Az elhangzottak alapján Kézdivásárhely és környékére leginkább a szárazság, a kánikula és az árvíz jelenthet veszélyforrást
Fotó: Dénes Botond/Kézdivásárhely Önkormányzata
Kovászna megye a krumpli egyik hazája, azonban a mezőgazdaságot rendkívül érzékenyen érinti az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló aszály. Kézdivásárhelyre és annak környékére leginkább a szárazság, a kánikula és az árvíz jelenthet veszélyt.
2025. március 25., 18:512025. március 25., 18:51
A klímaváltozás jelenségével, annak hatásaival egyre gyakrabban szembesülünk. Ennek a társadalomra, a lakosságra kiható következményeit – aszály, árvíz, kánikula – vizsgálja az a nagyszabású projekt, amelyet kedden mutattak be Kézdivásárhelyen.
Vészhelyzeti kockázatkezelési stratégiák kidolgozását tűzte ki célul a CLIMAAX (Climate Risk and Vulnerability Assessment Framework and Toolbox) pályázat részeként megvalósuló KÉZDI_adapt elnevezésű projekt. Tulajdonképpen
A projektet irányító Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere a keddi bemutatón elmondta, Európa 32, eredményesen pályázó régiójának egyike Kézdivásárhely, Romániából összesen három pályázat nyert. A négyéves projekt indítójának kapcsán elhangzott:
„Kovászna megye köztudottan a krumpli »hazája«, azonban a mezőgazdaságot rendkívül érzékenyen érinti az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló aszály. A legfrissebb adatok szerint
– közölte az alpolgármester, kiemelve, hogy a 2023-as hosszan tartó szárazság inflációt és jelentős élelmiszerhiányt okozott az országban, különösen a mezőgazdasági termékek terén.
Fotó: Haáz Vince
A klímaszakértők sem biztatnak semmi jóval, a statisztikák szerint Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, ezért van szükség olyan fenntartható mezőgazdasági megoldások kidolgozására, amelyek képesek hatékonyan válaszolni a klímaváltozás negatív hatásaira.
Felső-Háromszéken az öntözőrendszerek kiépítésével lehetne leginkább védekezni ez ellen, például
Ugyanakkor újra kell vizsgálni azt is, milyen terményekkel érdemes foglalkozni – hangzott el.
Fotó: Pinti Attila
Nemcsak a szárazság jelenthet veszélyforrást, hanem ennek ellenkezője, az árvizet okozó nagy csapadékmennyiség is. Az árvízvédelmi intézkedéseket is adaptálni kell a klímaváltozáshoz.
– magyarázta Miklós Árpád, az önkormányzat munkatársa, külön kitérve a Közép- és Kelet-Európában az elmúlt évtized legnagyobb áradását okozó Boris-ciklonra, amely leginkább Galac és Vaslui megyékben pusztított.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Az árvízkockázatot az adatbázisok és térképek kombinációjával tudjuk legjobban leképezni, és felmérni, hogy milyen területeket érinthet, milyen károkat okozhat. Jelenleg az európai adatbázisból dolgozunk, de idővel feltöltjük helyspecifikus adatokkal és remélhetőleg pontosabb képet kaphatunk” – vélekedett Miklós Árpád.
A közelgő viharoktól tart a Salrom vezetősége, illetve a beszakadt parajdi bányafödémnél dolgozó kivitelező, hiszen a megáradó patakok kárt tehetnek a munkatelepen, valamint a Korond-patak sótartalmának növekedését is eredményezhetik.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését, amelyen a parajdi bányakatasztrófáról is tárgyalni fognak.
Zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat. Emellett újabb kánikulára is figyelmeztetnek, ez azonban az ország déli részére érvényes.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Călin Georgescu pénteken megjelent a legfőbb ügyészségen, ahol az Agerpres információi szerint ki fogják hallgatni, amiért a választási kampányban egy tévéműsorban a Vasgárda egykori vezetőjétől, Corneliu Zelea Codreanutól idézett.
Termál Liget Szentegyháza néven indul újra az egykori Szentegyháza Gyöngyeként ismert szentegyházi termálstrand a hétvégén. A strandot az önkormányzat peres úton kapta vissza.
Péntek hajnali brüsszeli sajtótájékoztatóján Nicușor Dan arról számolt be, hogy az országos helyreállítási tervről (PNRR) és Románia költségvetési hiányának csökkentéséről tárgyalt az EU-csúcs alkalmával Ursula von der Leyennel.
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Havi bruttó 300 lejre korlátozza a kormány a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát – derül ki a munkaügyi minisztérium holnapján csütörtök este közzétett sürgősségirendelet-tervezetből.
szóljon hozzá!