
Az elhangzottak alapján Kézdivásárhely és környékére leginkább a szárazság, a kánikula és az árvíz jelenthet veszélyforrást
Fotó: Dénes Botond/Kézdivásárhely Önkormányzata
Kovászna megye a krumpli egyik hazája, azonban a mezőgazdaságot rendkívül érzékenyen érinti az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló aszály. Kézdivásárhelyre és annak környékére leginkább a szárazság, a kánikula és az árvíz jelenthet veszélyt.
2025. március 25., 18:512025. március 25., 18:51
A klímaváltozás jelenségével, annak hatásaival egyre gyakrabban szembesülünk. Ennek a társadalomra, a lakosságra kiható következményeit – aszály, árvíz, kánikula – vizsgálja az a nagyszabású projekt, amelyet kedden mutattak be Kézdivásárhelyen.
Vészhelyzeti kockázatkezelési stratégiák kidolgozását tűzte ki célul a CLIMAAX (Climate Risk and Vulnerability Assessment Framework and Toolbox) pályázat részeként megvalósuló KÉZDI_adapt elnevezésű projekt. Tulajdonképpen
A projektet irányító Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere a keddi bemutatón elmondta, Európa 32, eredményesen pályázó régiójának egyike Kézdivásárhely, Romániából összesen három pályázat nyert. A négyéves projekt indítójának kapcsán elhangzott:
„Kovászna megye köztudottan a krumpli »hazája«, azonban a mezőgazdaságot rendkívül érzékenyen érinti az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló aszály. A legfrissebb adatok szerint
– közölte az alpolgármester, kiemelve, hogy a 2023-as hosszan tartó szárazság inflációt és jelentős élelmiszerhiányt okozott az országban, különösen a mezőgazdasági termékek terén.
Fotó: Haáz Vince
A klímaszakértők sem biztatnak semmi jóval, a statisztikák szerint Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, ezért van szükség olyan fenntartható mezőgazdasági megoldások kidolgozására, amelyek képesek hatékonyan válaszolni a klímaváltozás negatív hatásaira.
Felső-Háromszéken az öntözőrendszerek kiépítésével lehetne leginkább védekezni ez ellen, például
Ugyanakkor újra kell vizsgálni azt is, milyen terményekkel érdemes foglalkozni – hangzott el.
Fotó: Pinti Attila
Nemcsak a szárazság jelenthet veszélyforrást, hanem ennek ellenkezője, az árvizet okozó nagy csapadékmennyiség is. Az árvízvédelmi intézkedéseket is adaptálni kell a klímaváltozáshoz.
– magyarázta Miklós Árpád, az önkormányzat munkatársa, külön kitérve a Közép- és Kelet-Európában az elmúlt évtized legnagyobb áradását okozó Boris-ciklonra, amely leginkább Galac és Vaslui megyékben pusztított.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Az árvízkockázatot az adatbázisok és térképek kombinációjával tudjuk legjobban leképezni, és felmérni, hogy milyen területeket érinthet, milyen károkat okozhat. Jelenleg az európai adatbázisból dolgozunk, de idővel feltöltjük helyspecifikus adatokkal és remélhetőleg pontosabb képet kaphatunk” – vélekedett Miklós Árpád.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint 2024-ben az Európai Unió lakosságának csaknem egytizede (9,2 százalék) szembesült azzal a problémával, hogy nem tudta a komfortszintjének megfelelőre fűteni az otthonát.
Hétfőtől iható a csapvíz a Henri Coandă nemzetközi repülőtéren – tájékoztatott a Bukaresti Repülőtér-üzemeltető Vállalat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn sárga jelzésű riasztást adott ki rendkívül alacsony hőmérsékletek és fagy miatt. A figyelmeztető előrejelzés kedd reggelig érvényes az ország több mint felében.
Késsel fenyegetőzött egy fiatal vasárnap este Zilahon, csendőröknek kellett a földre teperniük és a kezeit hátrakötniük.
Az elmúlt 24 órában 85 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 embernek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn Facebook-oldalán a Salvamont.
Nagy télre ébredtek hétfőn a fővárosban és az ország déli részén: a hőmérséklet mínusz 7 Celsius-fokig csökkent, nagyot havazott és fújt a szél. A sofőrök arra panaszkodnak, hogy kevés volt a hóeltakarító gép, és így nehezen lehet közlekedni.
Támogatják a szociáldemokraták, hogy a kormánykoalíció sürgősségi eljárásban fogadtassa el a gazdaságélénkítő intézkedéseket, valamint a nyugdíjasokat és más kiszolgáltatott kategóriákat védő szolidaritási csomagot.
Noha történtek már előrelépések a Sanitas szakszervezet és az egészségügyi minisztérium között zajló tárgyalásokon, az érdekvédelmi tömörülés még nem mondott le a tiltakozási terveiről.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
szóljon hozzá!