
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az állattenyésztés védelméről és a nagyragadozókról fogadott el határozatot az Európai Parlament (EP) csütörtökön. Az újonnan elfogadott határozat egy olyan vadgazdálkodási terv kidolgozását segítheti elő, amely megelőzi a túlszaporodást – olvasható a Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája által szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményben.
2022. november 25., 15:552022. november 25., 15:55
2022. november 25., 16:512022. november 25., 16:51
A medvepopuláció megnövekedése, a túlszaporulat tulajdonképpen csak Romániában, Erdélyben, Székelyföldön jelenik meg, és ez az elmúlt időszakban kihívások elé állította nemcsak a gazdákat, hanem az ott élőket és gyakran a turistákat is. Olaszországban, Szlovéniában, Lengyelországban és néhány más országban is a farkas jelent problémát.
A csütörtökön elfogadott határozat szerint
Noha nem volt könnyű összeegyeztetni az állatvédők és a gazdák sokszor szöges ellentétben álló érdekeit, a képviselők létrehoztak egy nagyragadozókkal foglalkozó állandó munkacsoportot, amely eleinte csak a farkasok kérdésével foglalkozott, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő szorgalmazására azonban kezdtek a medvék problémájára is figyelni. A mostani állásfoglalás ennek a munkacsoportnak köszönhetően, hosszas egyeztetések után jöhetett létre, és ez az első lépés annak érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok is belássák, változtatni kell a jelenlegi helyzeten, mind a tagállami intézkedéseket, mind az élőhelyvédelmi irányelvek (az úgynevezett Habitat-direktíva) alkalmazását, mind a finanszírozást illetően.
Vincze Loránt módosítóját megszavazta a többség, így az is bekerült a szövegbe, hogy a támadások már emberáldozatot is követeltek.
Az EP felhívja a Bizottság és a tagállamok figyelmét, hogy
– ennek a Habitat-direktívával összhangban, tudományos bizonyítékokra alapozva kell történnie. Arra is felkérték a bizottságot, hogy rendszeresen értékelje a fajok kedvező védettségi helyzetét, és dolgozzon ki értékelési eljárást annak érdekében, hogy az egyes régiókban a populációk védettségi helyzetét azonnal módosítani lehessen a kívánt védettségi helyzet elérését követően – hiszen így előzhető meg a túlszaporulat.
Külön hangsúlyozzák, hogy a hegyvidéki területeken található állattartó gazdaságok különösen érzékenyek a nagyragadozók által okozott növekvő károkkal szemben; ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a megelőző intézkedések – beleértve a kerítéseket, villanypásztorokat és házőrző kutyákat – nem mindig részesülnek uniós vagy országos finanszírozásban, így külön terheket rónak a gazdálkodókra.
Szorgalmazzák azt is, hogy a Bizottság fontolja meg a mezőgazdasági iránymutatásainak módosítását annak érdekében, hogy a nagyragadozók által okozott károk állami támogatásként történő kompenzálását megkönnyítse.
Vincze Loránt a Facebook-oldalán videóbejelentkezésben számolt be a határozat tartalmáról.
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
szóljon hozzá!