Az ötödik osztályt megkezdő diákok 14 százaléka nem fejezte be az általános iskolát

Az első helyen álló nagygalambfalvi tanintézetben a 25-ből 10, a második helyre sorolt balánbányaiban a 47-ből 20, a harmadikként listázott újtusnádi iskolában a 33-ból 17 diák maradt nyolcadik osztály végére az általános iskola felső tagozatát négy évvel korábban megkezdő ötödikesekből.

Összességében azonban kisebb – 14,05 százalékos – volt a lemorzsolódás az említett évfolyamon megyeszerte,

Az iskolát azonban hosszabb-rövidebb ideig összesen 3625 diák látogatta a vizsgált időszakban. A legnagyobb csökkenést ötödik, illetve nyolcadik osztály után mérték, többségükben vidéki tanintézetekben, a városiak között elvétve olyan is akad, ahol 1–2-vel még nőtt is a diáklétszám. A jelentés készítői megjegyzik, hogy néhány településen,

Általánosítani azonban nem szabad – hangsúlyozta lapunknak Bartolf Hedwig tanfelügyelő –, ugyanis

Az viszont kijelenthető, hogy a hátrányos körülmények között élő, elmaradottabb társadalmi rétegekbe tartozó családok gyerekei körében gyakoribb az iskolaelhagyás, és ennek leggyakoribb oka a szülők külföldi munkavállalása – mutatott rá a tanfelügyelő. A vizsgált időszakban lemorzsolódott diákok azonban nem mind iskolaelhagyókként kerültek nyilvántartásba – noha nyolcadik osztály végén a hányaduk majdnem 50 százalékos volt –,

Megoszlásukat tekintve 119-en az elemi (1–4.) osztályokból maradtak ki, 207-en 5–8. osztályból, 95-en a középiskolai, 74-en a szakiskolai, 9-en pedig a posztlíceumi oktatásból. Élőhely szerinti bontásban vidéken majdnem kétszer akkora az iskolaelhagyás mértéke, mint városi környezetben:

Az 504 tanuló közül mindössze 34-et tudtak visszaintegrálni az oktatási rendszerbe a pedagógusok. Ezek az adatok az országos helyzetet tükrözik, vannak megyék, ahol jobbak az eredmények, máshol rosszabbak, mint Hargita megyében – mondta a jelentésről a tanfelügyelő.

„A legtöbb esetben nem maga a gyerek tehet róla, hanem a körülmények. Merthogy a családok jönnek-mennek, nomád életet élnek, egyik évben az egyik megyében, a másikban már egy másikban vannak. Elmennek alkalmi munkára, viszik a családot, majd visszahozzák, de ha például májusban térnek vissza, akkor már csak egy hónap van hátra a tanévből, ezért nem lehet beírni a gyereket az iskolába. Van olyan, aki megbukott háromszor-négyszer egymás után, érzi, hogy már nem tudja követni az iskolai rendszert, és előbb-utóbb kimarad, mert addigra korban már négy-öt évvel meghaladja osztálytársait.

– említette meg a lemorzsolódás egy másik jelentős okát Bartolf Hedwig, hozzáfűzve, hogy ilyenkor

„Ha tudomásunkra jutnak ilyen esetek, akkor az iskolából értesítik a rendőrséget és a polgármesteri hivatal szociális osztályát, ha a család elhanyagolja őket, akkor szólnak a gyermekvédelemnek is, tehát nem arról van szó, hogy nekünk mindegy, hogy itt vannak vagy sem ezek a gyerekek, viszont tanfelügyelőségként nem sokat tudunk tenni azon kívül, hogy próbálunk tanácsokat adni az iskoláknak, ott pedig sokszor csak nagy erőfeszítések árán tudnak egy-két diákot visszatéríteni” – fogalmazott a nehézségekről a tanfelügyelő. Megjegyezte azonban, hogy mint az adatokból is kitűnik,

Ami viszont mégis reményt ad számukra, hogy a lemorzsolódók egy része évekkel később beiratkozik a második esély program keretében biztosított felzárkóztató oktatásba.

Javaslatok

Az 5–8. osztályosok lemorzsolódását vizsgáló jelentésben javaslatokat is megfogalmaznak a tanfelügyelőség munkatársai a helyzet javítása érdekében. Iskolai tanácsadókat kellene alkalmazni azokba a tanintézetekbe, ahol sok a roma nemzetiségű gyerek, akik a szülőket is felvilágosítják az oktatás szerepéről és fontosságáról.

kevésbé veszélyezteti majd a szegénység és a bűnözés, mutat rá a jelentés, amely a meleg ebéd program kiterjesztésének fontosságára is kitér. A rendőrség bevonásának szükségességét is hangsúlyozzák azokban az esetekben, amikor egyes szülők az iskolába járatás helyett az utcára küldik gyerekeiket koldulni. Hangsúlyozzák ugyanakkor azt is, elengedhetetlen lenne, hogy külföldre történő elutazásuk előtt, illetve visszatérésükkor a szülők keressék fel gyerekük iskoláját, hogy a pedagógusok tudjanak időben arról, ha diákjuk életkörülményei megváltoznak.