Tényekről és tévhitekről beszélgettek a Mathias Corvinus Collegium eseményén
Fotó: Tuchiluș Alex
A világ második legtöbb hívet számláló vallása körül számos tévképzet kering. Sayfo Omar Ádám, az MCC Migrációkutató Intézetének kutatási igazgatója előadásában az iszlám, az európai muszlimok integrációja és a terrorizmus témáját járta körül.
2025. április 12., 20:312025. április 12., 20:31
A világon 1,7 milliárd, Európában 25 millió muszlim él, éppen ezért az iszlám vallás megismerése, megértése az európai ember számára is egyre fontosabbá válik. Sayfo Omar Ádám előadásában objektíven, ugyanakkor tabuk nélkül beszélt a vallásról, a körülötte keringő félelmekről és valóságról.
Az iszlám vallás a 7. században, az Arab-félszigeten, Mekkában született. Mohamed az iszlám tanait a kezdetekben a szegény sorsú emberek, rabszolgák körében kezdte terjeszteni. A vagyonosok nyomására Mekkát rövidesen el kellett hagynia a híveivel együtt, végül az iszlám nemzetet Medina városában alapította meg. Eredendően az iszlámnak három jogforrása van:
a korán,
a Mohamed próféta cselekedeteit, hagyományait összegyűjtő hadísz,
valamint a közmegegyezés, vagyis a nagy vallástudók véleményének elfogadása.
Az iszlám ma három kontinensre terjedt ki: Ázsiában, Európa balkáni részén és Afrikában van jelen, de a muszlimokat megosztja a nemzetiség, etnikum, társadalmi osztály és a vérségi leszármazás. Nagy többségük, körülbelül 80 százalékuk a szunnita iszlám követője, a bevándorlók legnagyobb része is az. A többiek a síita irányzatot képviselik, amelynek központja Irán. Utóbbi a régi perzsa hagyományokat vitte tovább.
Sayfo Omár rámutatott: az iszlám a vallási tanoknak és kulturális sajátosságoknak az összessége, de
A nyugatellenes iszlamizmus a 20. századra vezethető vissza, az irányzat képviselői azonban nem vallástudók, hanem tanárok, újságírók voltak. Az iszlamista mozgalmak elsősorban válsághelyzetekben lévő államokban nyernek teret.
A szakértő szerint a bevándorló, eltérő etnikumú és társadalmi hátterű muszlimok természete és kultúrája különbözik, ebből adódóan nagyon gyakori az egymás közötti konfliktus. Nagyobb probléma, hogy a szunnita irányzatnak nincs központi vallási autoritása. „Azok az iszlamista gondolkodók, akik a saját országaikból elkényszerültek menekülni, mert ott elsősorban a saját elitjükkel, saját társadalmaikkal kerültek összetűzésbe, Európába érkezve szabadon tudták terjeszteni a tanaikat” – érvelt az előadó.
Sayfo Omar Ádám a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központban is előadott
Fotó: Tuchiluș Alex
A terrortámadások „muszlim problémává” váltak Európában, és ez gyakran az identitásválságban szenvedő, korábban is deviáns személyekhez, főként otthonról elvándorló fiatalokhoz vezethető vissza, akik új vallásideológiát keresnek maguknak. „Ennek a valóságát látjuk Európában. Tehát azok a bevándorlásellenes erők,
viszont a téma azért összetettebb annál, hogy a muszlimok párhuzamos társadalmat építenek” – szögezte le, hozzátéve, hogy vannak, akik egyénként is be tudnak illeszkedni az európai társadalomba, mások szükségszerűen a sajátjaikat fogják keresni.
Bodor Loránd, az MCC Fiatal Tehetség Program Világvallások című kurzusának oktatója beszélgetett a kutatóval
Fotó: Tuchiluș Alex
„A háború vagy a béke vallása az iszlám? A muszlimok persze azt mondják, hogy a békéé, akik nem szimpatizálnak az iszlámmal, azt mondják, hogy a háborúé. Nekem az a személyes véleményem, hogy mindkettőé. Tehát
amikor minden rendben van, akkor a béke vallása,
amikor van valami válság – anyagi vagy identitásbeli válság, például most, az Európába bevándorló közegekben –, akkor a háborúnak a vallásává tud válni”
– zárta az előadást Sayfo Omar.
Florin Manole munkaügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján ismertette a Szociáldemokrata Párt (PSD) gazdaságélénkítő javaslatait a munkaügy területén.
Életét vesztette egy 66 éves férfi a resicabányai megyei kórház területén. A páciens vélhetően leesett a lépcsőn, miután annak egyik foka beszakadt a súlya alatt. A rendőrség kivizsgálást indított.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – ismerte el hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
A diákok november 20-án kapják kézhez a szeptemberi és októberi ösztöndíjat. A dokumentumokat október 2-áig kell leadni az iskolák titkárságán. Idén azonban a tantárgyversenyeken jól teljesítőknek már nem jár a motiváló ösztöndíj.
A szaktárca szerint máris érezhető a tanügy átszervezésének „pozitív hatása az oktatási rendszerre”, és a továbbiakban arra törekednek, hogy a tanárokat minél kevesebb bürokratikus-adminisztratív tevékenységgel terheljék.
Egy kis pluszra tehetnek szert utalvány formájában azok a vásárlók, akik bekapcsolódnak a Lidl legfrissebb kampányába.
Több ezer közigazgatási alkalmazott tüntet hétfőn a fővárosi Victoriei téren a kormány által bejelentett létszámleépítési intézkedések ellen.
Újraindultak hétfőtől Sepsiszentgyörgyön a Lábbusz járatai, idén tíz útvonalon fogják elkísérni a gyerekeket az iskolába. Azok a kisdiákok, akik kitartóan gyűjtik a matricákat, a korábbiaknál is értékesebb ajándékokat vihetnek haza.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tizenötödik alkalommal kerül sor a Brassói Magyar Napokra szeptember közepén. A rendezvénysorozat a hagyományok, a kultúra és a modern zene jegyében kínál változatos programot.
1 hozzászólás