Az EU országai közül továbbra is Romániában halnak meg lakosságarányosan a legtöbben közúti balesetben

Az uniós átlag egymillió lakosra vetítve 46 közúti haláleset volt – szemlézi az adatokat az Agerpres.

Tavaly az EU egészében 3 százalékkal nőtt a közúti halálesetek száma az előző évhez képest, nem utolsósorban azért, mert a világjárványt követően helyreállt a forgalom szintje. Fontos megjegyezni, hogy a koronavírus-járvány időszakában elért eredmények (többek között a 2019-2020-as időszakban regisztrált 17 százalékos csökkenés) nagy része nem veszett el.

Ez az eredmény azonban rendkívül egyenlőtlenül oszlott el a tagállamok között. A legnagyobb mértékű, több mint 30 százalékos csökkenést Litvániából és Lengyelországból jelentették, és Dániában is 23 százalékos mérséklődés volt tapasztalható. Ezzel szemben

A rendelkezésre álló 2021-es adatok alapján (a 2022-es részletes adatok még nem állnak rendelkezésre) az EU-ban a halálos kimenetelű közúti balesetek 52 százaléka vidéki utakon történt, míg 39 százaléka városokban és 9 százaléka autópályákon.

A városi területeken azonban nagyon eltérő a helyzet, mivel a veszélyeztetett úthasználók (gyalogosok, kerékpárosok és kétkerekű gépjárművek vezetői) az összes halálos áldozat csaknem 70 százalékát teszik ki.

A városi közúthasználókat érintő haláleseteket túlnyomórészt autó- és tehergépkocsi-balesetek okozzák, ami rávilágít arra, hogy

Bár örvendetes, hogy számos tagállamban nőtt a kerékpározás aránya a közlekedésben, komoly aggodalomra ad okot az uniós utakon életüket vesztett biciklisek számának alakulása. Ez az egyetlen olyan úthasználó csoport, amelynek esetében az elmúlt évtizedben nem csökkent jelentősen a halálos kimenetelű balesetek száma, ez pedig különösen a megfelelő infrastruktúra tartós hiányának tulajdonítható. A Franciaországból származó előzetes adatok például azt mutatják, hogy

Az EU 2018-ban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkentse a közúti halálesetek – és most első alkalommal a súlyos sérülések – számát. Ez szerepelt a közúti közlekedésbiztonságról szóló stratégiai cselekvési tervben és a 2021-2030 közötti időszakra vonatkozó uniós közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretben, amelyekben az Európai Bizottság közúti közlekedésbiztonsági terveket határozott meg, hogy

A közúti közlekedésbiztonság egyúttal központi eleme volt az EU közelmúltbeli mobilitáspolitikai kezdeményezéseinek, többek között a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiának, a TEN-T rendelet felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatnak és a városi mobilitási keretnek. Az EU élen jár a közúti közlekedésbiztonság javítását szolgáló második cselekvési évtized megvalósításában. Az említett kezdeményezést az ENSZ 2020 augusztusában hirdette meg a 2021-2030-as időszakra.