
Az elhangzottak alapján Kézdivásárhely és környékére leginkább a szárazság, a kánikula és az árvíz jelenthet veszélyforrást
Fotó: Dénes Botond/Kézdivásárhely Önkormányzata
Kovászna megye a krumpli egyik hazája, azonban a mezőgazdaságot rendkívül érzékenyen érinti az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló aszály. Kézdivásárhelyre és annak környékére leginkább a szárazság, a kánikula és az árvíz jelenthet veszélyt.
2025. március 25., 18:512025. március 25., 18:51
A klímaváltozás jelenségével, annak hatásaival egyre gyakrabban szembesülünk. Ennek a társadalomra, a lakosságra kiható következményeit – aszály, árvíz, kánikula – vizsgálja az a nagyszabású projekt, amelyet kedden mutattak be Kézdivásárhelyen.
Vészhelyzeti kockázatkezelési stratégiák kidolgozását tűzte ki célul a CLIMAAX (Climate Risk and Vulnerability Assessment Framework and Toolbox) pályázat részeként megvalósuló KÉZDI_adapt elnevezésű projekt. Tulajdonképpen
A projektet irányító Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere a keddi bemutatón elmondta, Európa 32, eredményesen pályázó régiójának egyike Kézdivásárhely, Romániából összesen három pályázat nyert. A négyéves projekt indítójának kapcsán elhangzott:
„Kovászna megye köztudottan a krumpli »hazája«, azonban a mezőgazdaságot rendkívül érzékenyen érinti az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló aszály. A legfrissebb adatok szerint
– közölte az alpolgármester, kiemelve, hogy a 2023-as hosszan tartó szárazság inflációt és jelentős élelmiszerhiányt okozott az országban, különösen a mezőgazdasági termékek terén.
Fotó: Haáz Vince
A klímaszakértők sem biztatnak semmi jóval, a statisztikák szerint Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, ezért van szükség olyan fenntartható mezőgazdasági megoldások kidolgozására, amelyek képesek hatékonyan válaszolni a klímaváltozás negatív hatásaira.
Felső-Háromszéken az öntözőrendszerek kiépítésével lehetne leginkább védekezni ez ellen, például
Ugyanakkor újra kell vizsgálni azt is, milyen terményekkel érdemes foglalkozni – hangzott el.
Fotó: Pinti Attila
Nemcsak a szárazság jelenthet veszélyforrást, hanem ennek ellenkezője, az árvizet okozó nagy csapadékmennyiség is. Az árvízvédelmi intézkedéseket is adaptálni kell a klímaváltozáshoz.
– magyarázta Miklós Árpád, az önkormányzat munkatársa, külön kitérve a Közép- és Kelet-Európában az elmúlt évtized legnagyobb áradását okozó Boris-ciklonra, amely leginkább Galac és Vaslui megyékben pusztított.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Az árvízkockázatot az adatbázisok és térképek kombinációjával tudjuk legjobban leképezni, és felmérni, hogy milyen területeket érinthet, milyen károkat okozhat. Jelenleg az európai adatbázisból dolgozunk, de idővel feltöltjük helyspecifikus adatokkal és remélhetőleg pontosabb képet kaphatunk” – vélekedett Miklós Árpád.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
szóljon hozzá!