
Telt ház fogadta a Bánk bánt Marosvásárhelyen
Fotó: Haáz Vince
Neves erdélyi és magyarországi művészek, illetve zenészek tolmácsolásában láthatta a marosvásárhelyi közönség Erkel Ferenc Bánk bán című operáját szerda este a Kultúrpalota nagytermében. A magyar kultúra napjának tiszteletére szervezett előadás előtt, a felvezető szónoklatok közben elhangzott, Marosvásárhely a folytonosság, a kitartás jelképe, ahol kősziklaként őrzik a magyarság múltját és örökségét.
2020. január 22., 21:152020. január 22., 21:15
2020. január 22., 22:082020. január 22., 22:08
Harmadik alkalommal szervezett nagyszabású rendezvényt a magyar kultúra napjának tiszteletére Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa a Maros megyei önkormányzattal. Szerda este hét órától Erkel Ferenc háromfelvonásos operája, a Katona József által jegyzett Bánk bán csendült fel a Kultúrpalota nagyszínpadán.
Mielőtt még az előadás elkezdődött volna Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja köszöntötte a jelenlévőket. Többek között a kultúra identitásmegőrző szerepéről beszélt, kiemelve, hogy
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki ünnepi szónoklatában arról a kulturális örökségről beszélt, amelyet nem lehet elvenni a magyarságtól. Úgy fogalmazott, hogy ez a nap nemcsak a naptárban, de minden magyar ember szívében piros betűs ünnep, hiszen ezen a napon született meg a nemzeti himnusz, amely bárhol is hangzik el a nagyvilágban, ahol magyar közösség él, ott az összetartozás érzetét erősíti.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára
Fotó: Haáz Vince
A politikus felidézte, hogy a 19. század a nemzeti törekvések évszázada volt, amelyet Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Arany János, Katona József neve fémjelez. Jelképesnek nevezte a szónok azt is, hogy a Himnusz születésnapján Erkel Ferenc operáját Marosvásárhelyen adják elő abban a palotában, amelynek homlokzatán a Bánk bán egy-egy jelenete is megtalálható, és amelynek üvegablakia egyikén Erkel portréja is látható.
– hangsúlyozta a politikus, aki Marosvásárhelyt a folytonosság, kitartás jelképének nevezte, ahol kősziklaként őrzik a múltat és az örökséget.
Az előadás bevételét a szervezők idén is a székelyföldi művészeti oktatás javára ajánlják fel
Fotó: Haáz Vince
Erkel Ferenc operáját, a Bánk bánt neves erdélyi és magyarországi művészek, illetve zenészek tolmácsolásában láthatta a közönség. Fellépett Molnár Levente, Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, bariton; Pánczél Éva, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett énekes és Röser Orsolya Hajnalka, a Magyar Állami Operaház szopránja. Vezényelt a Virtuózokból ismert Szüts Apor zeneszerző, karmester és zongoraművész. A darabot színpadra rendezte Novák Péter, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett színész, énekes, szövegíró, zeneszerző és műsorvezető. A produkciót a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekara és kórusa kísérte.
A magyar kultúra napja
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeli a világ magyarsága január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!