Árvíz utáni terepszemlét tartottak a szakemberek

Az elmúlt napokban a Feketeügy megnövekedett vízhozama a Rétyhez tartozó településeket is eláztatta, ezért pedig egy több éve működésképtelen áteresz a hibás. A helyi vízfelügyelőség vezetője, Kovács Ödön ismerte a problémát, mégsem tudott lépni az ügyben: az igazgatóság Râmnicu Vâlceához tartozik, ahol gyorsasági eljárással másfél hónapig húzták az áteresz cseréjét. A helyszínen egy kisebb kanalas kotró arra vár, hogy vonuljon vissza a víz, addig ugyanis lehetetlen munkához látni.

Dálnoki Lajos, Réty polgármestere elmondta: az árvízgondok Kovászna megyében először itt jelentkeztek – nemcsak a község, hanem a hozzá tartozó települések, Egerpatak, illetve Szacsva is komoly gondokkal küzd az áradások miatt. Augusztus 3-án a Kovászna megyei tanács elnöke terepszemlére érkezett Rétyre, ahol az ár után visszamaradt műanyag palackkarima jelzi, hogy néhány napja meddig is ért a víz. A Feketeügyet féken tartó töltések közt a füvet iszapmaradvány lapítja a földhöz, a folyó holtágai alaposan felteltek, akárcsak az összes környékbeli bemélyedés.

Kovács Ödön szerint a probléma már májusban érzékelhető volt, azonban senki sem figyelt fel rá, mert a holtág 200.000 köbméter vizet képes elnyelni. „Arányában mondom, hogy az ötös kilométerkőnél összegyűlt víz, ami fél Sepsiszentgyörgyöt veszélyeztette, 80.000 köbméter volt” – informált a szakember.

Az átereszekkel nemcsak itt, hanem a megye más településein is gond lehet: a Kovászna megyében található 280 átereszből 100-ért felel a vízügy, a többi pedig a talajrendezési ügynökség gondozásában van, tehát a vízügy hivatalosan nem javíthatja, cserélheti ezeket. A problémát Borbély László miniszternek is felvázolták, aki jelezte, hogy a talajrendezési ügynökségtől áthelyezik a zsilipek adminisztrálását. Az átereszeken nem mellékesen vasalkatrészek is vannak, ezeknek a 40–50 millió régi lejre becsülhető daraboknak pedig gyakran lábuk kél – Kovács szerint az a szerencsésebb eset, ha az ócskavas-gyűjtőpontokon felbukkannak.

Tamás Sándor önkormányzati vezető elmondta: „Világos, hogy helyi szinten ezt a problémát nem lehet megoldani. Ha az elmúlt tíz évet nézzük, kiderül, hosszú távú megoldásokban nem gondolkodtak Bukarestben. 2000 és 2007 között gyakorlatilag 7,5 millió lejt fordítottak a megye árvízvédelmére vagy mederszabályozási munkálatokra. 2007–2009 között ez az összeg már 20 millió volt, idén pedig 11 milliót juttattak erre a célra.”

Az Olt menti gátak hossza megközelítőleg 760 km-re tehető, melynek fele, 390 km Kovászna megyében található, a maradék 6 pedig másik megyében helyezkedik el. Kovács Ödön ennek ellenére arról számol be, hogy évente mintegy 2 km feljavítására van lehetőség, ebben a tempóban összesen 195 év kellene a teljes gátrendszer felújításához.