Az iszlám sokszínűsége Európában: a háború vagy béke vallása?

Tényekről és tévhitekről beszélgettek a Mathias Corvinus Collegium eseményén •  Fotó: Tuchiluș Alex

Tényekről és tévhitekről beszélgettek a Mathias Corvinus Collegium eseményén

Fotó: Tuchiluș Alex

A világ második legtöbb hívet számláló vallása körül számos tévképzet kering. Sayfo Omar Ádám, az MCC Migrációkutató Intézetének kutatási igazgatója előadásában az iszlám, az európai muszlimok integrációja és a terrorizmus témáját járta körül.

Farkas Orsolya

2025. április 12., 20:312025. április 12., 20:31

A világon 1,7 milliárd, Európában 25 millió muszlim él, éppen ezért az iszlám vallás megismerése, megértése az európai ember számára is egyre fontosabbá válik. Sayfo Omar Ádám előadásában objektíven, ugyanakkor tabuk nélkül beszélt a vallásról, a körülötte keringő félelmekről és valóságról.

Az iszlám keletkezése

Az iszlám vallás a 7. században, az Arab-félszigeten, Mekkában született. Mohamed az iszlám tanait a kezdetekben a szegény sorsú emberek, rabszolgák körében kezdte terjeszteni. A vagyonosok nyomására Mekkát rövidesen el kellett hagynia a híveivel együtt, végül az iszlám nemzetet Medina városában alapította meg. Eredendően az iszlámnak három jogforrása van:

  1. a korán,

  2. a Mohamed próféta cselekedeteit, hagyományait összegyűjtő hadísz,

  3. valamint a közmegegyezés, vagyis a nagy vallástudók véleményének elfogadása.

Az iszlám ma három kontinensre terjedt ki: Ázsiában, Európa balkáni részén és Afrikában van jelen, de a muszlimokat megosztja a nemzetiség, etnikum, társadalmi osztály és a vérségi leszármazás. Nagy többségük, körülbelül 80 százalékuk a szunnita iszlám követője, a bevándorlók legnagyobb része is az. A többiek a síita irányzatot képviselik, amelynek központja Irán. Utóbbi a régi perzsa hagyományokat vitte tovább.

A háború vagy a béke vallása?

Sayfo Omár rámutatott: az iszlám a vallási tanoknak és kulturális sajátosságoknak az összessége, de

nem egyenlő az iszlamizmussal, ami a politikai mozgalmat jelöli.

A nyugatellenes iszlamizmus a 20. századra vezethető vissza, az irányzat képviselői azonban nem vallástudók, hanem tanárok, újságírók voltak. Az iszlamista mozgalmak elsősorban válsághelyzetekben lévő államokban nyernek teret.

A szakértő szerint a bevándorló, eltérő etnikumú és társadalmi hátterű muszlimok természete és kultúrája különbözik, ebből adódóan nagyon gyakori az egymás közötti konfliktus. Nagyobb probléma, hogy a szunnita irányzatnak nincs központi vallási autoritása. „Azok az iszlamista gondolkodók, akik a saját országaikból elkényszerültek menekülni, mert ott elsősorban a saját elitjükkel, saját társadalmaikkal kerültek összetűzésbe, Európába érkezve szabadon tudták terjeszteni a tanaikat” – érvelt az előadó.

Sayfo Omar Ádám a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központban is előadott •  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Sayfo Omar Ádám a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központban is előadott

Fotó: Tuchiluș Alex

A terrortámadások „muszlim problémává” váltak Európában, és ez gyakran az identitásválságban szenvedő, korábban is deviáns személyekhez, főként otthonról elvándorló fiatalokhoz vezethető vissza, akik új vallásideológiát keresnek maguknak. „Ennek a valóságát látjuk Európában. Tehát azok a bevándorlásellenes erők,

Idézet
akik azt mondják, hogy az iszlám kockázatot jelent, nem járnak messze a valóságtól,

viszont a téma azért összetettebb annál, hogy a muszlimok párhuzamos társadalmat építenek” – szögezte le, hozzátéve, hogy vannak, akik egyénként is be tudnak illeszkedni az európai társadalomba, mások szükségszerűen a sajátjaikat fogják keresni.

Bodor Loránd, az MCC Fiatal Tehetség Program Világvallások című kurzusának oktatója beszélgetett a kutatóval •  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Bodor Loránd, az MCC Fiatal Tehetség Program Világvallások című kurzusának oktatója beszélgetett a kutatóval

Fotó: Tuchiluș Alex

„A háború vagy a béke vallása az iszlám? A muszlimok persze azt mondják, hogy a békéé, akik nem szimpatizálnak az iszlámmal, azt mondják, hogy a háborúé. Nekem az a személyes véleményem, hogy mindkettőé. Tehát

  • amikor minden rendben van, akkor a béke vallása,

  • amikor van valami válság – anyagi vagy identitásbeli válság, például most, az Európába bevándorló közegekben –, akkor a háborúnak a vallásává tud válni”

– zárta az előadást Sayfo Omar.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 15., hétfő

Ezekkel az intézkedésekkel pörgetné fel a gazdaságot a PSD

Florin Manole munkaügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján ismertette a Szociáldemokrata Párt (PSD) gazdaságélénkítő javaslatait a munkaügy területén.

Ezekkel az intézkedésekkel pörgetné fel a gazdaságot a PSD
2025. szeptember 15., hétfő

Meghalt egy páciens, miután vélhetően leesett a kórház beszakadt lépcsőjén – videóval

Életét vesztette egy 66 éves férfi a resicabányai megyei kórház területén. A páciens vélhetően leesett a lépcsőn, miután annak egyik foka beszakadt a súlya alatt. A rendőrség kivizsgálást indított.

Meghalt egy páciens, miután vélhetően leesett a kórház beszakadt lépcsőjén – videóval
2025. szeptember 15., hétfő

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok az alapélelmiszerek árrésstopjának kivezetéséről

A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – ismerte el hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok az alapélelmiszerek árrésstopjának kivezetéséről
2025. szeptember 15., hétfő

Új tanév, új szabályok: így kapják a diákok az ösztöndíjakat az idei tanévben

A diákok november 20-án kapják kézhez a szeptemberi és októberi ösztöndíjat. A dokumentumokat október 2-áig kell leadni az iskolák titkárságán. Idén azonban a tantárgyversenyeken jól teljesítőknek már nem jár a motiváló ösztöndíj.

Új tanév, új szabályok: így kapják a diákok az ösztöndíjakat az idei tanévben
2025. szeptember 15., hétfő

Ezzel engesztelné ki első körben a tanügyminisztérium a pedagógusokat

A szaktárca szerint máris érezhető a tanügy átszervezésének „pozitív hatása az oktatási rendszerre”, és a továbbiakban arra törekednek, hogy a tanárokat minél kevesebb bürokratikus-adminisztratív tevékenységgel terheljék.

Ezzel engesztelné ki első körben a tanügyminisztérium a pedagógusokat
2025. szeptember 15., hétfő

Extrán fizetnek három napig a visszaváltott palackokért az egyik Székelyföldön is népszerű üzletláncban

Egy kis pluszra tehetnek szert utalvány formájában azok a vásárlók, akik bekapcsolódnak a Lidl legfrissebb kampányába.

Extrán fizetnek három napig a visszaváltott palackokért az egyik Székelyföldön is népszerű üzletláncban
2025. szeptember 15., hétfő

Tüntetnek a közigazgatási alkalmazottak Bukarestben

Több ezer közigazgatási alkalmazott tüntet hétfőn a fővárosi Victoriei téren a kormány által bejelentett létszámleépítési intézkedések ellen.

Tüntetnek a közigazgatási alkalmazottak Bukarestben
2025. szeptember 15., hétfő

Táborozást is nyerhetnek a sepsiszentgyörgyi Lábbuszos gyerekek

Újraindultak hétfőtől Sepsiszentgyörgyön a Lábbusz járatai, idén tíz útvonalon fogják elkísérni a gyerekeket az iskolába. Azok a kisdiákok, akik kitartóan gyűjtik a matricákat, a korábbiaknál is értékesebb ajándékokat vihetnek haza.

Táborozást is nyerhetnek a sepsiszentgyörgyi Lábbuszos gyerekek
2025. szeptember 15., hétfő

Hat százalékra csökkent a munkanélküliség Romániában

Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Hat százalékra csökkent a munkanélküliség Romániában
2025. szeptember 15., hétfő

Számos koncert és kulturális program várja a Brassói Magyar Napok résztvevőit

Tizenötödik alkalommal kerül sor a Brassói Magyar Napokra szeptember közepén. A rendezvénysorozat a hagyományok, a kultúra és a modern zene jegyében kínál változatos programot.

Számos koncert és kulturális program várja a Brassói Magyar Napok résztvevőit