
Telt ház fogadta a Bánk bánt Marosvásárhelyen
Fotó: Haáz Vince
Neves erdélyi és magyarországi művészek, illetve zenészek tolmácsolásában láthatta a marosvásárhelyi közönség Erkel Ferenc Bánk bán című operáját szerda este a Kultúrpalota nagytermében. A magyar kultúra napjának tiszteletére szervezett előadás előtt, a felvezető szónoklatok közben elhangzott, Marosvásárhely a folytonosság, a kitartás jelképe, ahol kősziklaként őrzik a magyarság múltját és örökségét.
2020. január 22., 21:152020. január 22., 21:15
2020. január 22., 22:082020. január 22., 22:08
Harmadik alkalommal szervezett nagyszabású rendezvényt a magyar kultúra napjának tiszteletére Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa a Maros megyei önkormányzattal. Szerda este hét órától Erkel Ferenc háromfelvonásos operája, a Katona József által jegyzett Bánk bán csendült fel a Kultúrpalota nagyszínpadán.
Mielőtt még az előadás elkezdődött volna Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja köszöntötte a jelenlévőket. Többek között a kultúra identitásmegőrző szerepéről beszélt, kiemelve, hogy
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki ünnepi szónoklatában arról a kulturális örökségről beszélt, amelyet nem lehet elvenni a magyarságtól. Úgy fogalmazott, hogy ez a nap nemcsak a naptárban, de minden magyar ember szívében piros betűs ünnep, hiszen ezen a napon született meg a nemzeti himnusz, amely bárhol is hangzik el a nagyvilágban, ahol magyar közösség él, ott az összetartozás érzetét erősíti.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára
Fotó: Haáz Vince
A politikus felidézte, hogy a 19. század a nemzeti törekvések évszázada volt, amelyet Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Arany János, Katona József neve fémjelez. Jelképesnek nevezte a szónok azt is, hogy a Himnusz születésnapján Erkel Ferenc operáját Marosvásárhelyen adják elő abban a palotában, amelynek homlokzatán a Bánk bán egy-egy jelenete is megtalálható, és amelynek üvegablakia egyikén Erkel portréja is látható.
– hangsúlyozta a politikus, aki Marosvásárhelyt a folytonosság, kitartás jelképének nevezte, ahol kősziklaként őrzik a múltat és az örökséget.
Az előadás bevételét a szervezők idén is a székelyföldi művészeti oktatás javára ajánlják fel
Fotó: Haáz Vince
Erkel Ferenc operáját, a Bánk bánt neves erdélyi és magyarországi művészek, illetve zenészek tolmácsolásában láthatta a közönség. Fellépett Molnár Levente, Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, bariton; Pánczél Éva, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett énekes és Röser Orsolya Hajnalka, a Magyar Állami Operaház szopránja. Vezényelt a Virtuózokból ismert Szüts Apor zeneszerző, karmester és zongoraművész. A darabot színpadra rendezte Novák Péter, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett színész, énekes, szövegíró, zeneszerző és műsorvezető. A produkciót a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekara és kórusa kísérte.
A magyar kultúra napja
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeli a világ magyarsága január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!