Az autonómia életforma, mely a szokásjogokban gyökerezik

A helyzet szüli a feladatot

A négy éve tartó előadássorozat megszületéséről Veress Dávid, az ötletgazda számolt be. Elmondta: 2006-ban az újraalakuló Csíki RMDSZ Területi Küldöttek Tanácsának ülésén vetődött fel az a gondolat, hogy a feladatokat leosztják, vagyis különböző témaköröknek megbízottakat kerestek, és mivel ő javasolta egy önrendelkezéssel foglalkozó témakör létrehozását is, megbízták az autonómia ügyének széles körben való tudatosításával. Erre tökéletesnek mutatkozott egy előadássorozat, mert az önrendelkezés ott kezdődik, hogy megismerjük magunkat és múltunkat, mert autonómiánkat nem csak az európai modellekre, hanem a történelmi hagyományainkra is kell építeni, a székelység históriájának bemutatásával.

Számtalan előadás az önrendelkezésről

Az első előadásra 2006. november 28-án került sor a Mikó-vár kápolnatermében, amikor is Pál Antal Sándor történész értekezett a székely jog eredetéről és a székely önkormányzat történetéről. Az önrendelkezés témájában azóta számtalan előadásra került sor, melyek által tudatosítani kívánták az érdeklődőkben, hogy a székelységnek már ezredéves gyakorlata van az önkormányzásban.
Az előadásokkal a székelység önértékelését, önbecsülését, méltóságérzetét szeretnék felébreszteni, amely egyféle magyar szellemi honfoglalásként értékelhető.

„Arra a szerepre, amelyre mi vállalkozunk, fel kell készülni – fogalmazott az előadássorozat szervezője. – Ha múltunkkal foglalkozunk, és gyökereinket nem engedjük el, akkor a tartásunk is erősödik.”
Az autonómia Veress Dávid értelmezése szerint életforma, mely a szokásjogokban gyökerezik. A szokásjogok erősebbek, mint bármely tiltás. A régi szokásjogokat kellene ismét felújítani. Ennek nagyon szép momentuma, történelmi pillanata a székely zászló megfelelő magasságba kerülése, amely önbecsülésünk, önazonosságunk, méltóságunk jeleként, a közösség akaratát jelképezi – hangsúlyozta Veress.

Az évek folyamán számos neves előadó – a teljesség igénye nélkül: Pál Antal Sándor, Smaranda Enache, Bakk Miklós, Eva Maria Barki, Becsek Garda Dezső, Csép Sándor, Izsák Balázs, Papp Lajos – fejtette ki álláspontját. A következő előadásra, amely az 53. lesz a sorban, április 9-én kerül sor Erdély és a Székelyföld jövője az Európai Unióban és azon túl témában.