogják bontani, tette hozzá az építésfelügyeleti biztos.
Az építkezések törvényes módon történő lebonyolításához az első lépés az urbanisztikai bizonylat kiváltása, amelyet Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának 130-as számú irodájában lehet igényelni. Ez az irat nem egyenértékű az építkezési engedéllyel, és önmagában nem jogosít fel a munkálatok megkezdésére. Pálfi Attila arra figyelmeztet, hogy
Azok a természetes (magán-) vagy jogi személyek, akik nem az említett törvény előírásai szerint járnak el, kihágást követnek el, és ezertől százezer lejig terjedő pénzbírsággal büntethetők. Ugyanakkor az építkezési munkálatok leállítására számíthatnak, és azokat majd csak az építési munkálatok törvényesítését követően, az építési engedély kibocsátása után folytathatják.
Valóban van esetenként arra is megoldás, hogy utólag törvényes keretek közé kerüljön az adott építkezési folyamat, ellenben ilyenkor nemcsak ugyanazt a tervdokumentációt kell összeállítani, mint alapesetben, hanem tűzvédelmi és statikai szaktanulmányt is kell készíttetni az elvégzett munkálatokra, ami növeli az engedélyezési költségeket, valamint a dokumentáció elkészítéséhez szükséges időt is – részletezte Pálfi. Fontos tudni továbbá, hogy
(felszólítás, románul avertisment). A kiszabott büntetést 15 napon belül ki kell fizetni, majd ezt követően elindítani a legalitásba lépési folyamatot – tette hozzá Pálfi Attila.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
szóljon hozzá!