Az iszlám sokszínűsége Európában: a háború vagy béke vallása?

Tényekről és tévhitekről beszélgettek a Mathias Corvinus Collegium eseményén •  Fotó: Tuchiluș Alex

Tényekről és tévhitekről beszélgettek a Mathias Corvinus Collegium eseményén

Fotó: Tuchiluș Alex

A világ második legtöbb hívet számláló vallása körül számos tévképzet kering. Sayfo Omar Ádám, az MCC Migrációkutató Intézetének kutatási igazgatója előadásában az iszlám, az európai muszlimok integrációja és a terrorizmus témáját járta körül.

Farkas Orsolya

2025. április 12., 20:312025. április 12., 20:31

A világon 1,7 milliárd, Európában 25 millió muszlim él, éppen ezért az iszlám vallás megismerése, megértése az európai ember számára is egyre fontosabbá válik. Sayfo Omar Ádám előadásában objektíven, ugyanakkor tabuk nélkül beszélt a vallásról, a körülötte keringő félelmekről és valóságról.

Az iszlám keletkezése

Az iszlám vallás a 7. században, az Arab-félszigeten, Mekkában született. Mohamed az iszlám tanait a kezdetekben a szegény sorsú emberek, rabszolgák körében kezdte terjeszteni. A vagyonosok nyomására Mekkát rövidesen el kellett hagynia a híveivel együtt, végül az iszlám nemzetet Medina városában alapította meg. Eredendően az iszlámnak három jogforrása van:

  1. a korán,

  2. a Mohamed próféta cselekedeteit, hagyományait összegyűjtő hadísz,

  3. valamint a közmegegyezés, vagyis a nagy vallástudók véleményének elfogadása.

Az iszlám ma három kontinensre terjedt ki: Ázsiában, Európa balkáni részén és Afrikában van jelen, de a muszlimokat megosztja a nemzetiség, etnikum, társadalmi osztály és a vérségi leszármazás. Nagy többségük, körülbelül 80 százalékuk a szunnita iszlám követője, a bevándorlók legnagyobb része is az. A többiek a síita irányzatot képviselik, amelynek központja Irán. Utóbbi a régi perzsa hagyományokat vitte tovább.

A háború vagy a béke vallása?

Sayfo Omár rámutatott: az iszlám a vallási tanoknak és kulturális sajátosságoknak az összessége, de

nem egyenlő az iszlamizmussal, ami a politikai mozgalmat jelöli.

A nyugatellenes iszlamizmus a 20. századra vezethető vissza, az irányzat képviselői azonban nem vallástudók, hanem tanárok, újságírók voltak. Az iszlamista mozgalmak elsősorban válsághelyzetekben lévő államokban nyernek teret.

A szakértő szerint a bevándorló, eltérő etnikumú és társadalmi hátterű muszlimok természete és kultúrája különbözik, ebből adódóan nagyon gyakori az egymás közötti konfliktus. Nagyobb probléma, hogy a szunnita irányzatnak nincs központi vallási autoritása. „Azok az iszlamista gondolkodók, akik a saját országaikból elkényszerültek menekülni, mert ott elsősorban a saját elitjükkel, saját társadalmaikkal kerültek összetűzésbe, Európába érkezve szabadon tudták terjeszteni a tanaikat” – érvelt az előadó.

Sayfo Omar Ádám a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központban is előadott •  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Sayfo Omar Ádám a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központban is előadott

Fotó: Tuchiluș Alex

A terrortámadások „muszlim problémává” váltak Európában, és ez gyakran az identitásválságban szenvedő, korábban is deviáns személyekhez, főként otthonról elvándorló fiatalokhoz vezethető vissza, akik új vallásideológiát keresnek maguknak. „Ennek a valóságát látjuk Európában. Tehát azok a bevándorlásellenes erők,

Idézet
akik azt mondják, hogy az iszlám kockázatot jelent, nem járnak messze a valóságtól,

viszont a téma azért összetettebb annál, hogy a muszlimok párhuzamos társadalmat építenek” – szögezte le, hozzátéve, hogy vannak, akik egyénként is be tudnak illeszkedni az európai társadalomba, mások szükségszerűen a sajátjaikat fogják keresni.

Bodor Loránd, az MCC Fiatal Tehetség Program Világvallások című kurzusának oktatója beszélgetett a kutatóval •  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Bodor Loránd, az MCC Fiatal Tehetség Program Világvallások című kurzusának oktatója beszélgetett a kutatóval

Fotó: Tuchiluș Alex

„A háború vagy a béke vallása az iszlám? A muszlimok persze azt mondják, hogy a békéé, akik nem szimpatizálnak az iszlámmal, azt mondják, hogy a háborúé. Nekem az a személyes véleményem, hogy mindkettőé. Tehát

  • amikor minden rendben van, akkor a béke vallása,

  • amikor van valami válság – anyagi vagy identitásbeli válság, például most, az Európába bevándorló közegekben –, akkor a háborúnak a vallásává tud válni”

– zárta az előadást Sayfo Omar.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 13., vasárnap

Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is folytatódik a tavaszi nagytakarítás

Az esőzések és fagyok után hétfőtől két székelyföldi városban is folytatódik a tavaszi portalanítás. Az új programot a Facebook-oldalukon osztották meg az önkormányzatok.

Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is folytatódik a tavaszi nagytakarítás
2025. április 13., vasárnap

Még mindig keresik a pénteken eltűnt háromszéki lányt

Harmadik napja keresi a rendőrség a 16 éves, kézdivásárhelyi születésű Koncz Anita Alexát. A fiatal lányt pénteken reggel látták utoljára Sepsiszentgyörgyön.

Még mindig keresik a pénteken eltűnt háromszéki lányt
2025. április 13., vasárnap

Történet a töviskorona mögött | Passió

Nagypénteken mutatjuk be a csíkszentkirályi egyházközség összefogásával készült Passió filmet – egy különleges alkotást, amely a hit erejéből és a közösség elkötelezettségéből született.

Történet a töviskorona mögött | Passió
Történet a töviskorona mögött | Passió
2025. április 13., vasárnap

Történet a töviskorona mögött | Passió

2025. április 13., vasárnap

Ilyen profin mászik át egy mackó a drótkerítésen – videó

Videóra vette egy arra járó autós Kolibicán, amint egy medvebocs az út szélén szalad, majd félelmében gyorsan átmászik az út menti drótkerítésen.

Ilyen profin mászik át egy mackó a drótkerítésen – videó
2025. április 13., vasárnap

Ma már két földrengés volt: egy éjjel, egy reggel

Már két földrengés is volt vasárnap, az erősebb az éjjeli órákban, a gyengébb a reggeli időszakban.

Ma már két földrengés volt: egy éjjel, egy reggel
2025. április 13., vasárnap

Virágvasárnap: Isten meglátogatott minket

Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezünk, de jó lenne arra is odafigyelnünk, hogy mi az ünnep valódi lényege – vélekedik Bukovinszky Csáki Tünde református lelkész, akivel a virágvasárnapi konfirmációról is beszélgettünk.

Virágvasárnap: Isten meglátogatott minket
Virágvasárnap: Isten meglátogatott minket
2025. április 13., vasárnap

Virágvasárnap: Isten meglátogatott minket

2025. április 13., vasárnap

Hó után szaharai por? Videón mutatják, mi és hogyan érkezik

Nagyobb koncentrációban érkezik szaharai por a Kárpát-medence fölé, így újabb meglepetésben lehet részünk az elkövetkező napokban.

Hó után szaharai por? Videón mutatják, mi és hogyan érkezik
2025. április 12., szombat

Tudás és művészet tartja elevenen Kőrösi Csoma Sándor emlékét

A Kőrösi Csoma Sándor emlékére idén 35. alkalommal megszervezett Csoma-napok apropóján a magyar utazóról elnevezett kovásznai emlékközpont két értékes alkotással gazdagodott.

Tudás és művészet tartja elevenen Kőrösi Csoma Sándor emlékét
2025. április 12., szombat

Száj- és körömfájás: a behozatali tilalom egy része csak a fertőzött zónákra érvényes

A korábban közölt hírekkel ellentétben nem egész Magyarországról, hanem csak a fertőzéssel érintett régiókból tilos az állati eredetű termékek Romániába való behozatala – hívta fel a Székelyhon olvasóinak figyelmét Tánczos Barna.

Száj- és körömfájás: a behozatali tilalom egy része csak a fertőzött zónákra érvényes
2025. április 12., szombat

Aki a magánszektorra is kiterjesztené az üdülési utalványokat

A fejlődés elleni gazdasági bűncselekménynek nevezte szombaton a Romániai Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke a közalkalmazottaknak járó üdülési utalványok értékének megfelezését.

Aki a magánszektorra is kiterjesztené az üdülési utalványokat