Márton Huba Zoltán egy kalapáccsal hármat koppintott a fára – ezért is nevezik Fakoppnak a módszert
Fotó: Boda L. Gergely
Lehetőség lesz arra, hogy a marosvásárhelyi Vársétány ostorfáit egyenként megvizsgálják és döntsenek sorsukról. Ám az már most biztos, hogy a fák életképesek, nem betegek, csupán néhány van köztük, amelyet – esetleg – ki kellene vágni.
2017. május 08., 12:552017. május 08., 12:55
A kérdés csak az, hogy az önkormányzat hajlandó lesz-e megrendelni a vizsgálatot, és figyelembe is venni a tudományos felmérés eredményeit.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által szervezett első Nemzetközi Kertészeti Kiállítás és Vásár programjának egyik fontosnak tartott rendezvénye az volt, amelyet a Rhododendron természet-és környezetvédelmi szervezet felkérésére szerveztek a volt Bethlen Gábor sétányon. A magyarországi Faápolók Egyesületének elnöke, Lukács Zoltán okleveles kertészmérnök és a Sapientia EMTE végzőse, Márton Huba Zoltán bemutatták a Fakopp nevű mérőműszert, amellyel az idős fák állapotát lehet csaknem százszázalékos biztonsággal felmérni, s
Lukács Zoltán elmondta, az Észak-Amerikából származó ostorfa (Celtis occidentalis) mára már az egyik leggyakoribb növény a fasorokban. A települések megváltozott természeti adottságait jelenleg legjobban tűrő fafajta alkotja Marosvásárhelyen talán már egyetlen, 105 éve ültetett utolsó fasort (a városi fákat két csoportba sorolják – sorfák és parkfák), ezért is fontos ismerni az azt alkotó még álló 109 ostorfa állapotát.
De mi is a helyzet a bulevárdi fákkal? Kiválasztották a szemre legbetegebbnek tűnőt (a vár kapujával szemben), amelyen látható egy szakszerűtlen csonkolás után keletkezett odvasság, és azt vizsgálták meg szombaton. A fa kérgébe körös-körül érzékelőket helyeztek el, amelyek egymással és egy számítógéppel vannak összekapcsolva. Egy kalapáccsal hármat koppintanak (ezért nevezték el Fakoppnak a műszert) egyik-egyik érzékelőre, az hullámokat gerjeszt, amelyek a fa szövetében terjednek tovább a következő érzékelőig. Ha a hullám útjába beteg (odvas) rész kerül, ott a hullám nem terjed tovább, vagy lassabban, nagyobb kerülővel, s ezt érzékeli és dolgozza fel a számítógép programja. Amit aztán egy táblázatba foglal, de meg lehet jeleníteni grafikailag is, mint a fa törzsének keresztmetszete, amin külön szinekkel jelenik meg az egészséges rész, meg az odvasság.
– mondta el Lukács Zoltán. Következésképpen nem kell kivágni, viszont kezelni kell. Ez úgy történik, hogy a fa odvát szárazzá teszik, hogy ne növekedjen tovább a szövet nélküli rész. Tehát a látszólag tönkrement, odvas fa nem veszélyes az emberekre, járművekre nézve, ha van egy 20 százalékos ép szövetű gyűrű a törzsben. A műszer ennél a fánál jóval kisebb méretű odvasodást jelzett, tehát a fa vidáman élhet tovább – és anélkül, hogy veszélyhelyzetet teremtene –, ha a megfelelő kezelést alkalmazzák, mondta el az okleveles kertészmérnök.
Fotó: Boda L. Gergely
A városi környezetben levő fasorok esetében a nagy veszélyt a törzs törése képezi. A kitörő fák emberekre, járművekre eshetnek, akár tragédiát, vagy súlyos sérüléseket, nagy anyagi károkat okozva. Ezt a veszélyt a műszer egy 200 százalékos biztonsági fokozaton jelzi – mondta el Lukács Zoltán. A programot úgy készítették el, hogy 120 km/órás sebességű szélnek megfelelő körülményeket mér. Ha a műszer 150 százalékos biztonságot jelez, a fa nem jelent veszélyt. Ha 140-re vagy az alá esik, akkor jelez veszélyt a műszer. De még ebben az esetben is kellő kezeléssel, ápolással meg lehet menteni a fát.
– mondta a szakember. A műszer képes arra is, hogy elkészítse a biztonságos koronaalakot, amit a fát ápolóknak „csak le kell másolniuk a megjelenített modellről”. Ez azt jelenti, hogy a koronázatot úgy kell megmetszeni, kisebbre alakítani, hogy a szél ne tudjon belekapaszkodni, mert akkor nem is tudja kitörni. Más a helyzet a parkfáknál – mondta el Lukács – de azokra is van műszeres mérési lehetőség. Ott a gyökérzet tartóképességét, egyensúlyteremtő állapotát mérik.
Ezt a műszert 15 évvel ezelőtt készítették el Magyarországon, azóta folyamatosan fejlesztette, tökéletesítette Dívos Ferenc. Már világbajnokságot is tartanak a Fakopp-műszerekkel. A megengedett hibalehetőség ott tíz százalék, mert végül is élő szervezetekről van szó.
Amióta pedig ezt a szerkezetet rendeltetésszerűen használják Magyarországon – s ez hét-nyolc évet jelent –, még egyszer sem hibáztak. Rövidesen, állítólag egy hónap múlva, Vásárhelynek is lesz Fakoppja, a magyarországiak jóvoltából. Azt a mostani bemutatón a számítógépes műszert kezelő Márton Huba Zoltán fogja használni. Lehetőség nyílik arra, hogy a Vársétánynak mind a 109 megmaradt ostorfáját egyenként bevizsgálják.
A most mért, laikus szemlélő szemszögéből kivágandó fáról kiderült: 14 százalékot tesz ki az odvasodott rész, az ép szövet következésképpen 86 százalék, ami a megengedettnek elfogadott 20 százaléknak több mint nyolcszorosa, a fa tehát a műszer szerint életre ítéltetik.
A huszonnégy helyett mindössze tizenkét tanácsosjelölttel vesz részt a június 9-i helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) székelyudvarhelyi szervezete, amelynek polgármesterjelöltje Ember Attila.
Május elseje sem járt le közúti szabályszegések és büntetések nélkül Maroshévízen. A közlekedésrendészek több mint 30 ezer lej összegben szabtak ki bírságot és 17 vezetői engedélyt függesztettek fel, javarészt gyorshajtás miatt.
Elhunyt Gavril Cadariu rendező, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház igazgatója, aki több mint 25 éven át szolgálta a marosvásárhelyi színházat.
Ciklon Glob néven kereskedést működtettek, majd pecséteket, névjegykártyákat, mappákat kezdtek gyártani. A Top Invest kiadói, nyomdaipari és reklámipari vállalkozás tulajdonosaival, Kozma Katival és Kozma Ernővel beszélgettünk az elmúlt három évtizedről.
Medve jelenlétéről értesítették a Farkaslaka községieket szerda este a Ro-Alert rendszeren keresztül, ezúttal Kisfaludban látták a vadat.
A holokauszt áldozataira emlékeznek deportálásuk 80. évfordulóján Székelyudvarhelyen csütörtökön és pénteken.
Májust sokan az év legszebb hónapjának tarják, de azért érhetnek meglepetések. Lehet, hogy pár héttel tényleg előrébb tart a természet a megszokotthoz képest, de április utolsó két hetének időjárását figyelembe véve még ne tegyük el végleg a meleg ruhát.
Közfelháborodást váltott ki, hogy majdnem tehetetlenek a Nyikómalomfalvát többször meglátogató medvék miatt, ráadásul többek félnek saját portájukon, főleg szürkületben és az esti, éjszakai órákban.
Két medvebocs és egy anyamedve miatt riasztották a Siménfalva községieket szerda délután a Ro-Alert rendszeren keresztül, felhívva a figyelmet, hogy kerülni kell a környéket.
A Tánc világnapját háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték Csíkszeredában, a táncnapok záróakkordja pedig a Moving Stories című dokumentumfilm volt, amit a Csíki Moziban vetítettek le az érdeklődőknek.
szóljon hozzá!