
Az elhangzottak alapján Kézdivásárhely és környékére leginkább a szárazság, a kánikula és az árvíz jelenthet veszélyforrást
Fotó: Dénes Botond/Kézdivásárhely Önkormányzata
Kovászna megye a krumpli egyik hazája, azonban a mezőgazdaságot rendkívül érzékenyen érinti az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló aszály. Kézdivásárhelyre és annak környékére leginkább a szárazság, a kánikula és az árvíz jelenthet veszélyt.
2025. március 25., 18:512025. március 25., 18:51
A klímaváltozás jelenségével, annak hatásaival egyre gyakrabban szembesülünk. Ennek a társadalomra, a lakosságra kiható következményeit – aszály, árvíz, kánikula – vizsgálja az a nagyszabású projekt, amelyet kedden mutattak be Kézdivásárhelyen.
Vészhelyzeti kockázatkezelési stratégiák kidolgozását tűzte ki célul a CLIMAAX (Climate Risk and Vulnerability Assessment Framework and Toolbox) pályázat részeként megvalósuló KÉZDI_adapt elnevezésű projekt. Tulajdonképpen
A projektet irányító Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere a keddi bemutatón elmondta, Európa 32, eredményesen pályázó régiójának egyike Kézdivásárhely, Romániából összesen három pályázat nyert. A négyéves projekt indítójának kapcsán elhangzott:
„Kovászna megye köztudottan a krumpli »hazája«, azonban a mezőgazdaságot rendkívül érzékenyen érinti az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló aszály. A legfrissebb adatok szerint
– közölte az alpolgármester, kiemelve, hogy a 2023-as hosszan tartó szárazság inflációt és jelentős élelmiszerhiányt okozott az országban, különösen a mezőgazdasági termékek terén.
Fotó: Haáz Vince
A klímaszakértők sem biztatnak semmi jóval, a statisztikák szerint Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, ezért van szükség olyan fenntartható mezőgazdasági megoldások kidolgozására, amelyek képesek hatékonyan válaszolni a klímaváltozás negatív hatásaira.
Felső-Háromszéken az öntözőrendszerek kiépítésével lehetne leginkább védekezni ez ellen, például
Ugyanakkor újra kell vizsgálni azt is, milyen terményekkel érdemes foglalkozni – hangzott el.
Fotó: Pinti Attila
Nemcsak a szárazság jelenthet veszélyforrást, hanem ennek ellenkezője, az árvizet okozó nagy csapadékmennyiség is. Az árvízvédelmi intézkedéseket is adaptálni kell a klímaváltozáshoz.
– magyarázta Miklós Árpád, az önkormányzat munkatársa, külön kitérve a Közép- és Kelet-Európában az elmúlt évtized legnagyobb áradását okozó Boris-ciklonra, amely leginkább Galac és Vaslui megyékben pusztított.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Az árvízkockázatot az adatbázisok és térképek kombinációjával tudjuk legjobban leképezni, és felmérni, hogy milyen területeket érinthet, milyen károkat okozhat. Jelenleg az európai adatbázisból dolgozunk, de idővel feltöltjük helyspecifikus adatokkal és remélhetőleg pontosabb képet kaphatunk” – vélekedett Miklós Árpád.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) csíkszeredai és marosvásárhelyi képviselői petíciót kezdeményeztek annak érdekében, hogy a két megyeszékhely önkormányzata csökkentse a helyi adókat és illetékeket.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
szóljon hozzá!