Noha nem volt könnyű összeegyeztetni az állatvédők és a gazdák sokszor szöges ellentétben álló érdekeit, a képviselők létrehoztak egy nagyragadozókkal foglalkozó állandó munkacsoportot, amely eleinte csak a farkasok kérdésével foglalkozott, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő szorgalmazására azonban kezdtek a medvék problémájára is figyelni. A mostani állásfoglalás ennek a munkacsoportnak köszönhetően, hosszas egyeztetések után jöhetett létre, és ez az első lépés annak érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok is belássák, változtatni kell a jelenlegi helyzeten, mind a tagállami intézkedéseket, mind az élőhelyvédelmi irányelvek (az úgynevezett Habitat-direktíva) alkalmazását, mind a finanszírozást illetően.

Vincze Loránt módosítóját megszavazta a többség, így az is bekerült a szövegbe, hogy a támadások már emberáldozatot is követeltek.

Az EP felhívja a Bizottság és a tagállamok figyelmét, hogy

– ennek a Habitat-direktívával összhangban, tudományos bizonyítékokra alapozva kell történnie. Arra is felkérték a bizottságot, hogy rendszeresen értékelje a fajok kedvező védettségi helyzetét, és dolgozzon ki értékelési eljárást annak érdekében, hogy az egyes régiókban a populációk védettségi helyzetét azonnal módosítani lehessen a kívánt védettségi helyzet elérését követően – hiszen így előzhető meg a túlszaporulat.

Külön hangsúlyozzák, hogy a hegyvidéki területeken található állattartó gazdaságok különösen érzékenyek a nagyragadozók által okozott növekvő károkkal szemben; ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a megelőző intézkedések – beleértve a kerítéseket, villanypásztorokat és házőrző kutyákat – nem mindig részesülnek uniós vagy országos finanszírozásban, így külön terheket rónak a gazdálkodókra.

Szorgalmazzák azt is, hogy a Bizottság fontolja meg a mezőgazdasági iránymutatásainak módosítását annak érdekében, hogy a nagyragadozók által okozott károk állami támogatásként történő kompenzálását megkönnyítse.

Vincze Loránt a Facebook-oldalán videóbejelentkezésben számolt be a határozat tartalmáról.