
Telt ház fogadta a Bánk bánt Marosvásárhelyen
Fotó: Haáz Vince
Neves erdélyi és magyarországi művészek, illetve zenészek tolmácsolásában láthatta a marosvásárhelyi közönség Erkel Ferenc Bánk bán című operáját szerda este a Kultúrpalota nagytermében. A magyar kultúra napjának tiszteletére szervezett előadás előtt, a felvezető szónoklatok közben elhangzott, Marosvásárhely a folytonosság, a kitartás jelképe, ahol kősziklaként őrzik a magyarság múltját és örökségét.
2020. január 22., 21:152020. január 22., 21:15
2020. január 22., 22:082020. január 22., 22:08
Harmadik alkalommal szervezett nagyszabású rendezvényt a magyar kultúra napjának tiszteletére Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa a Maros megyei önkormányzattal. Szerda este hét órától Erkel Ferenc háromfelvonásos operája, a Katona József által jegyzett Bánk bán csendült fel a Kultúrpalota nagyszínpadán.
Mielőtt még az előadás elkezdődött volna Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja köszöntötte a jelenlévőket. Többek között a kultúra identitásmegőrző szerepéről beszélt, kiemelve, hogy
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki ünnepi szónoklatában arról a kulturális örökségről beszélt, amelyet nem lehet elvenni a magyarságtól. Úgy fogalmazott, hogy ez a nap nemcsak a naptárban, de minden magyar ember szívében piros betűs ünnep, hiszen ezen a napon született meg a nemzeti himnusz, amely bárhol is hangzik el a nagyvilágban, ahol magyar közösség él, ott az összetartozás érzetét erősíti.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára
Fotó: Haáz Vince
A politikus felidézte, hogy a 19. század a nemzeti törekvések évszázada volt, amelyet Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Arany János, Katona József neve fémjelez. Jelképesnek nevezte a szónok azt is, hogy a Himnusz születésnapján Erkel Ferenc operáját Marosvásárhelyen adják elő abban a palotában, amelynek homlokzatán a Bánk bán egy-egy jelenete is megtalálható, és amelynek üvegablakia egyikén Erkel portréja is látható.
– hangsúlyozta a politikus, aki Marosvásárhelyt a folytonosság, kitartás jelképének nevezte, ahol kősziklaként őrzik a múltat és az örökséget.
Az előadás bevételét a szervezők idén is a székelyföldi művészeti oktatás javára ajánlják fel
Fotó: Haáz Vince
Erkel Ferenc operáját, a Bánk bánt neves erdélyi és magyarországi művészek, illetve zenészek tolmácsolásában láthatta a közönség. Fellépett Molnár Levente, Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, bariton; Pánczél Éva, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett énekes és Röser Orsolya Hajnalka, a Magyar Állami Operaház szopránja. Vezényelt a Virtuózokból ismert Szüts Apor zeneszerző, karmester és zongoraművész. A darabot színpadra rendezte Novák Péter, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett színész, énekes, szövegíró, zeneszerző és műsorvezető. A produkciót a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekara és kórusa kísérte.
A magyar kultúra napja
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeli a világ magyarsága január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
szóljon hozzá!